Ponori Thewrewk Aurél (1921–2014) nem csak a csillagászat és a kronológia tudományához értett, kultúrtörténeti ismeretei is könyvekbe kívánkoztak. A Naprendszer legfontosabb égitesteiről szóló műveinek száma most tovább nőtt – immár posztumusz kiadásban. A Szaturnusszal foglalkozó könyve kéziratát már nem tudta befejezni, azt a csillagászat népszerűsítése iránt elkötelezett tanítványai és szellemi...
A Szaturnuszról szóló könyvének posztumusz kiadásával végre teljessé vált Ponori Thewrewk Aurél (1921–2014) életműve. A hazai csillagászati ismeretterjesztés kimagasló képviselőjének olyan könyveket köszönhetünk, mint A Nap fiai (2007), Az Ég Királynője (2009), Bolygóistennő (2011), A bolygókirály (2013), amelyekben a Naprendszer legfontosabb égitestjeire vonatkozó csillagászati tudnivalók mellett páratlan kultúrtörténeti ismereteit is...
„És az melyik csillag?”- de sokszor hallottam már a kérdést az Óbudai Polaris Csillagvizsgálóban tartott bemutatóinkon! Kérdezte már gyerek és felnőtt, fiatal pár és idős nyugdíjas, mindig kíváncsian, mert bizony valóban nem egyértelmű, hogy „az ott” melyik csillag. A csillagos égbolt ismerete nem része az alapműveltségnek, az iskolában talán már...
Közeledik az év legérdekesebb együttállása, a december 21-i Jupiter-Szaturnusz együttállás a kora esti égen. Ami pedig a hónap általános észlelési lehetőségeit illeti: a kijárási korlátozások miatt kevesebbet tölthetünk az éjszakai égbolt alatt, de kora este 8 óráig, és hajnali 5-től “jogszerűen” is végezhetünk észleléseket. Természetesen, aki erkélyről, teraszról, netán saját...
Itt a nyár, a vakáció, a tejutas éjszakák időszaka! Szembenállásban a Jupiter és a Szaturnusz, izgalmas mélyég-objektumok a Nyilas csillagképben. Vajon lesz-e szabadszemes üstökös a júliusi égbolton? A bolygók járása Merkúr: A hónap elején a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg. 10-én már kereshető napkelte előtt az északkeleti látóhatár közelében,...
Óriásbolygók az esti égen, látványos részleges holdfogyatkozás, célpont a Hold! Itt a nyár és a júliusi látnivalók! A bolygók járása Merkúr: A hónap elején még kereshető a napnyugta után a nyugati ég alján. 1-jén egy és negyed órával nyugszik a Nap után, majd 10-én már kevesebb mint fél óra múltán...
Június első számú látnivalója még mindig a Mars, mely a június 3-án oppozícióba kerülő Szaturnusszal szinte átrajzolja a Skorpió csillagkép vidékét. Június 25-én itt a Múzeumok Éjszakája, és a hó végén kezdődik a tábori szezon!
Végre itt a május, a legszebb tavaszi hónap, a tavaszi égbolt látnivalóival! A Merkúr legkedvezőbb idei láthatósága, szembenállásban a Szaturnusz, kettős kisbolygóokkultáció május 23-án – ezek a legérdekesebb események.
Május az egyre rövidülő, ám egyre melegedő éjszakák hónapja. A Merkúr különösen kedvező esti láthatósága mellett néhány üstökös jelent észlelési feladatot. A csillagászat jeles napja is ebben a hónapban lesz: idén a Csillagászat Napja május 10-ére esik. Május 24-én nemzeti parkjaink csillagsétával várják az érdeklődőket.
A tejútrendszerbeli csillagok mozgásának pontos meghatározására szakosodott Gaia-űrtávcső nemrég talált egy különlegesen nagy csillagtömegű fekete lyukat, amely ráadásul Földünk közelében rejtőzik. A csillagtömegű fekete lyukak a legnagyobb kezdeti tömegű csillagok magjának összeomlásakor jönnek létre, így tehát nem összekeverendők a galaxisok középpontjában található, ezeknél jóval nagyobb szupernagy tömegű fekete lyukakkal. Utóbbi típusú fekete lyukak nagy tömegű
A HD 148937 jelű rendszer a Földtől körülbelül 3800 fényévnyire található, a Szögmérő (Norma) csillagkép irányában. Két, a Napnál sokkal nagyobb tömegű csillagból áll, és egy gyönyörű köd, azaz gáz- és porfelhő veszi körül. „Nagy tömegű kettőscsillagot körülvevő köd ritkaságszámba megy, és igazából olyan érzést keltett bennünk, hogy valami különleges dolognak kellett történnie ebben a
Kutatók egy csoportja különleges részecskét azonosított egy ősi meteorit belsejében, amely nagy valószínűséggel egy közeli csillag halálakor bekövetkező szupernóva-robbanásából származik. A meteoritok belsejébe zárt aprócska porrészecskék felfedik a kutatók előtt egy csillag életének, halálának és az utána keletkező új csillag(ok) születésének folyamatát, ami szinte felöleli a kozmosz 13,8 milliárd éves történelmét. A kőzetdarabkák vizsgálatával bepillantást
Régóta terveztem már „a tűz és jég országát”, Izlandot megnézni. Sok gyönyörű képet láttam kék vizű vízesésekkel, zöld mohával ellepett fekete vulkáni sziklákkal, jégdarabokról a fekete fövenyen, a szilaj, érintetlen felföldi részekről – fotósként a táj engem is megbabonázott. Martin Ferenc, Izland Rég vágytam újra látni a sarki fényt is. Aki már látta, tudja: a
Körülbelül nyolc és fél évszázada, 1181-ben egy csillag halála különösen fényes szupernóva-robbanással gyönyörködtette meg az akkori észlelőket. A csillagászoknak azóta sikerült beazonosítani az abból visszamaradt, tűzijáték kinézetét imitáló szupernóva-maradványt a Cassiopeia csillagképben, és részletes képet készíteni róla különböző hullámhossztartományokon. A NASA Chandra röntgenobszervatóriuma nemrégiben egy új kompozitképet tett közzé a szupernóva-maradványról, amely az elektromágneses spektrum