Gyere el, ha már tapasztalt amatőrcsillagász vagy, mert itt ideális körülmények várnak (800 m magas, minimális fényszennyezés, tiszta idő esetén rendkívül jó átlátszóság) észlelési szempontból, nagyon sok a csillagászati és más természettudományos látnivaló, mesés a környezet
A tábor további részletei az alábbiakban olvashatók…
Az alábbiakban egy új tagunk első észlelési leírásait szeretnénk közreadni. Rab Attila tagtársunk 2010 őszén lépett be a csoportba, és már több rendezvényünk lebonyolításban is aktívan segített. Ezt a megfigyelést, a csoport 102/1000-es refraktorával követte el, és a leírásban sikerült neki nagyon jól visszaadnia a megfigyelés élményeit. Reméljük, hogy további színes élménybeszámolókkal fogja még megörvendeztetni a tagságot, és a kedves olvasókat. HAJRÁ!!!
A
Kecskeméti Planetárium és a Zöld Ernyő Mozgalom megállapodása alapján, 2010-ben
a jelentősebb környezetvédelmi ünnepeken, a Planetárium is képviselteti magát a
Zöld Ernyős rendezvényeken. Ezen programok sikeréhez, pedig az MCSE Kiskun Csoport
is hozzá járul a maga eszközeivel. Az idei év első nagyobb megmozdulása az
Energiatakarékossági Világnap volt, ahol Csoportunk távcsöves bemutatót
tartott.
A napokban, azaz június közepén, ismét érdemes felnézni az égboltra, már szépen látszanak a nyári csillagképek, továbbá 17-én egy egészen szépnek ígérkező együttállás is vár ránk. Az esti szürkületi égbolton, nyugat-északnyugat irányában szépen ragyog a Vénusz, melyet Esthajnalcsillagként is ismerünk. Közelében látható – kicsit halványabban – a Jupiter, mely égitest a Naprendszer legnagyobb bolygója. Június 16-án az
Van, aki egyetlen éjszaka alatt letudja a Messier-objektumokat, és van, aki évekig gyűjtögeti a csillagfényt, hogy a lehető legszebb képeket készíthesse el az égbolt látványos objektumairól. Hődör Gábor, Szeged Elkészült a Messier-tablóm. Kb. 15 éve vettem az első távcsövemet. Az elején csak vizuális észlelésre használtam, majd sorra jöttek a fejlesztések az asztrofotózás érdekében. Az elmúlt
A Kavli Alapítvány, a Norvég Oktatási és Kutatási Minisztérium és a Norvég Tudományos Akadémia által alapított díjat kétévente ítélik oda azoknak a kutatóknak, akik kiemelkedő eredményeket értek el az asztrofizika, a nanotechnológia vagy a neurológia területén. Idén az asztrofizikai díjjal azon kutatásokat ismerték el, amelyek felfedték annak ősi nyomait, hogy a Tejútrendszer sorozatos anyagbefogások, úgynevezett
A 220P/McNaught üstökös váratlanul nagy fényességkitörésbe került, kómája mérete is megnőtt. A kérdés az, hogy szét fog-e esni a magja?… Addig kell megfigyelni, amíg lehet. A most 70 éves Robert H. McNaught (sz. 1956) skót-ausztrál csillagász az ausztráliai új-dél-walesi Siding Spring Obszervatóriumban eddig 82 üstököst fedezett fel. McNaught az üstökösöket még az 1956-ban Svédországból az
Planetáriumi cikksorozatunkban rácsodálkoztunk a prágai csodára, vagyis az ottani planetáriumra, lelkesedtünk a száz éve megnyitott jénai planetáriumért, és szomorkodtunk a népligeti Planetárium jelenlegi helyzete miatt. Most pedig körülnézünk a hazai kisplanetáriumok világában. Több mint száz éve, hogy a Zeiss megálmodta és el is készítette az első projekciós planetáriumokat. Az első évtizedekben a nagyplanetáriumok létesítésére koncentráltak,
