Author: Schuminszky Nándor

Űrmagyar – 2. (Két év az űrhajósiskolában, nyolc nap a kozmoszban)

Űrmagyar – 2. (Két év az űrhajósiskolában, nyolc nap a kozmoszban)

Általános felkészülés Csillagvárosban


A mindent eldöntő, utolsó vizsgálatok után Farkas Bertalan és Magyari Béla hazautaztak egy rövid szabadságra, és csomagjaikat összepakolva, izgatottan várták a “behívójukat”. E helyett azonban a propagandagépezet “indult be”, televíziósok, filmesek érkeztek hozzájuk, hogy az utolsó, itthon töltött pillanataikat megörökítsék. Ezekről a feledhetetlen eseményekről csak szűk körben tudhattak, és mivel még az első magyar űrhajós személye sem volt kiválasztva, a riportokat “egyenlő” arányban készítették el.

Űrmagyar – 1. (Előzmények és kiválogatás)

Űrmagyar – 1. (Előzmények és kiválogatás)

Általános helyzet a ’70-es évek közepén


Júliusban lesz harminc esztendeje annak, hogy az amerikai Apollo és a szovjet Szojuz űrhajók összekapcsolásával csúcspontjához érkezett a világ első, nemzetközi űrkísérlete. Az akkori, kettéosztott világ egymásnak feszülő izmai kissé elernyedtek idelent a Földön, a két vezető politikai világhatalom az enyhülés útjára lépett. A hidegháború befejezéseként, űrhajósai révén a kozmoszban is kezet fogott a Szovjetunió és az Egyesült Államok.

A magyar űrrepülés másik oldala

A magyar űrrepülés másik oldala

Negyedszázada annak, hogy hazánk, mint az Interkozmosz program aktív résztvevője, hetedikként beléphetett a világ űrhajózó országainak sorába. A mindent elárasztó siker propaganda jótékonyan elfedte azokat az eseményeket, amelyekről annak idején nem lehetett nyíltan beszélni. Ma, az évforduló kapcsán fellebbenhet a fátyol a kevésbé ismert, de az első szovjet-magyar űrrepüléshez elválaszthatatlanul hozzátartozó néhány eseményről.

Határ a csillagos ég…

A Magyar Űrkutatási Iroda, a Magyar Asztronautikai Társaság, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum és a Magyar Hadtudományi Társaság Légierő Szakosztálya “Határ a csillagos ég” címmel a magyar űrhajós repülésének 25. évfordulója alkalmából országos középiskolai vetélkedőt hirdet.

Űrkiállítás az OKK-ban

Március 9-én Valerij Platonov főigazgató és dr. Magyari Béla a Magyar Asztronautikai Társaság elnöke (aki Farkas Bertalan tartaléka volt) nyitotta meg a Jurij Gagarin születésének 70. évfordulója alkalmából, a budapesti Orosz Kulturális Központban megrendezett űrkiállítást.

Űrmúzeum nyílhat Kistarcsán

Űrmúzeum nyílhat Kistarcsán

A hajdani kistarcsai internálótábor területén megnyílhat Közép-Európa első űrmúzeuma, amennyiben a helyi önkormányzat elfogadja ennek tervét. Erről szóló terveiről Schuminszky Nándor gyűjtő tájékoztatta szerdán az MTI-t. Az űrkutatással kapcsolatos tárgyakat, dokumentumokat gyűjtő elektroműszerész elmondta: a látogatók a múzeumban megismerkedhetnének a különböző űrjárművek makettjeivel, közöttük annak a Szojuz űrhajónak a makettjével is, amellyel 1980-ban Farkas Bertalan utazott a világűrbe. Az űrhajósok által használt tárgyak, eredeti űrételek is helyet kapnának itt, csakúgy mint az űrkutatással kapcsolatos könyvek, újságcikkek tömkelege – tette hozzá.

Kistarcsa az űrbe megy

Kistarcsa az űrbe megy

Feltehetően Kistarcsa lesz a szerencsés település, amely otthont adhat Magyarország, de lehet, hogy Közép-Európa első űrmúzeumának. A kiállítás anyagát Schuminszky Nándor bocsátaná a múzeum rendelkezésére, aki évtizedek alatt hatalmas gyűjteményt hozott létre.

A CAIB-jelentés

A CAIB-jelentés

2003. augusztus 26-án a CAIB (Columbia Accident Investigation Board, a Columbia Balesetét Vizsgáló Bizottság) közzétette 248 oldalas, összefoglaló jelentését. Az anyag nem tartalmaz különösebb meglepetést: a katasztrófát okozó események kiindulópontját a start során, az emelkedés közben bekövetkezett incidensben lehet keresni, bár 100%-os bizonyítékot a bizottság sem tudott felmutatni. A legerősebb érvet a “szárnybelövési” tesztek szolgáltatták, amelyek eredménye még az avatott szakembereket is meglepte.