Óbudai csillagok (előadássorozat a Polarisban)
Októberben újraindul a Polaris Csillagvizsgáló népszerű keddi sorozata. Újdonságok, érdekességek, hasznos tudnivalók a csillagászat világából!
Októberben újraindul a Polaris Csillagvizsgáló népszerű keddi sorozata. Újdonságok, érdekességek, hasznos tudnivalók a csillagászat világából!
Szeptember 30-án ismét Kutatók Éjszakája! Több csillagászati program is népszerűsíti a csillagászatot, elsősorban a fiatalok körében.
Töltsük fel megfigyeléseinket az MCSE észlelésfeltöltő oldalára: eszlelesek.mcse.hu. A folyamatosan bővülő, több évtizedet felölelő oldalon észlelési területek, objektumok, távcsőátmérők stb. alapján böngészhetjük a magyar amatőrök észleléseit!
A Magyar Csillagászati Egyesület ez év novemberében ünnepli alapításának 70. évfordulóját, melynek alkalmából az Elnökség pályázatot ír ki fiatal grafikusok számára új, korszerű, az MCSE szellemiségét és tevékenységét tükröző logó tervezésére.
Újra itt a szakköri szezon! Az óbudai Polaris Csillagvizsgáló ifjúsági szakkörét a 14-19 éves korosztály számára ajánljunk. Az első foglalkozás szeptember 29-én 18 órakor kezdődik. Ha érdekel a csillagászat és az űrkutatás, itt a helyed!
Szeptember 28-án ismét indul a „kisszakkör” a Polaris Csillagvizsgálóban, a 8-12 éves korosztály számára. A szakköri foglalkozásokat szerdánként tartjuk, 17:00-18:00 óra között, a csillagvizsgáló előadótermében.
A Polarisban a téma iránt érdeklődő kezdők és haladók számára tartunk szakkört, amely személyes találkozási lehetőséget nyújt az asztrofotográfia szerelmesei számára. Az első szakköri foglalkozás szeptember 16-án 19 órakor kezdődik.
Az MCSE Változócsillag Szakcsoportja október 8-án tartja találkozóját, ezúttal az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetében.
Hatodik alkalommal rendezzük meg csillagásztalálkozónkat a miskolci Androméda Csillagvizsgáló Egyesület szervezésében, Miskolc mellett Szentléleken, a Turista Parkban: a VI. Szentléleki Észlelő Hétvégét. Éveken keresztül itt rendezte az MCSE az MTT-t, és az utóbbi évek résztvevői is sokat tudnak róla mesélni.
Az interjúsorozat mostani részében Molnár Péter amatőrcsillagásszal beszélgettem. 10 éve aktívan segíti a Magyar Csillagászati Egyesület munkáját, legtöbbször a távcsöves bemutatók alkalmával találkozhatunk vele.
Egy nemrégiben megjelent tanulmány valószínűsíti, hogy minden tizenkettedik csillag elnyelhetett egyet a körülötte keringő bolygók közül. Korábbi kutatások kimutatták, hogy vannak olyan csillagok, amelyek szokatlanul sok nehéz elemet, például a Földhöz hasonló kőzetbolygókban is fellelhető vasat tartalmaznak. Egyéb bizonyítékok mellett a tudósok ebből arra következtettek, hogy az ilyen csillagok valószínűleg bekebeleztek néhány körülöttük keringő bolygót,
A kora tavaszi időszak különösen alkalmas a Hold megfigyelésére. A kora esti órákban magasan jár égi kísérőnk. Akinek kedve, türelme van, akár fel is térképezheti. Molnár Attila, Budapest Régi vágyam egy Hold-térkép rajzolása, ami olyan, mint ahogy én képzelem el. A 19-én készült képeim közül kiválasztottam egyet, és próbaként készítettem egy verziót. Amint lesz időm
Csillagászok egy csoportja a nemrégiben megörökítette, amint egy közeli fekete lyuk szétszaggat, majd bekebelez egy közelébe kerülő csillagot. A felfedezés különleges jelentőséggel bír, ugyanis amellett, hogy egyszeri és megismételhetetlen eseményről van szó, a mostani egy igencsak közeli fekete lyukkal történt meg, így vizsgálatával az eddigieknél teljesebb képet kaphatunk az ott zajló fizikai folyamatokról. A csillag
A csillagok keletkezésének bonyolult folyamata és a fiatal csillagok környezetének vizsgálata a csillagászat legnépszerűbb és éppen ezért leginkább kutatott területei közé tartozik, azonban még napjainkban is számos rejtélyt, megválaszolatlan kérdést tartogat. Ezeket a kérdéseket igyekeznek a kutatók megválaszolni a minden eddiginél részletesebb felvételeket készítő James Webb-űrtávcső segítségével. Az űrtávcső fedélzetén lévő közeli infravörös kamera (NIRCam,
A NASA Juno űrszondája megvizsgálta az elektromosan töltött oxigén- és hidrogénmolekulákat a Jupiter lehetséges élet szempontjából legérdekesebb holdja, az Europa légkörében. Egy új tanulmány szerint ezek a megfigyelések fontos adatokat szolgáltatnak a felszín alatti óceán oxigénellátottságáról. „Ezek az eredmények közvetlenül utalnak az Europa lehetséges lakhatóságára.” – mondta a Juno-küldetés vezető kutatója, Scott Bolton (SwRI), a