Előadás-sorozatok a Polarisban
Október elején indulnak előadás-sorozataink a Polarisban. A hagyományos keddi előadások mellett ismét üdvözölhetjük Dávid Gyula sorozatát, melyet ezúttal szerdánként követhetünk figyelemmel. |
Október elején indulnak előadás-sorozataink a Polarisban. A hagyományos keddi előadások mellett ismét üdvözölhetjük Dávid Gyula sorozatát, melyet ezúttal szerdánként követhetünk figyelemmel. |
Az MCSE Napóra Szakcsoportja találkozót szervez szeptember 23-án, a táti Művelődési Központban. |
Szeptember 16-án, szombat délelőtt 10 órai kezdettel (JD 2.453.994,833-kor) ismét várja a Polaris Csillagvizsgáló a változócsillagok és a csillagászat újdonságai iránt érdeklődőket. |
Az óbudai Polaris Csillagvizsgálóban ifjúsági szakkört indít az MCSE a 15-19 éves korosztály számára. A szakkör első foglalkozása szeptember 21-én 18 órakor kezdődik. |
Sok év szünet után ismét táborozni invitáljuk a meteormegfigyelés iránt érdeklődőket, mégpedig hazánk talán legkevésbé fényszennyezett vidékére, a Zselicbe, Paléra. |
Arne Henden, az AAVSO igazgatója ismét Magyarországra látogat: a változócsillag-észlelők augusztus 19-én 18 órakor találkozhatnak vele a Polaris Csillagvizsgálóban. |
A Természet Világa és az MCSE 2006. évi cikkpályázata középiskolás diákok számára. |
Egyesületünk gondozásában megjelent az Amatőrcsillagászok kézikönyve harmadik, jelentősen átdolgozott kiadása. Az 536 oldalas kötet a legrészletesebb, magyar nyelven elérhető munka, mely ismerteti a különféle égitestek, jelenségek észlelési módszereit. |
Az alábbiakban a csütörtökön kezdődő, a Gerecsében megrendezendő Meteor ’07 Távcsöves Találkozó résztvevői számára közlünk hasznos információkat. |
A Meteor nyári összevont száma bőséges terjedelemben foglalkozik a március 29-i napfogyatkozásra szervezett expedíciók tapasztalataival és megfigyelési eredményeivel. |
Az asztrofizikusok régóta gyanították, hogy a bolygókeletkezési folyamat csíráit a bolygókeletkezési korongban összeálló, jégkéreggel bevont kődarabok jelentik. Ezek a szilárd, jeges magok a számítások szerint a korongbeli súrlódás miatt a hideg külső régiókból befelé, a központi csillag irányába sodródnak. Amikor a jeges szemcsék elérik a csillaghoz közelebbi belső, melegebb régiókat, jelentős mennyiségű hideg vízpára szublimál
A tudósok neonjeleket követve keresik az egyik bolygórendszer jövőjét, egyúttal a saját Naprendszerünk múltját is. A NASA előző infravörös zászlóshajója, a már nem üzemelő Spitzer-űrteleszkóp különös eredményét követve a James Webb-űrtávcső a neon nemesgáz egyértelmű nyomait észlelte a fiatal, Naphoz hasonló csillag, az SZ Chamaeleontist (SZ Cha) körülvevő porkorongban. A Spitzer és Webb közötti neonértékek
A Hold sötét lávasíkságainak “vizes” neveket adtak eleink, abban a hiszemben, hogy ezeken a területeken víz található. Így kerültek a Holdra tengerek, öblök, mocsarak, sőt egy óceán is. A Mare Imbrium (Esők Tengere) “partján” elhelyezkedő Sinus Iridum (Szivárvány-öböl) még a Hold fekete-fehér világában is izgalmas, érdekes, mi több: színes látvány. Balázs Gábor, Budapest Szeptember 10-én
A Földtől 10 millió fényévre van egy apró, új csillagoktól ragyogó galaxis, amely egy ritka kettős rendszernek ad otthont. A XOU J121538.2+361921, vagy egyszerűen X-1 jelű kettőscsillag a legfényesebb röntgenforrás az NGC 4212-es galaxisban. A kettős rendszer erős röntgensugárzását az okozza, hogy a benne lévő csillagot egy fekete lyuk vagy egy neutroncsillag teljesen megfosztotta a
Hat planétából álló ritka bolygórendszert sikerült feltérképezni az ESA Cheops-űrtávcsövének adatait is felhasználva. A felfedezés azért különösen érdekes, mert a bolygók pályái azt jelzik, hogy a kialakulása óta eltelt több mint egymilliárd évet a rendszer gyakorlatilag változatlan állapotban töltötte. Az ESA Cheops-űrtávcsöve (CHaracterising ExOPlanet Satellite) kulcsfontosságú adatokat szolgáltatott a kutatókat évek óta zavarba ejtő rejtélyes