MCSE-tagság 2016!
Beköszöntött az MCSE-tagság megújításának időszaka! Kérjük, újítsa meg Ön is mielőbb tagságát. A rendes tagdíj összege továbbra is változatlan, a 2016-os évre 7300 Ft.
Beköszöntött az MCSE-tagság megújításának időszaka! Kérjük, újítsa meg Ön is mielőbb tagságát. A rendes tagdíj összege továbbra is változatlan, a 2016-os évre 7300 Ft.
Ki mit látott, mit észlelt, mit tapasztalt a csillagos égbolton az óév végén és az újév elején? Észlelések, fotók, beszámolók az MCSE tagjaitól.
Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánunk tagjainknak és a csillagászat minden barátjának John Legend Under The Stars című dalával, melyben csillagok rezgései is hallhatók.
December elején jelenik meg évkönyvünk sok-sok előrejelzéssel, érdekes ismeretterjesztő cikkel.
A csillagos égbolt fényképezése napjaink egyik legizgalmasabb, szinte beláthatatlan távlatokat nyújtó elfoglaltság az amatőrcsillagászok körében. A Polarisban a téma iránt érdeklődő kezdők és haladók számára tartunk szakkört, amely személyes találkozási lehetőséget nyújt az asztrofotográfia szerelmesei számára.
Az MCSE 1989. február 19-i újjáalakuló közgyűlésén készült fotókat, videókat keresünk, továbbá fotókat, dokumentumokat az MCSE 1946-1949 közötti időszakából! |
A szeptember 28-i teljes holdfogyatkozás közvetítése (NASA TV). Az adás hétfőn hajnalban 2-kor kezdődik.
Szeptember 25-én ismét Kutatók Éjszakája! Több csillagászati program is népszerűsíti a csillagászatot, elsősorban a fiatalok körében.
A Gothard Asztrofizikai Obszervatórium, a Magyar Csillagászati Egyesület, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Kísérleti Fizikai Tanszéke és Csillagvizsgálója, valamint Bajai Obszervatóriuma, és a TIT Komárom-Esztergom Megyei Egyesülete ismét országos diákvetélkedőt hirdet, két év után először ismét két kategóriában (általános iskolai és középiskolai) a 2015/2016 tanévben.
Októberben ismét indul a Polaris Csillagvizsgáló előadás-sorozata a Fény Évében. A Kozmikus Fény c. sorozatban a csillagászat, az űrkutatás aktuális kérdéseivel foglalkozunk.
Régóta terveztem már „a tűz és jég országát”, Izlandot megnézni. Sok gyönyörű képet láttam kék vizű vízesésekkel, zöld mohával ellepett fekete vulkáni sziklákkal, jégdarabokról a fekete fövenyen, a szilaj, érintetlen felföldi részekről – fotósként a táj engem is megbabonázott. Martin Ferenc, Izland Rég vágytam újra látni a sarki fényt is. Aki már látta, tudja: a
Körülbelül nyolc és fél évszázada, 1181-ben egy csillag halála különösen fényes szupernóva-robbanással gyönyörködtette meg az akkori észlelőket. A csillagászoknak azóta sikerült beazonosítani az abból visszamaradt, tűzijáték kinézetét imitáló szupernóva-maradványt a Cassiopeia csillagképben, és részletes képet készíteni róla különböző hullámhossztartományokon. A NASA Chandra röntgenobszervatóriuma nemrégiben egy új kompozitképet tett közzé a szupernóva-maradványról, amely az elektromágneses spektrum
A világegyetem legerőteljesebb robbanásai a gammasugár-kitörések. A részecskeplazmából álló tűzlabdát kilövellő jet jelentősen felgyorsítja a részecskéket. A gammasugár-kitörésekről azt gondolják, hogy kompakt égitestek, neutroncsillagok vagy csillagtömegű fekete lyukak összeolvadásából származnak (ezeket hívjuk rövid gammasugár-kitörésnek, amelyek legfeljebb két másodpercesek), vagy magösszeomláson átesett szupernóvákból (ezek a hosszú gammasugár-kitörések, amelyek két másodpercnél hosszabb ideig is tartanak). A gammakitörések
Egy új kutatás szerint egyes kék szuperóriás csillagok összetétele azzal magyarázható, hogy egy nagy tömegű csillag és kisebb társuk összeolvadásával keletkeztek. Eszerint galaxisunk legfényesebb és legforróbb csillagai nem születnek, hanem készülnek. A kék szuperóriás állapot a forró, nagy tömegű csillagok életének egy rövid ideig tartó fázisa. Ennek ellenére elég sok kék szuperóriást ismerünk, és bár
A Betelgeuze egy jól ismert vörös szuperóriás csillag az Orion csillagképben. A közelmúltban nagy figyelmet kapott nemcsak azért, mert a fényességváltozása olyan feltételezésekhez vezetett, hogy akár fel is robbanhat, hanem azért is, mert a megfigyelések szerint a vártnál sokkal gyorsabban forog. Ez utóbbi értelmezést kérdőjelezi meg a Max Planck Asztrofizikai Intézet csillagászai által vezetett nemzetközi