Vannak még csodák, az MTT 2023 időjárásával óriási szerencsénk volt, akiben buzgott az észlelőkedv, ki tudta használni ezt a három éjszakát. Például Sebestyén Attila is, aki – egyebek mellett – üstökösöket is rendszeresen észlel. Nem is akármilyen eredménnyel! Időről időre közölni szoktuk, hogy mely üstökös milyen mélyég-objektummal “áll együtt”, vagyis...
Május elején már rohamosan rövidülnek az éjszakák, egyre később sötétedik. Tavasz van, a tavasz a galaxisok évadja, ezúttal a Leo csillagvárosai között barangolunk. A bolygók járása Merkúr: Május 1-én alsó együttállásban van a Nappal. Megfigyelésre alkalmas helyzetbe 15-e után kerül, de ekkor is csak fél órával kel a Nap előtt....
Áprilisra azt mondják bolond egy hónap, már ami az időjárást illeti. Reméljük nem lesz igaz a népi mondás, mert már a március is elég bolond volt, annál meg már nem kell változékonyabb április, helyette legyen sok derült éjszakánk! A bolygók járása Merkúr: A hónap döntő részében jól megfigyelhető napnyugta után...
Hetek óta mindenki a C/2022 E3 (ZTF)-üstököst szeretné látni, erre azonban a rengeteg borult idő kevés lehetőséget ad. Szabad szemmel nem, de kisebb távcsővel már/még megfigyelhető február folyamán, amint északról dél felé vándorolva átszeli égboltunkat. Ne feledkezzünk meg a bolygókról és az ilyenkor már látható állatövi fényről (utóbbi csak tökéletes,...
Januárban sok szó esett a C/2022 E3 (ZTF)-üstökösről. Sajnos a rendkívül rossz időjárás többnyire megakadályozta az észleléseket, csak néha-néha nyílt valami kis derült égi ablak, amit aztán aki csak tehette, ki is használt. Például Szendrői Gábor Gencsapátiból. Hosszú idő után a nyugati országrészben is elvonultak a felhők, így sikerült megfigyelni...
Vége a forróságnak, egyre hűvösebbek és egyre hosszabbak a szeptemberi éjszakák. A Jupiter és a Szaturnusz már kényelmesen észlelhető az esti égen, késő estétől már a Mars és az Uránusz és célba vehető. Mindkettő magasan jár az égen, ideális bolygós célpontok. A bolygók járása Merkúr: A hónap első napján még...
Egyre rövidülnek az éjszakák, de a tél még sok meglepetéssel szolgálhat, amint azt a január végi viharok alkalmával is tapasztaltuk. Ilyenkor szinte lehetetlenség észlelni, a szél a lelket is kifújja az észlelőből, a legmasszívabb távcsöveket is úgy rázza, hogy nem lehet velük dolgozni. Kupolából, letolható tetős csillagvizsgálóból persze más a...
Az év első, egyben legérdekesebb viselkedésű meteorraja látogat el hozzánk január 3/4-én. Keressük a holdsarlót 4-én este, egyben vessünk egy búcsúpillantást az esti Vénuszra, amely távcsővel nézve hajszálvékony sarlót mutat. Vadásszunk az állatövi fényre, észleljük az RS Cancrit! Merkúr: A hónap első felében napnyugta után figyelhető meg. 7-én van legnagyobb...
Megjelent a Magyar Csillagászati Egyesület kiadásában Nagy Mélykuti Ákos és Sárneczky Krisztián szerzőpáros „Így láttuk az üstököst: C/2020 F3 (NEOWISE)” című könyve. A 2020-as év sok tekintetben emlékezetes marad a legtöbb ember számára. Ennek az évnek az elején indult terjedésnek a COVID-19-es járvány, aminek köszönhetően sok korlátozásra került sor mind...
Szeptemberben még majdnem nyár van, kifoghatunk meleg és hűvös éjszakákat. Az éjszaka első felében még a nyári égen járunk, hajnalban pedig már beköszönt a tél, az Orionnal, a Geminivel, a Taurusszal. Válasszunk magunknak csillagot! Vagy bolygót. A bolygók járása Merkúr: A hónap első felében megfigyelésre igen kedvezőtlen helyzetben van. 14-én...
Régóta terveztem már „a tűz és jég országát”, Izlandot megnézni. Sok gyönyörű képet láttam kék vizű vízesésekkel, zöld mohával ellepett fekete vulkáni sziklákkal, jégdarabokról a fekete fövenyen, a szilaj, érintetlen felföldi részekről – fotósként a táj engem is megbabonázott. Martin Ferenc, Izland Rég vágytam újra látni a sarki fényt is. Aki már látta, tudja: a
Körülbelül nyolc és fél évszázada, 1181-ben egy csillag halála különösen fényes szupernóva-robbanással gyönyörködtette meg az akkori észlelőket. A csillagászoknak azóta sikerült beazonosítani az abból visszamaradt, tűzijáték kinézetét imitáló szupernóva-maradványt a Cassiopeia csillagképben, és részletes képet készíteni róla különböző hullámhossztartományokon. A NASA Chandra röntgenobszervatóriuma nemrégiben egy új kompozitképet tett közzé a szupernóva-maradványról, amely az elektromágneses spektrum
A világegyetem legerőteljesebb robbanásai a gammasugár-kitörések. A részecskeplazmából álló tűzlabdát kilövellő jet jelentősen felgyorsítja a részecskéket. A gammasugár-kitörésekről azt gondolják, hogy kompakt égitestek, neutroncsillagok vagy csillagtömegű fekete lyukak összeolvadásából származnak (ezeket hívjuk rövid gammasugár-kitörésnek, amelyek legfeljebb két másodpercesek), vagy magösszeomláson átesett szupernóvákból (ezek a hosszú gammasugár-kitörések, amelyek két másodpercnél hosszabb ideig is tartanak). A gammakitörések
Egy új kutatás szerint egyes kék szuperóriás csillagok összetétele azzal magyarázható, hogy egy nagy tömegű csillag és kisebb társuk összeolvadásával keletkeztek. Eszerint galaxisunk legfényesebb és legforróbb csillagai nem születnek, hanem készülnek. A kék szuperóriás állapot a forró, nagy tömegű csillagok életének egy rövid ideig tartó fázisa. Ennek ellenére elég sok kék szuperóriást ismerünk, és bár
A Betelgeuze egy jól ismert vörös szuperóriás csillag az Orion csillagképben. A közelmúltban nagy figyelmet kapott nemcsak azért, mert a fényességváltozása olyan feltételezésekhez vezetett, hogy akár fel is robbanhat, hanem azért is, mert a megfigyelések szerint a vártnál sokkal gyorsabban forog. Ez utóbbi értelmezést kérdőjelezi meg a Max Planck Asztrofizikai Intézet csillagászai által vezetett nemzetközi