Új kiadványok a Csillagászat Évében
Három új kiadványt ajánlunk tagjaink figyelmébe: Az Ég Királynőjét, a Szentmártoni-emlékkötetet és az Űrlenyomat c. kiállítás naptárkatalógusát. |
Három új kiadványt ajánlunk tagjaink figyelmébe: Az Ég Királynőjét, a Szentmártoni-emlékkötetet és az Űrlenyomat c. kiállítás naptárkatalógusát. |
Megjelent a Meteor 2009/7-8., összevont száma, mely dupla terjedelemmel és sok-sok érdekes csillagászati olvasnivalóval jelentkezik. De miért olyan zöld a címlapon az éta Carinae-köd? |
A magyarországi amatőrcsillagászatot bemutató filmsorozat, a Hobbink: a csillagos ég első részei felkerültek az internetre. |
A nagyváradi Meridian Zero csillagászklub augusztus 10-14. között rendezi meg az első észlelőtábort a Vigyázó-hegységben (Vlegyásza, Vlădeasa). |
Június 25-én a Magyar Fotográfusok Házában megnyílt az Űrlenyomat című kiállítás, amely hazai asztrofotósok munkáiból ad exkluzív válogatást. |
"Galileitől az űrtávcsőig" – június 13-án, szombaton csillagászati tartalmú, igen érdekes programmal várja látogatóit a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Tanulmánytára. |
Ma este (május 13.) 20 órakor a hegyhátsáli csillagvizsgálóban május 2-án felvett anyagból készült riportok hangoznak el a körmendi rádióban. |
A Magyar Madártani Egyesület idén is megrendezi hagyományos programját, a Fülemülék éjszakáját, melyhez kapcsolódva a Magyar Csillagászati Egyesület tagjai megmutatják az égbolt szépségeit a fülemüleszóra várakozóknak. |
A Galilei vetélkedővel egy időben meghirdetett Kepler Országos Csillagászati Diákvetélkedő is a célegyenesbe érkezett: május 9-én Tatán gyűlnek össze az ország legkiválóbb általános iskolás csapatai, hogy összemérjék tudásukat. |
Körülbelül nyolc és fél évszázada, 1181-ben egy csillag halála különösen fényes szupernóva-robbanással gyönyörködtette meg az akkori észlelőket. A csillagászoknak azóta sikerült beazonosítani az abból visszamaradt, tűzijáték kinézetét imitáló szupernóva-maradványt a Cassiopeia csillagképben, és részletes képet készíteni róla különböző hullámhossztartományokon. A NASA Chandra röntgenobszervatóriuma nemrégiben egy új kompozitképet tett közzé a szupernóva-maradványról, amely az elektromágneses spektrum
A világegyetem legerőteljesebb robbanásai a gammasugár-kitörések. A részecskeplazmából álló tűzlabdát kilövellő jet jelentősen felgyorsítja a részecskéket. A gammasugár-kitörésekről azt gondolják, hogy kompakt égitestek, neutroncsillagok vagy csillagtömegű fekete lyukak összeolvadásából származnak (ezeket hívjuk rövid gammasugár-kitörésnek, amelyek legfeljebb két másodpercesek), vagy magösszeomláson átesett szupernóvákból (ezek a hosszú gammasugár-kitörések, amelyek két másodpercnél hosszabb ideig is tartanak). A gammakitörések
Egy új kutatás szerint egyes kék szuperóriás csillagok összetétele azzal magyarázható, hogy egy nagy tömegű csillag és kisebb társuk összeolvadásával keletkeztek. Eszerint galaxisunk legfényesebb és legforróbb csillagai nem születnek, hanem készülnek. A kék szuperóriás állapot a forró, nagy tömegű csillagok életének egy rövid ideig tartó fázisa. Ennek ellenére elég sok kék szuperóriást ismerünk, és bár
A Betelgeuze egy jól ismert vörös szuperóriás csillag az Orion csillagképben. A közelmúltban nagy figyelmet kapott nemcsak azért, mert a fényességváltozása olyan feltételezésekhez vezetett, hogy akár fel is robbanhat, hanem azért is, mert a megfigyelések szerint a vártnál sokkal gyorsabban forog. Ez utóbbi értelmezést kérdőjelezi meg a Max Planck Asztrofizikai Intézet csillagászai által vezetett nemzetközi
Önkéntesek és hivatásos csillagászok egy csoportja összegyűlt, hogy közös erővel, a mesterséges intelligencia adta lehetőségeket kihasználva megvizsgáljon 430 000 új, a Világegyetem különböző pontjain elszórtan található, egyelőre ismeretlen típusú galaxist. Különlegesen érdekes, hogy a tanulmányozott galaxisok közül mintegy 30 000 a morfológiáját tekintve legritkábbnak számító gyűrűs galaxisok csoportjába tartozik. Ezek a felfedezések a Japánban meghirdetett