Csillagászati Hónap Esztergomban
Közel fél évszázados hagyományt folytatnak Esztergomban, amikor novemberre ismét meghírdetik a Csillagászati Hónapot. |
Közel fél évszázados hagyományt folytatnak Esztergomban, amikor novemberre ismét meghírdetik a Csillagászati Hónapot. |
A Csillagászat Nemzetközi Évéhez kapcsolódva több hazai csillagászati szervezet összefogásával országos csillagászati vetélkedőt hirdetünk. |
November 15-én ismét üstökösészlelők találkozójának ad otthont a Polaris Csillagvizsgáló. |
Az égiek ugyan nem fogadtak minket kegyeikbe a szeptember 26-ai Kutatók Éjszakáján, ennek ellenére sokak számára sikerült közelebb hozni a csillagok világát. |
Az amatőrcsillagászok észlelési lehetőségeit bemutató előadás-sorozatot tartunk a Polaris Csillagvizsgálóban a húsz évvel ezelőtt elhunyt Szentmártoni Béla emlékére. |
Szegedi helyi csoportunk október 11-én tartja szokásos éves összejövetelét, amely mindig jó alkalom a rég nem látott barátokkal való találkozásra és a csillagászat legújabb eredményeivel kapcsolatos előadások, élménybeszámolók meghallgatására. |
Az MCSE szeptember 20-án, Bicskén tartja a IV. Napórás Találkozót. A rendezvény során Nagy Károlyról is megemlékezünk, a csillagász egykori birtokára is ellátogatunk. |
Október 3-5. között őszi észlelőhétvégét rendezünk az Ágasvári Turistaházban a csillagászati megfigyelések iránt érdeklődő fiatalok és idősebbek számára. |
Jövőre lesz a távcső csillagászati alkalmazásának 400. évfordulója, melynek megünneplésére 2009-et az ENSZ a Csillagászat Nemzetközi Évének nyilvánította. Ennek apropóján két korosztály számára is indítottunk csillagászati szakkört, folyamatos jelentkezéssel. |
2008. szeptember 26-28-ig rendezzük meg Bátorligeten (az I. Nyírségi Messier-maratonhoz hasonlóan) az I. Nyírségi Őszi Észlelőhétvégét. |
Régóta terveztem már „a tűz és jég országát”, Izlandot megnézni. Sok gyönyörű képet láttam kék vizű vízesésekkel, zöld mohával ellepett fekete vulkáni sziklákkal, jégdarabokról a fekete fövenyen, a szilaj, érintetlen felföldi részekről – fotósként a táj engem is megbabonázott. Martin Ferenc, Izland Rég vágytam újra látni a sarki fényt is. Aki már látta, tudja: a
Körülbelül nyolc és fél évszázada, 1181-ben egy csillag halála különösen fényes szupernóva-robbanással gyönyörködtette meg az akkori észlelőket. A csillagászoknak azóta sikerült beazonosítani az abból visszamaradt, tűzijáték kinézetét imitáló szupernóva-maradványt a Cassiopeia csillagképben, és részletes képet készíteni róla különböző hullámhossztartományokon. A NASA Chandra röntgenobszervatóriuma nemrégiben egy új kompozitképet tett közzé a szupernóva-maradványról, amely az elektromágneses spektrum
A világegyetem legerőteljesebb robbanásai a gammasugár-kitörések. A részecskeplazmából álló tűzlabdát kilövellő jet jelentősen felgyorsítja a részecskéket. A gammasugár-kitörésekről azt gondolják, hogy kompakt égitestek, neutroncsillagok vagy csillagtömegű fekete lyukak összeolvadásából származnak (ezeket hívjuk rövid gammasugár-kitörésnek, amelyek legfeljebb két másodpercesek), vagy magösszeomláson átesett szupernóvákból (ezek a hosszú gammasugár-kitörések, amelyek két másodpercnél hosszabb ideig is tartanak). A gammakitörések
Egy új kutatás szerint egyes kék szuperóriás csillagok összetétele azzal magyarázható, hogy egy nagy tömegű csillag és kisebb társuk összeolvadásával keletkeztek. Eszerint galaxisunk legfényesebb és legforróbb csillagai nem születnek, hanem készülnek. A kék szuperóriás állapot a forró, nagy tömegű csillagok életének egy rövid ideig tartó fázisa. Ennek ellenére elég sok kék szuperóriást ismerünk, és bár
A Betelgeuze egy jól ismert vörös szuperóriás csillag az Orion csillagképben. A közelmúltban nagy figyelmet kapott nemcsak azért, mert a fényességváltozása olyan feltételezésekhez vezetett, hogy akár fel is robbanhat, hanem azért is, mert a megfigyelések szerint a vártnál sokkal gyorsabban forog. Ez utóbbi értelmezést kérdőjelezi meg a Max Planck Asztrofizikai Intézet csillagászai által vezetett nemzetközi