Helyi csoportjaink életéből
Összeállításunkban helyi csoportjank 2005-ben végzett tevékenységét mutatjuk be az Egyesület éves közgyűlésére elkészített beszámolóik alapján. |
Összeállításunkban helyi csoportjank 2005-ben végzett tevékenységét mutatjuk be az Egyesület éves közgyűlésére elkészített beszámolóik alapján. |
Megszületett Észlelési élményem c. cikkpályázatunk eredménye. A legjobb cikkeket a Meteor 7-8. számában közöljük. |
Május 20-án egész napos asztrofotós találkozón várja az érdeklődőket az óbudai Polaris Csillagvizsgáló. |
Jól szerepeltek az MCSE-tagok a MANT idei pályázatán. A 15-18 éves korosztályban az első három helyet tagtársaink szerezték meg. Egyik nyíregyházi tagtársunk új üstököst fedezett fel a SOHO felvételein. |
Április 30-án napbemutatást tartottunk a Millenáris Parkban a Nyakunkon a nyár c. rendezvényhez kapcsolódóan. A távcsőbe egy "igazi" óriás is megpróbált beletekinteni… |
Az Európai Déli Obszervatórium Catch a Star! 2005 pályázatán a Polaris Csillagvizsgáló szakkörösei az első helyezést hozták el Magyarországnak. |
Az év legnagyobb csillagászati táborát július 27-30. között szervezi a Magyar Csillagászati Egyesület új helyszínen, a Gerecsében. |
A Meteor nyári összevont száma (2006/7-8.) jelentős terjedelmet fog szentelni a teljes napfogyatkozás megfigyelésére indult expedícióknak és megfigyelési eredményeiknek. |
Április 8-án tartottuk idei közgyűlésünket az Óbudai Művelődési Központban. A közgyűléshez kapcsolódóan mutattuk be Az "új" Naprendszer c. kiállításunkat, melyet tagjaink asztrofotóiból állítottunk össze. |
Régóta terveztem már „a tűz és jég országát”, Izlandot megnézni. Sok gyönyörű képet láttam kék vizű vízesésekkel, zöld mohával ellepett fekete vulkáni sziklákkal, jégdarabokról a fekete fövenyen, a szilaj, érintetlen felföldi részekről – fotósként a táj engem is megbabonázott. Martin Ferenc, Izland Rég vágytam újra látni a sarki fényt is. Aki már látta, tudja: a
Körülbelül nyolc és fél évszázada, 1181-ben egy csillag halála különösen fényes szupernóva-robbanással gyönyörködtette meg az akkori észlelőket. A csillagászoknak azóta sikerült beazonosítani az abból visszamaradt, tűzijáték kinézetét imitáló szupernóva-maradványt a Cassiopeia csillagképben, és részletes képet készíteni róla különböző hullámhossztartományokon. A NASA Chandra röntgenobszervatóriuma nemrégiben egy új kompozitképet tett közzé a szupernóva-maradványról, amely az elektromágneses spektrum
A világegyetem legerőteljesebb robbanásai a gammasugár-kitörések. A részecskeplazmából álló tűzlabdát kilövellő jet jelentősen felgyorsítja a részecskéket. A gammasugár-kitörésekről azt gondolják, hogy kompakt égitestek, neutroncsillagok vagy csillagtömegű fekete lyukak összeolvadásából származnak (ezeket hívjuk rövid gammasugár-kitörésnek, amelyek legfeljebb két másodpercesek), vagy magösszeomláson átesett szupernóvákból (ezek a hosszú gammasugár-kitörések, amelyek két másodpercnél hosszabb ideig is tartanak). A gammakitörések
Egy új kutatás szerint egyes kék szuperóriás csillagok összetétele azzal magyarázható, hogy egy nagy tömegű csillag és kisebb társuk összeolvadásával keletkeztek. Eszerint galaxisunk legfényesebb és legforróbb csillagai nem születnek, hanem készülnek. A kék szuperóriás állapot a forró, nagy tömegű csillagok életének egy rövid ideig tartó fázisa. Ennek ellenére elég sok kék szuperóriást ismerünk, és bár
A Betelgeuze egy jól ismert vörös szuperóriás csillag az Orion csillagképben. A közelmúltban nagy figyelmet kapott nemcsak azért, mert a fényességváltozása olyan feltételezésekhez vezetett, hogy akár fel is robbanhat, hanem azért is, mert a megfigyelések szerint a vártnál sokkal gyorsabban forog. Ez utóbbi értelmezést kérdőjelezi meg a Max Planck Asztrofizikai Intézet csillagászai által vezetett nemzetközi