| A véletlen szeszélye folytán ismét egy szegedi születésű (amatőr)csillagász társunkat mutatjuk be: Hegedüs Tibort, akit a fél ország egyszerűen mint „Hege” ismer. IAPPP-szimpóziumok, Bajai Obszervatórium Alapítvány, AstroTech, Banacat – mindezek lelke, hajtómotorja dr. Hegedüs Tibor. |
| Elkészült a Meteor csillagászati évkönyv 2010. évi kötete, sok-sok előrejelzéssel és tartalmas cikkekkel, melyek a csillagászat egy-egy részterületének eredményeit mutatják be. |
2009. október 22-24. között kerül sor a Csillagászat Éve következő nemzetközi programjára, a Galilei-éjszakákra.
A Mars-kacsa újra visszatért! Közösségi portálokon és e-mailben is
terjed: augusztus 27-én akkorának fog látszani a Mars, mint a Hold. Nem
igaz.
| Megjelent a Meteor 2009/7-8., összevont száma, mely dupla terjedelemmel és sok-sok érdekes csillagászati olvasnivalóval jelentkezik. De miért olyan zöld a címlapon az éta Carinae-köd? |
| A nemrég befejeződött 100 óra csillagászat elnevezésű nemzetközi akció egyik legérdekesebb programja volt az a 24 órás webcast, amely a világ 80 legjelentősebb távcsövét mutatta be. |
Járdacsillagászattal csatlakozzunk mi is április 4-én este a Globális Csillagpartihoz! Tartsunk minél több helyszínen távcsöves bemutatót!
| Farkas Bertalan 1979-es űrrepülése, csillagászati érettségi, Dracula az égre került, asztromikulás-szépségverseny, zenei videók a Naprendszerről – komoly és nem olyan nagyon komoly olvasni- és néznivalók az idei asztro-szilveszterre! |
A tejútrendszerbeli csillagok mozgásának pontos meghatározására szakosodott Gaia-űrtávcső nemrég talált egy különlegesen nagy csillagtömegű fekete lyukat, amely ráadásul Földünk közelében rejtőzik. A csillagtömegű fekete lyukak a legnagyobb kezdeti tömegű csillagok magjának összeomlásakor jönnek létre, így tehát nem összekeverendők a galaxisok középpontjában található, ezeknél jóval nagyobb szupernagy tömegű fekete lyukakkal. Utóbbi típusú fekete lyukak nagy tömegű
A HD 148937 jelű rendszer a Földtől körülbelül 3800 fényévnyire található, a Szögmérő (Norma) csillagkép irányában. Két, a Napnál sokkal nagyobb tömegű csillagból áll, és egy gyönyörű köd, azaz gáz- és porfelhő veszi körül. „Nagy tömegű kettőscsillagot körülvevő köd ritkaságszámba megy, és igazából olyan érzést keltett bennünk, hogy valami különleges dolognak kellett történnie ebben a
Kutatók egy csoportja különleges részecskét azonosított egy ősi meteorit belsejében, amely nagy valószínűséggel egy közeli csillag halálakor bekövetkező szupernóva-robbanásából származik. A meteoritok belsejébe zárt aprócska porrészecskék felfedik a kutatók előtt egy csillag életének, halálának és az utána keletkező új csillag(ok) születésének folyamatát, ami szinte felöleli a kozmosz 13,8 milliárd éves történelmét. A kőzetdarabkák vizsgálatával bepillantást
Régóta terveztem már „a tűz és jég országát”, Izlandot megnézni. Sok gyönyörű képet láttam kék vizű vízesésekkel, zöld mohával ellepett fekete vulkáni sziklákkal, jégdarabokról a fekete fövenyen, a szilaj, érintetlen felföldi részekről – fotósként a táj engem is megbabonázott. Martin Ferenc, Izland Rég vágytam újra látni a sarki fényt is. Aki már látta, tudja: a
Körülbelül nyolc és fél évszázada, 1181-ben egy csillag halála különösen fényes szupernóva-robbanással gyönyörködtette meg az akkori észlelőket. A csillagászoknak azóta sikerült beazonosítani az abból visszamaradt, tűzijáték kinézetét imitáló szupernóva-maradványt a Cassiopeia csillagképben, és részletes képet készíteni róla különböző hullámhossztartományokon. A NASA Chandra röntgenobszervatóriuma nemrégiben egy új kompozitképet tett közzé a szupernóva-maradványról, amely az elektromágneses spektrum