Tájékoztatjuk tagtársainkat, hogy idei rendes közgyűlésünket 2023. március 11-én 10 órai kezdettel tartjuk, az ELTE Lágymányosi Campus (1117 Budapest, Pázmány Péter Sétány 1/C) épületében, a 0-803-as teremben (Szabó József terem) Felkérjük tagjainkat, hogy a határozatképesség érdekében (a tagok 50%-a + 1 fő) vegyenek részt közgyűlésünkön! Határozatképtelenség esetén a megismételt közgyűlést...
Tájékoztatjuk tagtársainkat, hogy a 2022. évi rendes közgyűlésünket 2022. május 7-én (a Csillagászat napján) tartjuk, a CSFK Csillagászati Intézetében (1121 Budapest, Konkoly Thege Miklós út 15–17.), 10 órai kezdettel. Felkérjük tagjainkat, hogy a határozatképesség érdekében (a tagok 50%-a + 1 fő) vegyenek részt közgyűlésünkön! Határozatképtelenség esetén a megismételt közgyűlést változatlan...
A Magyar Csillagászati Egyesület 2019. évi rendes közgyűlését április 13-án tartjuk, 10 órai kezdettel. A közgyűlés helyszíne az Esernyős – Óbudai Kulturális, Turisztikai és Információs Pont. Tájékoztatjuk tagtársainkat, hogy idei rendes közgyűlésünket április 13-án tartjuk, 10 órai kezdettel. A közgyűlés helyszíne: Esernyős – Óbudai Kulturális, Turisztikai és Információs Pont, Budapest...
A Magyar Csillagászati Egyesület 2017. évi rendes közgyűlését április 29-én (a Csillagászat Napján) tartjuk 10 órai kezdettel. A közgyűlés helyszíne az Esernyős – Óbudai Kulturális, Turisztikai és Információs Pont.
Hetven évvel ezelőtt, 1946. november 11-én alakult meg a Magyar Csillagászati Egyesület. Az évforduló kapcsán felidézzük Kulin György beszédét.
A megváltozott civil törvény következtében szükséges alapszabály-változás miatt az MCSE rendkívüli közgyűlést hív össze.
A világegyetem legerőteljesebb robbanásai a gammasugár-kitörések. A részecskeplazmából álló tűzlabdát kilövellő jet jelentősen felgyorsítja a részecskéket. A gammasugár-kitörésekről azt gondolják, hogy kompakt égitestek, neutroncsillagok vagy csillagtömegű fekete lyukak összeolvadásából származnak (ezeket hívjuk rövid gammasugár-kitörésnek, amelyek legfeljebb két másodpercesek), vagy magösszeomláson átesett szupernóvákból (ezek a hosszú gammasugár-kitörések, amelyek két másodpercnél hosszabb ideig is tartanak). A gammakitörések
Egy új kutatás szerint egyes kék szuperóriás csillagok összetétele azzal magyarázható, hogy egy nagy tömegű csillag és kisebb társuk összeolvadásával keletkeztek. Eszerint galaxisunk legfényesebb és legforróbb csillagai nem születnek, hanem készülnek. A kék szuperóriás állapot a forró, nagy tömegű csillagok életének egy rövid ideig tartó fázisa. Ennek ellenére elég sok kék szuperóriást ismerünk, és bár
A Betelgeuze egy jól ismert vörös szuperóriás csillag az Orion csillagképben. A közelmúltban nagy figyelmet kapott nemcsak azért, mert a fényességváltozása olyan feltételezésekhez vezetett, hogy akár fel is robbanhat, hanem azért is, mert a megfigyelések szerint a vártnál sokkal gyorsabban forog. Ez utóbbi értelmezést kérdőjelezi meg a Max Planck Asztrofizikai Intézet csillagászai által vezetett nemzetközi
Önkéntesek és hivatásos csillagászok egy csoportja összegyűlt, hogy közös erővel, a mesterséges intelligencia adta lehetőségeket kihasználva megvizsgáljon 430 000 új, a Világegyetem különböző pontjain elszórtan található, egyelőre ismeretlen típusú galaxist. Különlegesen érdekes, hogy a tanulmányozott galaxisok közül mintegy 30 000 a morfológiáját tekintve legritkábbnak számító gyűrűs galaxisok csoportjába tartozik. Ezek a felfedezések a Japánban meghirdetett
2023 májusában, mindössze néhány nappal azután, hogy újraindultak az észlelések a LIGO-Virgo-KAGRA gravitációshullám-detektorok együttműködésében, a LIGO livingstone-i észlelőállomásának műszere egy feltehetőleg neutroncsillag és egy másik kompakt égitest ütközéséből származó gravitációs jelet érzékelt. A GW230529 számon katalogizált esemény különlegessége az, hogy az ütközésben résztvevő nagyobbik égitest a Napnál 2,5-4,5-szer nagyobb tömegű volt. Ilyen méretű kompakt égitestet