Októberrel beköszönt az igazi ősz, és úgy tűnik, az igazi látnivalók is. Reméljük, az aranyló ősszel sok-sok nyugodt, derült éjszaka vár ránk, hiszen mindig van látnivaló a csillagos égen. Kiválóan észlelhető a Szaturnusz és a Jupiter, október 28-án egy kismértékű részleges holdfogyatkozást is láthatunk, az elszántabbak pedig az Antares fedését...
Hajnali 2 óra 50 perckor szólalt meg a vekker (illetve modern változata, a telefon), és hirtelen nem értettem, miért is kellene felkelnem. Pár másodperc múlva minden a helyére került, és a teljes holdfogyatkozás látványának ígérete miatt teljesen éber lettem. Kitekintve az ablakon a csillagos, nyugodt ég, hideg idő jelezte, érdemes...
Az év első hónapjában a Quadrantidák meteorraj, hajnali teljes holdfogyatkozás, üstökösök és a téli égbolt más látnivalói kínálnak távcsöves és szabadszemes látni- és észlelnivalókat. A bolygók járása Merkúr: A hónap első napjaiban még jól megfigyelhető napkelte előtt a délkeleti égen, 1-jén még egy órával kel a Nap előtt. Láthatósága azonban...
Az év leglátványosabb jelensége lesz a július 27-i teljes holdfogyatkozás; a hónap végén a Mars is földközelbe jut, de nem csupán egyetlen estén lesz látható, hanem egész év folyamán.
A szeptember 28-i teljes holdfogyatkozás közvetítése (NASA TV). Az adás hétfőn hajnalban 2-kor kezdődik.
Az ősz leglátványosabb, de kora hajnalra eső égi eseménye lesz a szeptember 28-i teljes holdfogyatkozás.
A nyári hőség után megérkezett szeptember egyre hosszabbodó éjszakákkal és egy teljes holdfogyatkozással, amely a hónap legérdekesebb jelenségének ígérkezik.
Régóta terveztem már „a tűz és jég országát”, Izlandot megnézni. Sok gyönyörű képet láttam kék vizű vízesésekkel, zöld mohával ellepett fekete vulkáni sziklákkal, jégdarabokról a fekete fövenyen, a szilaj, érintetlen felföldi részekről – fotósként a táj engem is megbabonázott. Martin Ferenc, Izland Rég vágytam újra látni a sarki fényt is. Aki már látta, tudja: a
Körülbelül nyolc és fél évszázada, 1181-ben egy csillag halála különösen fényes szupernóva-robbanással gyönyörködtette meg az akkori észlelőket. A csillagászoknak azóta sikerült beazonosítani az abból visszamaradt, tűzijáték kinézetét imitáló szupernóva-maradványt a Cassiopeia csillagképben, és részletes képet készíteni róla különböző hullámhossztartományokon. A NASA Chandra röntgenobszervatóriuma nemrégiben egy új kompozitképet tett közzé a szupernóva-maradványról, amely az elektromágneses spektrum
A világegyetem legerőteljesebb robbanásai a gammasugár-kitörések. A részecskeplazmából álló tűzlabdát kilövellő jet jelentősen felgyorsítja a részecskéket. A gammasugár-kitörésekről azt gondolják, hogy kompakt égitestek, neutroncsillagok vagy csillagtömegű fekete lyukak összeolvadásából származnak (ezeket hívjuk rövid gammasugár-kitörésnek, amelyek legfeljebb két másodpercesek), vagy magösszeomláson átesett szupernóvákból (ezek a hosszú gammasugár-kitörések, amelyek két másodpercnél hosszabb ideig is tartanak). A gammakitörések
Egy új kutatás szerint egyes kék szuperóriás csillagok összetétele azzal magyarázható, hogy egy nagy tömegű csillag és kisebb társuk összeolvadásával keletkeztek. Eszerint galaxisunk legfényesebb és legforróbb csillagai nem születnek, hanem készülnek. A kék szuperóriás állapot a forró, nagy tömegű csillagok életének egy rövid ideig tartó fázisa. Ennek ellenére elég sok kék szuperóriást ismerünk, és bár
A Betelgeuze egy jól ismert vörös szuperóriás csillag az Orion csillagképben. A közelmúltban nagy figyelmet kapott nemcsak azért, mert a fényességváltozása olyan feltételezésekhez vezetett, hogy akár fel is robbanhat, hanem azért is, mert a megfigyelések szerint a vártnál sokkal gyorsabban forog. Ez utóbbi értelmezést kérdőjelezi meg a Max Planck Asztrofizikai Intézet csillagászai által vezetett nemzetközi