A legközelebbi fehér törpe az éjszakai égbolt legfényesebb csillaga közvetlen közelében észlelhető – a lehető legrosszabb égi környezetben. A ragyogó Sirius fényözönében rendkívül nehéz észrevenni a jóval halványabb kísérőt. Akinek egyszer sikerült, sohasem fogja elfelejteni! Kovács László, Csánig Évek óta vadásztam rá, több műszerrel. A seeing nagyon változó, percenként más,...
WDS 03492+2403 HL29 27 TAU Atlas. Az M 45 halmaz kezdő ikercsillagainak bal oldali, déli tagja. Atlas, a Hét Nővér apja. Északra tőle Pleione, a nővérek anyja. Az Atlas gyönyörű, kilenc csillagból álló többesrendszer. A rendszert Szamosvári Zsolt észlelte, az iTelescope.net T20-as apokromátjával. Az AB tag azonosítása könnyen ment, számomra...
Ragyogó Vénusz az esti égen, csillagfedés, a Hyadok kettőscsillagai, Mars-Szaturnusz-együttállás, március 28-án a Föld órája, március 29-én pedig ismét óraátállítás, következik a nyári időszámítás. A bolygók járása Merkúr: Napkelte előtt kereshető a keleti látóhatár közelében. Nincs megfigyelésre kedvező helyzetben, mivel az ekliptika lapos szögben hajlik a látóhatárhoz, ezért a bolygó...
November 15-én, William Herschel születésnapján tartjuk a Polaris Csillagvizsgálóban a mélyég- és kettőscsillag-észlelők találkozóját.
Körülbelül nyolc és fél évszázada, 1181-ben egy csillag halála különösen fényes szupernóva-robbanással gyönyörködtette meg az akkori észlelőket. A csillagászoknak azóta sikerült beazonosítani az abból visszamaradt, tűzijáték kinézetét imitáló szupernóva-maradványt a Cassiopeia csillagképben, és részletes képet készíteni róla különböző hullámhossztartományokon. A NASA Chandra röntgenobszervatóriuma nemrégiben egy új kompozitképet tett közzé a szupernóva-maradványról, amely az elektromágneses spektrum
A világegyetem legerőteljesebb robbanásai a gammasugár-kitörések. A részecskeplazmából álló tűzlabdát kilövellő jet jelentősen felgyorsítja a részecskéket. A gammasugár-kitörésekről azt gondolják, hogy kompakt égitestek, neutroncsillagok vagy csillagtömegű fekete lyukak összeolvadásából származnak (ezeket hívjuk rövid gammasugár-kitörésnek, amelyek legfeljebb két másodpercesek), vagy magösszeomláson átesett szupernóvákból (ezek a hosszú gammasugár-kitörések, amelyek két másodpercnél hosszabb ideig is tartanak). A gammakitörések
Egy új kutatás szerint egyes kék szuperóriás csillagok összetétele azzal magyarázható, hogy egy nagy tömegű csillag és kisebb társuk összeolvadásával keletkeztek. Eszerint galaxisunk legfényesebb és legforróbb csillagai nem születnek, hanem készülnek. A kék szuperóriás állapot a forró, nagy tömegű csillagok életének egy rövid ideig tartó fázisa. Ennek ellenére elég sok kék szuperóriást ismerünk, és bár
A Betelgeuze egy jól ismert vörös szuperóriás csillag az Orion csillagképben. A közelmúltban nagy figyelmet kapott nemcsak azért, mert a fényességváltozása olyan feltételezésekhez vezetett, hogy akár fel is robbanhat, hanem azért is, mert a megfigyelések szerint a vártnál sokkal gyorsabban forog. Ez utóbbi értelmezést kérdőjelezi meg a Max Planck Asztrofizikai Intézet csillagászai által vezetett nemzetközi
Önkéntesek és hivatásos csillagászok egy csoportja összegyűlt, hogy közös erővel, a mesterséges intelligencia adta lehetőségeket kihasználva megvizsgáljon 430 000 új, a Világegyetem különböző pontjain elszórtan található, egyelőre ismeretlen típusú galaxist. Különlegesen érdekes, hogy a tanulmányozott galaxisok közül mintegy 30 000 a morfológiáját tekintve legritkábbnak számító gyűrűs galaxisok csoportjába tartozik. Ezek a felfedezések a Japánban meghirdetett