2022 elején riasztották az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory – ESO) Nagyon Nagy Távcsövének (Very Large Telescope – VLT) személyzetét, mert egy égboltfelmérő távcsővel szokatlan fényfelvillanást észleltek. A VLT-t erre – más távcsövekkel együtt – azonnal a jelzett égi pozíció irányába fordították. A jelenség forrása egy távoli galaxis középpontjában működő szupernagy tömegű fekete lyuk
Szegedi asztrofizikus is közreműködött a Tejútrendszer központi régiójában régóta ismert, de eddig feltáratlan múltú szupernóva-maradvány alakjának hidrodinamikai elemzésében. A Tejútrendszer centrumának rádiótartományban végzett vizsgálatai alapján tudjuk, hogy Galaxisunk központi régiójában számos csillagrobbanás történt az utóbbi százezer évben. A szupernóva-maradványok (supernova remnants, SNR) buborékjainak lökéshullámai nehezebb elemekkel szennyezik be környezetüket, új csillaggenerációk keletkezését indítják be, sőt
A Marsot jellegzetes színe miatt gyakran emlegetjük vörös bolygóként, noha régen, hívhattuk volna kék bolygónak is. Mára elfogadott elmélet, hogy a bolygó korábbi fejlődési szakaszaiban folyékony víz volt a felszínén; hogy mennyi, arról megoszlanak a vélemények. A Koppenhágai Egyetem kutatóinak új tanulmánya szerint mintegy 4,5 milliárd évvel ezelőtt elegendő víz lehetett ahhoz, hogy az egész
Az ESO legújabb tudományos műszere, az Enhanced Resolution Imager and Spectrograph (ERIS) sikeresen elvégezte első tesztmegfigyeléseit. Az egyik első mérése az NGC 1097 galaxis szívét örökítette meg lenyűgöző részletességgel.
A vörös bolygó nagyjából kétévente kerül földközelbe. A december 1-jén esedékes földközelhez közeledve egyre több részlet figyelhető meg felszínén. Prodán Márton, Réde Ezekben a hetekben ragyogó vöröses-narancs fényű égitest vonja magára a figyelmet: a Mars. Kora este a keleti égen figyelhető meg, napról napra korábban kel, egyre kedvezőbb távcsöves célponttá válik, ahogy közeledik a nevezetes