A mellékelt négy táblázat évszakos bontásban adja meg összesen 570 db mélyég-objektum adatait. Ezek az égitestek egy 13 cm-es műszerrel már mind gond nélkül elérhetőek, igaz, egy részük csak sötét égbolton válik megfigyelhetővé. Úgy válogattuk őket össze, hogy ne a katalógusokat kövesse, hiszen a Messier és NGC-lista sem tartalmazza az...
Az MCSE Mélyég Szakcsoportja október 14-én (szombaton) találkozót szervez az Óbudai Polaris Csillagvizsgálóban Charles Messier emlékére.
Komoly várakozás kíséri az ISON-üstökös várható láthatóságát. Lássuk, milyenek az esélyek, mennyire lesz emlékezetes az üstökös látványa november végén, december elején?
| Az MCSE Szegedi Csoportja november 5-én tartja évi rendes találkozóját. A rendezvény helyszíne a Százszorszép Gyermekház. |
Az őszi égbolton a nyár elmúltával is tovább követhetjük a Tejút csapását, a Cepheus, Cassiopeia, Perseus csillagképekben, ahol a nyáriakhoz hasonló galaktikus objektumok (főleg nyílthalmazok) várnak ránk. Az őszi déli égbolt pedig a tavasziaknál jóval elhanyagoltabb galaxisoknak ad otthont.
| December 7-én nyílik, és két hétig (21-éig) látható a Szegedi Megyeházán a Kozmikus Csodák című vándorkiállítás. A kiállítás része A Csillagászat Nemzeközi Évének. |
Fontos, hogy legyen elképzelésünk a megfigyelésről. Ne az ég alatt kezdjünk el kapkodni és megfigyelendő objektumok után kutatni, hanem a borús napokon állítsunk össze igényeinknek, lehetőségeinknek megfelelő listát. Olvasmányaink közben sok érdekes mély-ég objektumról hallunk, a friss hírek, űrtávcsöves eredmények alanya is lehet kiváló célpont. Hogy mit is láthatunk –...
Ebben a cikkben összefoglaljuk azon égitestek körét, melyek a mélyég megfigyeések tárgyát képezhetik: az asszociációktól egészen a kvazárokig.
A mai digitális világban – sokunk előítéleteivel ellentében – is van értelme és létjogosultsága a vizuális munkának, még a mélyég-objektumok terén is. Ckkünk ennek a munkának a mesterfogásairól szól.
A nagy látómezejű binokulárok az amatőrcsillagász legsokoldalúbban bevethető „fegyverei”.
A tejútrendszerbeli csillagok mozgásának pontos meghatározására szakosodott Gaia-űrtávcső nemrég talált egy különlegesen nagy csillagtömegű fekete lyukat, amely ráadásul Földünk közelében rejtőzik. A csillagtömegű fekete lyukak a legnagyobb kezdeti tömegű csillagok magjának összeomlásakor jönnek létre, így tehát nem összekeverendők a galaxisok középpontjában található, ezeknél jóval nagyobb szupernagy tömegű fekete lyukakkal. Utóbbi típusú fekete lyukak nagy tömegű
A HD 148937 jelű rendszer a Földtől körülbelül 3800 fényévnyire található, a Szögmérő (Norma) csillagkép irányában. Két, a Napnál sokkal nagyobb tömegű csillagból áll, és egy gyönyörű köd, azaz gáz- és porfelhő veszi körül. „Nagy tömegű kettőscsillagot körülvevő köd ritkaságszámba megy, és igazából olyan érzést keltett bennünk, hogy valami különleges dolognak kellett történnie ebben a
Kutatók egy csoportja különleges részecskét azonosított egy ősi meteorit belsejében, amely nagy valószínűséggel egy közeli csillag halálakor bekövetkező szupernóva-robbanásából származik. A meteoritok belsejébe zárt aprócska porrészecskék felfedik a kutatók előtt egy csillag életének, halálának és az utána keletkező új csillag(ok) születésének folyamatát, ami szinte felöleli a kozmosz 13,8 milliárd éves történelmét. A kőzetdarabkák vizsgálatával bepillantást
Régóta terveztem már „a tűz és jég országát”, Izlandot megnézni. Sok gyönyörű képet láttam kék vizű vízesésekkel, zöld mohával ellepett fekete vulkáni sziklákkal, jégdarabokról a fekete fövenyen, a szilaj, érintetlen felföldi részekről – fotósként a táj engem is megbabonázott. Martin Ferenc, Izland Rég vágytam újra látni a sarki fényt is. Aki már látta, tudja: a
Körülbelül nyolc és fél évszázada, 1181-ben egy csillag halála különösen fényes szupernóva-robbanással gyönyörködtette meg az akkori észlelőket. A csillagászoknak azóta sikerült beazonosítani az abból visszamaradt, tűzijáték kinézetét imitáló szupernóva-maradványt a Cassiopeia csillagképben, és részletes képet készíteni róla különböző hullámhossztartományokon. A NASA Chandra röntgenobszervatóriuma nemrégiben egy új kompozitképet tett közzé a szupernóva-maradványról, amely az elektromágneses spektrum