Author: Habina József

Megfigyeléseink

2005. július 23, szombat

A Hold 1978-ban

Az első negyedben levő Hold egy részlete.

Hogyan építsünk 10 km-es űrtávcsövet? Interferometriával!

Egy 10 kilométer átmérőjű űrteleszkóp megépítése alighanem tudományos fantasztikumnak is beillene, de hat kenyérpirító méretű kis műhold együttműködésével a NASA SunRISE küldetése éppen ezt teszi. Az űrben keringő hatalmas rádióteleszkóppal a heves űridőjárási jelenségeket fogják tanulmányozni. Ezek az események olyan részecskesugárzással járnak, amik veszélyesek az űrhajósokra, károsak a műholdakra, valamint negatívan befolyásolják a földi kommunikációs
Földi anyagot találtak a Holdról származó meteoritokban

A Hold évezredek óta lenyűgözi az emberiséget, de égi kísérőnk tudományos igényű vizsgálata is már négyszáz évre, Galilei első távcsöves megfigyeléseiig nyúlik vissza a múltba. Tudjuk, hogy a Hold Földhöz viszonyított nagy relatív méretével rendkívülinek számít a naprendszerbeli kísérőégitestek között, és nagy vonalakban abban is konszenzus van a tudományos közösségen belül, hogy ez minek köszönhető.
Négy felfedezés távoli galaxisokról a James Webb első mérései alapján

Alig két héttel a Világegyetemünk keletkezésének korai szakaszába tekintő NASA James Webb-űrteleszkóp első fotóinak és adatainak megjelenése után már özönlenek az előzetes eredmények; többek között sokan pályáznak a valaha látott legtávolabbi galaxis címére. A James Webb-űrteleszkóp képein rengeteg galaxis fénylik a távoli kozmoszban, az Ősrobbanás utáni pár száz millió éves, azaz 13,8 milliárd évvel ezelőtti
Magyar vonatkozású eredmény: a molekuláris oxigénnek két forrása van a Rosetta üstökösében

A magyar származású, Amerikában élő Luspay-Kuti Adrienn és munkatársai kimutatták, hogy a Rosetta-szonda célüstökösében az oxigén molekulák az üstökösmagon belül honnan származnak. Ez a felfedezés az üstökösök és a Naprendszer kialakulási körülményeit új megvilágításba helyezi. Az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta-szondája úttörő jelentőségű küldetése során 2014. augusztus 6. és 2016. szeptember 30. között részletesen tanulmányozta a
Tíz éve landolt a Curiosity a Marson, de még korántsem ért véget a küldetése

Habár nyomot hagytak rajta az elmúlt évek, de a rettenthetetlen rover egy marsi hegy megmászásával ismét új izgalmas fejezetet nyit a Mars kutatásában. Tíz évvel ezelőtt, augusztus 5-én landolt a NASA terepjáró méretű Curiosity marsjárója a vörös bolygón, hogy kiderítse, ideálisak voltak-e a körülmények az ősi Marson a lehetséges ősi mikroszkopikus élet számára. Azóta a