Baján, 2022. szeptember 24-én szombaton 10 órakor kezdődik a Magyar Csillagászati Egyesület Napóra Szakcsoport szervezésében a XVI. Napórás Találkozó. A 2004-es Budapest (Polaris), a 2006-os Tát, a 2007-es Harta, a 2008-as Bicske, a 2009-es Kecskemét, a 2010-es Pécs, a 2011-es Nagykanizsa, a 2012-es Eger, a 2013-as Szeged, a 2014-es Budapest...
A TIT Komárom-Esztergom Megyei Egyesület, a Szlovák Központi Csillagvizsgáló, a Magyar Csillagászati Egyesület Napóra Szakcsoportja és a Kuny Domokos Múzeum tisztelettel meghívja Önt a Nemzetközi Napórás Konferenciára Helye: Kuny Domokos Múzeum (Tatai Vár) Ideje: 2021. szeptember 18. (szombat) 10 óra A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Kérjük, részvételi szándékát 2021....
Szeptember 19-én egynapos találkozót szervezünk a debreceni Agóra Tudományos Élményközpontban a napórák, a gnomonika iránt érdeklődők számára.
Az MCSE Napóra Szakcsoport X. Találkozójának az Aquincumi Múzeum ad otthont 2014. szeptember 20-án. Minden napórást, minden érdeklődőt szeretettel várunk!
A világegyetem legerőteljesebb robbanásai a gammasugár-kitörések. A részecskeplazmából álló tűzlabdát kilövellő jet jelentősen felgyorsítja a részecskéket. A gammasugár-kitörésekről azt gondolják, hogy kompakt égitestek, neutroncsillagok vagy csillagtömegű fekete lyukak összeolvadásából származnak (ezeket hívjuk rövid gammasugár-kitörésnek, amelyek legfeljebb két másodpercesek), vagy magösszeomláson átesett szupernóvákból (ezek a hosszú gammasugár-kitörések, amelyek két másodpercnél hosszabb ideig is tartanak). A gammakitörések
Egy új kutatás szerint egyes kék szuperóriás csillagok összetétele azzal magyarázható, hogy egy nagy tömegű csillag és kisebb társuk összeolvadásával keletkeztek. Eszerint galaxisunk legfényesebb és legforróbb csillagai nem születnek, hanem készülnek. A kék szuperóriás állapot a forró, nagy tömegű csillagok életének egy rövid ideig tartó fázisa. Ennek ellenére elég sok kék szuperóriást ismerünk, és bár
A Betelgeuze egy jól ismert vörös szuperóriás csillag az Orion csillagképben. A közelmúltban nagy figyelmet kapott nemcsak azért, mert a fényességváltozása olyan feltételezésekhez vezetett, hogy akár fel is robbanhat, hanem azért is, mert a megfigyelések szerint a vártnál sokkal gyorsabban forog. Ez utóbbi értelmezést kérdőjelezi meg a Max Planck Asztrofizikai Intézet csillagászai által vezetett nemzetközi
Önkéntesek és hivatásos csillagászok egy csoportja összegyűlt, hogy közös erővel, a mesterséges intelligencia adta lehetőségeket kihasználva megvizsgáljon 430 000 új, a Világegyetem különböző pontjain elszórtan található, egyelőre ismeretlen típusú galaxist. Különlegesen érdekes, hogy a tanulmányozott galaxisok közül mintegy 30 000 a morfológiáját tekintve legritkábbnak számító gyűrűs galaxisok csoportjába tartozik. Ezek a felfedezések a Japánban meghirdetett
2023 májusában, mindössze néhány nappal azután, hogy újraindultak az észlelések a LIGO-Virgo-KAGRA gravitációshullám-detektorok együttműködésében, a LIGO livingstone-i észlelőállomásának műszere egy feltehetőleg neutroncsillag és egy másik kompakt égitest ütközéséből származó gravitációs jelet érzékelt. A GW230529 számon katalogizált esemény különlegessége az, hogy az ütközésben résztvevő nagyobbik égitest a Napnál 2,5-4,5-szer nagyobb tömegű volt. Ilyen méretű kompakt égitestet