Egy év – egy kép
A Meteor 2006. januári számában Egy év – egy kép címmel sorozat indult, melyben az MCSE 1946-os megalakulása óta eltelt éveket vesszük sorra egy-egy jellemző felvétel bemutatásával. |
A Meteor 2006. januári számában Egy év – egy kép címmel sorozat indult, melyben az MCSE 1946-os megalakulása óta eltelt éveket vesszük sorra egy-egy jellemző felvétel bemutatásával. |
Szeptember 28-án a Millenáris Parkban mutatkozik be lapunk és egyesületünk a Kutatók éjszakája c. rendezvényen. |
Hatvan évvel ezelõtt, 1947. szeptember 22-én avatták fel az MCSE által létrehozott Uránia Bemutató Csillagvizsgálót. Írásunkkal a régi Urániára emlékezünk – ezúttal néhány derűs pillanatot felidézve. |
Október 13-án 10 órától Szegedi Csoportunk tartja évi rendes talákozóját a Szegedi Obszervatóriumban. |
A Magyar Csillagászati Egyesület Napóra Szakcsoportjának III. találkozóját szeptember 22-én tartjuk, Hartán. |
Szeptember 22-én (szombaton) délelőtt 10 órai kezdettel újra várjuk a változócsillagok és a csillagászat újdonságai iránt érdeklődőket a Polaris Csillagvizsgálóban! |
Az óbudai Polaris Csillagvizsgálóban ifjúsági csillagászati szakkör indult a középiskolás korosztály számára. A szakkörre tanév közben is lehet jelentkezni. |
2007. október 6-án (szombaton) 10 órai kezdettel a Magyar Csillagászati Egyesület szervezésében Asztrofotós Találkozóra és kiállításmegnyitóra kerül sor Budapesten, az Óbudai Művelődési Központ San Marco Galériájában. |
Augusztus 25-étől gyerekeknek |
A korábbiaknak megfelelően rengeteg érdeklődőre számítunk, ezért az alábbiakat kérjük a regisztráció és a lebonyolítás megkönnyítése érdekében mindenkitől. A tábor üzemeltetőjének kérésére a “regisztrációs állomás” közvetlenül a bejáratnál kerül felállításra, itt várjuk kedves tagtársainkat és vendégeinket. A regisztráció az MCSE piros vendégkönyvébe való beiratkozásból és a befizetések egyeztetéséből ill. rendezéséből áll, továbbá rövid ismertetőt osztunk ki...
A világegyetem legerőteljesebb robbanásai a gammasugár-kitörések. A részecskeplazmából álló tűzlabdát kilövellő jet jelentősen felgyorsítja a részecskéket. A gammasugár-kitörésekről azt gondolják, hogy kompakt égitestek, neutroncsillagok vagy csillagtömegű fekete lyukak összeolvadásából származnak (ezeket hívjuk rövid gammasugár-kitörésnek, amelyek legfeljebb két másodpercesek), vagy magösszeomláson átesett szupernóvákból (ezek a hosszú gammasugár-kitörések, amelyek két másodpercnél hosszabb ideig is tartanak). A gammakitörések
Egy új kutatás szerint egyes kék szuperóriás csillagok összetétele azzal magyarázható, hogy egy nagy tömegű csillag és kisebb társuk összeolvadásával keletkeztek. Eszerint galaxisunk legfényesebb és legforróbb csillagai nem születnek, hanem készülnek. A kék szuperóriás állapot a forró, nagy tömegű csillagok életének egy rövid ideig tartó fázisa. Ennek ellenére elég sok kék szuperóriást ismerünk, és bár
A Betelgeuze egy jól ismert vörös szuperóriás csillag az Orion csillagképben. A közelmúltban nagy figyelmet kapott nemcsak azért, mert a fényességváltozása olyan feltételezésekhez vezetett, hogy akár fel is robbanhat, hanem azért is, mert a megfigyelések szerint a vártnál sokkal gyorsabban forog. Ez utóbbi értelmezést kérdőjelezi meg a Max Planck Asztrofizikai Intézet csillagászai által vezetett nemzetközi
Önkéntesek és hivatásos csillagászok egy csoportja összegyűlt, hogy közös erővel, a mesterséges intelligencia adta lehetőségeket kihasználva megvizsgáljon 430 000 új, a Világegyetem különböző pontjain elszórtan található, egyelőre ismeretlen típusú galaxist. Különlegesen érdekes, hogy a tanulmányozott galaxisok közül mintegy 30 000 a morfológiáját tekintve legritkábbnak számító gyűrűs galaxisok csoportjába tartozik. Ezek a felfedezések a Japánban meghirdetett
2023 májusában, mindössze néhány nappal azután, hogy újraindultak az észlelések a LIGO-Virgo-KAGRA gravitációshullám-detektorok együttműködésében, a LIGO livingstone-i észlelőállomásának műszere egy feltehetőleg neutroncsillag és egy másik kompakt égitest ütközéséből származó gravitációs jelet érzékelt. A GW230529 számon katalogizált esemény különlegessége az, hogy az ütközésben résztvevő nagyobbik égitest a Napnál 2,5-4,5-szer nagyobb tömegű volt. Ilyen méretű kompakt égitestet