Égi kalendárium: 2016. szeptember | MCSE

Égi kalendárium: 2016. szeptember

Szeptember az iskolakezdés és az egyre hosszabbodó éjszakák időszaka. Az égi kínálat, mondhatjuk, nem túl gazdag: egy félárnyékos holdfogyatkozás, a Neptunusz oppozíciója és a Merkúr kedvező hajnali láthatósága.

A bolygók járása

Merkúr: A hónap első felében nem figyelhető meg, 13-án alsó együttállásban van a Nappal. Ezután pár nappal már kereshető a hajnali ég alján, 20-án már egy órával kel a Nap előtt, láthatósága gyorsan javul. 28-án van legnagyobb nyugati kitérésben, 17,9°-ra a Naptól. Ekkor már több mint másfél órával kel korábban mint a Nap, idei legjobb hajnali láthatósága a mostani.

Vénusz: Napnyugta után fényesen látszik a délnyugati ég alján. Láthatósága lassan javul, egy órával nyugszik a Nap után. Fényessége -3,8m-ról -3,9m-ra, átmérője 10,9″-ről 12,0″-re nő, fázisa 0,92-ról 0,86-ra csökken.

Mars: Előretartó mozgást végez előbb a Skorpió, majd 3-tól a Kígyótartó, 22-től pedig a Nyilas csillagképben. Késő este nyugszik, az esti órákban látszik a délnyugati ég alján. Fényereje -0,3m-ról 0,0m-ra, látszó átmérője 10,5″-ről 8,8″-re csökken.

Jupiter: Előretartó mozgást végez a Szűz csillagképben. A Nap közelsége miatt nem figyelhető meg, 26-án van együttállásban a Nappal. Fényessége -1,7m, átmérője 31″.

Szaturnusz: Gyorsuló előretartó mozgást végez a Kígyótartó csillagképben. Éjfél előtt nyugszik, a késő esti óráig kereshető a délnyugati égen. Fényessége 0,5m, átmérője 16″.

Uránusz: A kora esti órákban kel, az éjszaka nagy részében látható. Folytatja hátráló mozgását a Halak csillagképben.

Neptunusz: Egész éjszaka megfigyelhető, 2-án van szembenállásban a Nappal. Hátráló mozgást végez a Vízöntő csillagképben.

Hold-Aldebaran-együttállás szeptember 21-én

Igen szoros lesz a Hold és a Bika legfényesebb csillagának szeptember 21-i találkozója. A két égitest már holdkeltekor is közel lesz egymáshoz, de az idő előrehaladtával egyre csökken köztük a távolság, ennek minimuma 21:35 UT-kor 35′ lesz, a csillagot a Hold északi peremétől mindössze 17 ívperc választja majd el. A látványos égi párost ekkor 15° magasan láthatjuk. Az éjszaka során a Hold előbb (21:56:30 UT körül) a 89 Tau-t, majd később (22:30 UT) a szigma2 Tau-t is elfedi.

A Hold és az Aldebaran együttállása 2015. április 21-én, az esti égen, Hadházi Csaba felvételén.

A Hold és az Aldebaran együttállása 2015. április 21-én, az esti égen, Hadházi Csaba felvételén.

A Merkúr legkedvezőbb hajnali láthatósága

Szeptember végén és októberben a Merkúr nagyon kedvező láthatóságának lehetünk szemtanúi a hajnali égen. Szeptember 24-én a 0,5m-s, 8,1″ átmérőjű és 0,29 fázisú dagadó sarló másfél órával kel a Nap előtt, már könnyen megtalálható. Dichotómiáját hamarosan, szeptember 28-án elérő bolygó -0,3m, 7,2″ átmérő és 0,48 fázis mellett bő másfél órával kel a Nap előtt. A dagadó bolygó ezután hosszan megfigyelhető marad, október 13-án a -1,1m-s, 5,2″ átmérőjű és 0,93 fázisú telimerkúr még egy órával a Nap előtt kel.

A Neptunusz oppozíciója

Szeptember 2-án kerül oppozícióba legkülső bolygónk, 2,4″-es korongátmérő és 7,8m fényesség mellett. A Vízöntő csillagképben járó bolygó 34°-kal emelkedik a horizont fölé, kiválóan megfigyelhető lesz. Az apró és alacsony felületi fényességű korongon nem könnyű, de annál nagyobb élményt jelentő feladat észrevenni a finom világos sávokat, apró, sávbeli fényes foltokat, és a sötétebb sávokat, bennük elnyúlt, fánkszerű sötét foltokkal. A bolygó déli pólusa 25°-kal dől felénk, így a sávokat már enyhén íveltnek láthatjuk, illetve a déli pólust gallérként szegélyező aktivitási zóna, a Déli Poláris Alakzat (SPF) világos foltocskái sapkaként ülhetnek a pólusra. Fotózáshoz használjunk narancsszínű vagy vörös szűrőt, ami a világos alakzatokat kiemeli a jelentősen elsötétülő korongháttéren. 

Félárnyékos holdfogyatkozás szeptember 16-án

Az év utolsó fogyatkozása ismét egy félárnyékos holdfogyatkozás, amely Magyarországról is megfigyelhető a holdkelte utáni órákban. A tavaszi holdfogyatkozáshoz hasonlóan most sem lesz látványos a jelenség, noha a mostani nagyobb fokú lesz. Ez azonban csak annyit jelent, hogy a félárnyék okozta enyhe elsötétülés kissé erőteljesebben és hosszabban látszik.

A félárnyék 16:54:40-kor érinti a Holdat. A Dunántúl nyugati részén még fel sem kelt a Hold, de ez nem jelent semmiféle hátrányt. A félárnyék jelenlétét ugyanis csak 18:10 körül lehet észrevenni, ahogy a holdkorong bal felső sarkára lassan rátelepszik a szürkés-barnás homály. A fogyatkozás maximumára 18:54:16-kor kerül sor. Noha a Holdnak csak egy tizede lóg ki a félárnyékból, mi csak a felső felét látjuk kissé elhomályosodni. Ez a homály kb. 19:30-ig lesz észrevehető a holdkorong egyre kisebb részén, de a félárnyék valójában csak 20:53:57-kor hagyja el égi kísérőnket. A félárnyékos fogyatkozás hossza 3 óra 59 perc 16 másodperc.

A holdfogyatkozás idején a Hold a Vízöntő és a Halak csillagkép határánál tartózkodik. Nem látszik a közelben bolygó vagy fényes csillag. A félárnyékos fogyatkozás nagysága 0,908 magnitúdó. Ekkor a holdkorong északi pereme csupán 2,09′-re van az árnyék szélétől, vagyis a Hold bal felső sarkának az elsötétülése jelentős lesz – természetesen nem annyira, mintha a teljes árnyékba lépne be. A holdkorong déli pereme 3,02′-re lóg ki a félárnyékból, szép kontrasztot adva az északi perem halványságával. A penumbra átmérője 2,559°.

Ez a holdfogyatkozás a 147-es Szárosz-sorozat 9. fogyatkozása a 71-ből.

Kutatók éjszakája szeptember 30-án

Az Európai Unió Bizottsága több mint tíz évvel ezelőtt indította útjára ezt a kezdeményezést, hogy Európa-szerte megismertesse a fiatalokkal a kutatói pályát, annak szépségeivel és nehézségeivel együtt, népszerűsítse a természettudományokat, megmutassa, hogy kutatónak lenni izgalmas hivatás.

Idén is számos helyszínen tartják meg a Kutatók Éjszakáját, a csillagászati programokat a rendezvény honlapján találjuk meg: http://kutatokejszakaja.hu/2016/