A “nagy napórafelmérés”
2009/2010 fordulóján pályázatot hirdetett a Polaris Csillagvizsgáló középiskolás diákok számára. A legjobb eredményt elérő fiatalok részt vehettek a NASA huntsville-i űrtáborán.
2009/2010 fordulóján pályázatot hirdetett a Polaris Csillagvizsgáló középiskolás diákok számára. A legjobb eredményt elérő fiatalok részt vehettek a NASA huntsville-i űrtáborán.
Gondoljon szeretteire, csillagászat iránt érdeklődő ismerőseire vagy azokra, akik nehezebb anyagi helyzetben vannak – ajándékozzon MCSE-tagságot! |
A Szegedi Helyi Csoport november 20-án tartja éves találkozóját, amely mindig jó alkalom a rég nem látott barátokkal való találkozásra és a csillagászat legújabb eredményeivel kapcsolatos előadások, élménybeszámolók meghallgatására. |
Az Aquincumi Múzeum jóvoltából november 13-án egyedülálló helyszínen, a múzeum előadótermében találkozhatnak az üstökösök és kisbolygók megfigyelése, kutatása és történelme iránt érdeklődők. |
Itt az MCSE-tagság megújításának időszaka. Mindenkit arra kérünk, hogy vagy átutalással, vagy személyesen, a Polarisban rendezze tagdíját, de természetesen a jól ismert sárga csekken is lehetséges a befizetés. |
Október 16-án szombat déltől újra megrendezésre kerül a már hagyományos |
Szeptember 24-én este ötödik alkalommal kerül sor az egyre népszerűbb Kutatók Éjszakája elnevezésű rendezvényre, melynek keretében a tudományokat igyekszünk népszerűsíteni a fiatalok körében. |
A Polaris Csillagvizsgálóban októberben indult a Kulin György Csillagászati Szabadegyetem, melyben többek között a klímaváltozás lehetséges okaival, az Eyjafjallajökull-vulkán kitörésével, a NASA tehetséggondozó táboraival foglalkozunk. |
Szeptember az egyre hosszabb éjszakák és a szakkörök indulásának hónapja. Ahogy az utóbbi években már megszokhattuk, egyesületünk két szakkört is szervez a Polaris Csillagvizsgálóban. |
Szeptember 25-én országos találkozóra hívjuk a változócsillagok, illetve a modern csillagászati kutatások iránt érdeklődőket Esztergomba, a Technika Házába.
Körülbelül nyolc és fél évszázada, 1181-ben egy csillag halála különösen fényes szupernóva-robbanással gyönyörködtette meg az akkori észlelőket. A csillagászoknak azóta sikerült beazonosítani az abból visszamaradt, tűzijáték kinézetét imitáló szupernóva-maradványt a Cassiopeia csillagképben, és részletes képet készíteni róla különböző hullámhossztartományokon. A NASA Chandra röntgenobszervatóriuma nemrégiben egy új kompozitképet tett közzé a szupernóva-maradványról, amely az elektromágneses spektrum
A világegyetem legerőteljesebb robbanásai a gammasugár-kitörések. A részecskeplazmából álló tűzlabdát kilövellő jet jelentősen felgyorsítja a részecskéket. A gammasugár-kitörésekről azt gondolják, hogy kompakt égitestek, neutroncsillagok vagy csillagtömegű fekete lyukak összeolvadásából származnak (ezeket hívjuk rövid gammasugár-kitörésnek, amelyek legfeljebb két másodpercesek), vagy magösszeomláson átesett szupernóvákból (ezek a hosszú gammasugár-kitörések, amelyek két másodpercnél hosszabb ideig is tartanak). A gammakitörések
Egy új kutatás szerint egyes kék szuperóriás csillagok összetétele azzal magyarázható, hogy egy nagy tömegű csillag és kisebb társuk összeolvadásával keletkeztek. Eszerint galaxisunk legfényesebb és legforróbb csillagai nem születnek, hanem készülnek. A kék szuperóriás állapot a forró, nagy tömegű csillagok életének egy rövid ideig tartó fázisa. Ennek ellenére elég sok kék szuperóriást ismerünk, és bár
A Betelgeuze egy jól ismert vörös szuperóriás csillag az Orion csillagképben. A közelmúltban nagy figyelmet kapott nemcsak azért, mert a fényességváltozása olyan feltételezésekhez vezetett, hogy akár fel is robbanhat, hanem azért is, mert a megfigyelések szerint a vártnál sokkal gyorsabban forog. Ez utóbbi értelmezést kérdőjelezi meg a Max Planck Asztrofizikai Intézet csillagászai által vezetett nemzetközi
Önkéntesek és hivatásos csillagászok egy csoportja összegyűlt, hogy közös erővel, a mesterséges intelligencia adta lehetőségeket kihasználva megvizsgáljon 430 000 új, a Világegyetem különböző pontjain elszórtan található, egyelőre ismeretlen típusú galaxist. Különlegesen érdekes, hogy a tanulmányozott galaxisok közül mintegy 30 000 a morfológiáját tekintve legritkábbnak számító gyűrűs galaxisok csoportjába tartozik. Ezek a felfedezések a Japánban meghirdetett