Közhasznúsági beszámoló 2011
A Magyar Csillagászati Egyesület 2011 évre szóló közhasznúsági jelentése. Rendezvények, kiadványok, találkozók, tehetséggondozás: a 2011-es év. |
A Magyar Csillagászati Egyesület 2011 évre szóló közhasznúsági jelentése. Rendezvények, kiadványok, találkozók, tehetséggondozás: a 2011-es év. |
Idén 50 éves az Európai Déli Obszervatórium, mely a világ egyik legjelentősebb kutatóhelye. Hol tart ma Európa a csillagászatban? Mit tanulhatunk mi Európától és mit tanulhat Európa tőlünk? Ezekre a kérdésekre próbál meg választ adni a Polaris Csillagvizsgáló előadás-sorozata. |
Ezer kilométert kell utazni, ha a mi egri Speculánkhoz hasonló XVIII. századi csillagvizsgálót szeretnénk felkeresni Padovában vagy Bolognában. Most különösen érdemes ellátogatni Egerbe, hiszen napórásaink a Speculában találkoznak szeptember 22-én! |
36 évfolyam, 369 lapszám, 17667 oldal – digitális formában is elérhetőek a Meteor folyóirat 1971-2006-os évfolyamai. |
Többéves munka árán hatalmas áttörést sikerült elérni a fényszennyezés elleni harcban. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletbe fényszennyezéssel kapcsolatos szabályok kerültek be. |
Az elmúlt esztendő nyomán a miskolci Androméda Csillagvizsgáló Egyesület szervezésében újra megrendezzük csillagásztalálkozónkat, Miskolc mellett Szentléleken, a Turista Parkban: a II. Szentléleki Észlelő Hétvégét. |
Az V. Kulin György Országos Csillagászati Vetélkedő 2011 decemberében indult. A vetélkedő általános iskolások számára szervezett döntőjének Tata városa adott otthont. |
Megjelent a Meteor 2012/7-8. száma. 136 oldal hasznos és érdekes csillagászati olvasnivaló a csillagászat legújabb híreitől kezdve a Vénusz-átvonuláson át egészen a titokzatos Lábnyom-ködig, és még azon is túl! |
Amatőrcsillagászat? Magyar Csillagászati Egyesület! Várjuk tagjaink soraiba mindazokat, akiket érdekelnek a csillagvilág titkai, és szeretnének igazi csillagász-közösséghez tartozni. |
A 2012-es Múzeumok Éjszakája az Alföldön ismét a Szent Iván éjhez igazodik. A múlt héthez hasonlóan, ismét több ponton várják az érdeklődőket távcsöves programmal. |
Régóta terveztem már „a tűz és jég országát”, Izlandot megnézni. Sok gyönyörű képet láttam kék vizű vízesésekkel, zöld mohával ellepett fekete vulkáni sziklákkal, jégdarabokról a fekete fövenyen, a szilaj, érintetlen felföldi részekről – fotósként a táj engem is megbabonázott. Martin Ferenc, Izland Rég vágytam újra látni a sarki fényt is. Aki már látta, tudja: a
Körülbelül nyolc és fél évszázada, 1181-ben egy csillag halála különösen fényes szupernóva-robbanással gyönyörködtette meg az akkori észlelőket. A csillagászoknak azóta sikerült beazonosítani az abból visszamaradt, tűzijáték kinézetét imitáló szupernóva-maradványt a Cassiopeia csillagképben, és részletes képet készíteni róla különböző hullámhossztartományokon. A NASA Chandra röntgenobszervatóriuma nemrégiben egy új kompozitképet tett közzé a szupernóva-maradványról, amely az elektromágneses spektrum
A világegyetem legerőteljesebb robbanásai a gammasugár-kitörések. A részecskeplazmából álló tűzlabdát kilövellő jet jelentősen felgyorsítja a részecskéket. A gammasugár-kitörésekről azt gondolják, hogy kompakt égitestek, neutroncsillagok vagy csillagtömegű fekete lyukak összeolvadásából származnak (ezeket hívjuk rövid gammasugár-kitörésnek, amelyek legfeljebb két másodpercesek), vagy magösszeomláson átesett szupernóvákból (ezek a hosszú gammasugár-kitörések, amelyek két másodpercnél hosszabb ideig is tartanak). A gammakitörések
Egy új kutatás szerint egyes kék szuperóriás csillagok összetétele azzal magyarázható, hogy egy nagy tömegű csillag és kisebb társuk összeolvadásával keletkeztek. Eszerint galaxisunk legfényesebb és legforróbb csillagai nem születnek, hanem készülnek. A kék szuperóriás állapot a forró, nagy tömegű csillagok életének egy rövid ideig tartó fázisa. Ennek ellenére elég sok kék szuperóriást ismerünk, és bár
A Betelgeuze egy jól ismert vörös szuperóriás csillag az Orion csillagképben. A közelmúltban nagy figyelmet kapott nemcsak azért, mert a fényességváltozása olyan feltételezésekhez vezetett, hogy akár fel is robbanhat, hanem azért is, mert a megfigyelések szerint a vártnál sokkal gyorsabban forog. Ez utóbbi értelmezést kérdőjelezi meg a Max Planck Asztrofizikai Intézet csillagászai által vezetett nemzetközi