Perseida-bemutatók
A Perseidák idei jelentkezése kapcsán számos bemutató közül is választhatnak az érdeklődők a Magyar Csillagászati Egyesület és partnerszervezetei szervezésében.
A Perseidák idei jelentkezése kapcsán számos bemutató közül is választhatnak az érdeklődők a Magyar Csillagászati Egyesület és partnerszervezetei szervezésében.
Az utóbbi években sajnos kevesen használták a hatályos vizuális meteorészlelő lapot, ezért úgy döntöttünk, hogy az észlelők igényeihez jobban alkalmazkodva, új észlelőlapot bocsátunk útjára, ami remélhetően elnyeri a vizuális meteorozók tetszését, és sokan fogják használni, különös tekintettel az idei Perseida-maximumra.
A Polaris Csillagvizsgálóban nyári csillagászati szakkört indítunk fiatalok számára. Csütörtökönként várjuk 19 órától a csillagászat iránt érdeklődőket (elsősorban a 14-19 éves korosztályt).
Az interjúsorozat folytatásában a Polaris-stáb legfiatalabb tagját, Mayer Mártont kérdeztem csillagászati tevékenységéről. Marci sokszor segít a rendezvények lebonyolításában, színvonalas bemutatókkal gazdagítja a kupolába érkező látogatók estéjét.
2016. június 18-án hatodik alkalommal ad otthont a Polaris Csillagvizsgáló a Nap-észlelők Találkozójának.
Május 31-én fedezzük fel együtt a földközelben levő Marsot és a Szaturnuszt, valamint a Jupitert a Polaris Csillagvizsgálóból! Ezzel a programmal zárul a Csillagászat Hónapja.
Interjúsorozatunk következő vendége Csoknyai Attila, sokaknak egyszerűen: Csoki. Öt évvel ezelőtt, felnőtt fejjel lépett be a Magyar Csillagászati Egyesületbe, azonban lelkesedése és aktivitása a fiatalok számára is példaértékű. Asztrofotósként, valamint a Polaris asztrofotós szakkörének egyik vezetőjeként ismert az amatőrcsillagász közösségben.
2016-ban május 14-ére esik a Csillagászat Napja. Országszerte számos helyszínen rendkívüli nyitva tartással, járdacsillagászattal, távcsöves bemutatókkal várják az érdeklődőket helyi csoportjaink és társszervezeteink. Az este távcsöves látnivalói: a Hold, a Jupiter, majd a Szaturnusz és a Mars.
Kérjük, támogassa Ön is a Magyar Csillagászati Egyesület tudománynépszerűsítő, tehetséggondozó munkáját az SZJA 1%-ának felajánlásával. Adószámunk: 19009162-2-43.
A csillagos égbolt fényképezése napjaink egyik legizgalmasabb, szinte beláthatatlan távlatokat nyújtó elfoglaltság az amatőrcsillagászok körében. A Polarisban a téma iránt érdeklődő kezdők és haladók számára tartunk szakkört, amely személyes találkozási lehetőséget nyújt az asztrofotográfia szerelmesei számára.
Régóta terveztem már „a tűz és jég országát”, Izlandot megnézni. Sok gyönyörű képet láttam kék vizű vízesésekkel, zöld mohával ellepett fekete vulkáni sziklákkal, jégdarabokról a fekete fövenyen, a szilaj, érintetlen felföldi részekről – fotósként a táj engem is megbabonázott. Martin Ferenc, Izland Rég vágytam újra látni a sarki fényt is. Aki már látta, tudja: a
Körülbelül nyolc és fél évszázada, 1181-ben egy csillag halála különösen fényes szupernóva-robbanással gyönyörködtette meg az akkori észlelőket. A csillagászoknak azóta sikerült beazonosítani az abból visszamaradt, tűzijáték kinézetét imitáló szupernóva-maradványt a Cassiopeia csillagképben, és részletes képet készíteni róla különböző hullámhossztartományokon. A NASA Chandra röntgenobszervatóriuma nemrégiben egy új kompozitképet tett közzé a szupernóva-maradványról, amely az elektromágneses spektrum
A világegyetem legerőteljesebb robbanásai a gammasugár-kitörések. A részecskeplazmából álló tűzlabdát kilövellő jet jelentősen felgyorsítja a részecskéket. A gammasugár-kitörésekről azt gondolják, hogy kompakt égitestek, neutroncsillagok vagy csillagtömegű fekete lyukak összeolvadásából származnak (ezeket hívjuk rövid gammasugár-kitörésnek, amelyek legfeljebb két másodpercesek), vagy magösszeomláson átesett szupernóvákból (ezek a hosszú gammasugár-kitörések, amelyek két másodpercnél hosszabb ideig is tartanak). A gammakitörések
Egy új kutatás szerint egyes kék szuperóriás csillagok összetétele azzal magyarázható, hogy egy nagy tömegű csillag és kisebb társuk összeolvadásával keletkeztek. Eszerint galaxisunk legfényesebb és legforróbb csillagai nem születnek, hanem készülnek. A kék szuperóriás állapot a forró, nagy tömegű csillagok életének egy rövid ideig tartó fázisa. Ennek ellenére elég sok kék szuperóriást ismerünk, és bár
A Betelgeuze egy jól ismert vörös szuperóriás csillag az Orion csillagképben. A közelmúltban nagy figyelmet kapott nemcsak azért, mert a fényességváltozása olyan feltételezésekhez vezetett, hogy akár fel is robbanhat, hanem azért is, mert a megfigyelések szerint a vártnál sokkal gyorsabban forog. Ez utóbbi értelmezést kérdőjelezi meg a Max Planck Asztrofizikai Intézet csillagászai által vezetett nemzetközi