„Üzenet az űrből” diákpályázat
Milyen élményekről számol majd be 50 év múlva egy űrturista? Hova utazik? Sétál-e a Holdon? Mászhat-e hegyet a Marson? Pihenni vagy dolgozni fog a világűrben? |
Milyen élményekről számol majd be 50 év múlva egy űrturista? Hova utazik? Sétál-e a Holdon? Mászhat-e hegyet a Marson? Pihenni vagy dolgozni fog a világűrben? |
Novemberben is folytatódik keddi előadás-sorozatunk. A decemberi előadásokat teljes egészében a Marsnak szenteljük, vagyis ez a Mars hónapja lesz a Polarisban! |
Az őszi észlelőhétvége után újra visszatérünk a Mátrába két csodálatosan derült éjszaka reményében. A résztvevők december 7-9. között megismerkedhetnek a téli égbolt látnivalóival, a tapasztalt észlelők pedig Ágasvárról folytathatják észlelési programjaikat. |
A Polaris szakköre útnak indult annak reményében, hogy Ágasváron fényszenyezéstől mentes, csodálatos égbolt fogadjon minket. A pesti égbolt látványhoz szokottaknak óriási élményben lehetett részük, a Tejút horizonttól horizontig hömpölygött… |
Hagyományainkhoz híven már az októberi Meteorral kiküldtük az MCSE-tagság megújításához szükséges csekkeket. A tagdíj összege 2008-ra is 5800 Ft lesz, tagjaink illetményként kapják a Meteort és a Csillagászati évkönyvet, díjtalanul látogathatják a Polaris Csillagvizsgáló programjait és számos kedvezményt vehetnek igénybe. |
Október 26-28. között ismét Nagytávcsöves- CCD-s Találkozó (BANACAT) lesz a Bajai Obszervatóriumban. A találkozó jubileumi, hiszen tíz évvel ezelőtt indult útjára a nagysikerű bajai rendezvénysorozat. |
A Magyar Csillagászati Egyesület és a Természet Világa szerkesztősége Magyarok a csillagokért címmel pályázatot hirdet középiskolás fiataloknak. |
Október 13-án a III. Nyúli Starparty-ra várja amatőrcsillagász barátait Szitkay Gábor tagtársunk. A nyúli csillagparti fő eseménye a 40,6 cm-es Odyssey III, hazánk egyik leghatékonyabb amatőrtávcsövének avatása lesz. |
Idén másod ízben rendezték meg "Kutatók éjszakája" elnevezésű, Európa-szerte meghirdetett tudományos ismeretterjesztő program. |
Ötven évvel ezelőtt, 1957. október 4-én bocsátották fel a Szovjetunióból az első mesterséges holdat, a Szputnyik-1-et. Az űrkorszak, az űrkutatás eredményeivel, érdekességeivel foglalkozik a Polaris októberi előadás-sorozata. |
A tejútrendszerbeli csillagok mozgásának pontos meghatározására szakosodott Gaia-űrtávcső nemrég talált egy különlegesen nagy csillagtömegű fekete lyukat, amely ráadásul Földünk közelében rejtőzik. A csillagtömegű fekete lyukak a legnagyobb kezdeti tömegű csillagok magjának összeomlásakor jönnek létre, így tehát nem összekeverendők a galaxisok középpontjában található, ezeknél jóval nagyobb szupernagy tömegű fekete lyukakkal. Utóbbi típusú fekete lyukak nagy tömegű
A HD 148937 jelű rendszer a Földtől körülbelül 3800 fényévnyire található, a Szögmérő (Norma) csillagkép irányában. Két, a Napnál sokkal nagyobb tömegű csillagból áll, és egy gyönyörű köd, azaz gáz- és porfelhő veszi körül. „Nagy tömegű kettőscsillagot körülvevő köd ritkaságszámba megy, és igazából olyan érzést keltett bennünk, hogy valami különleges dolognak kellett történnie ebben a
Kutatók egy csoportja különleges részecskét azonosított egy ősi meteorit belsejében, amely nagy valószínűséggel egy közeli csillag halálakor bekövetkező szupernóva-robbanásából származik. A meteoritok belsejébe zárt aprócska porrészecskék felfedik a kutatók előtt egy csillag életének, halálának és az utána keletkező új csillag(ok) születésének folyamatát, ami szinte felöleli a kozmosz 13,8 milliárd éves történelmét. A kőzetdarabkák vizsgálatával bepillantást
Régóta terveztem már „a tűz és jég országát”, Izlandot megnézni. Sok gyönyörű képet láttam kék vizű vízesésekkel, zöld mohával ellepett fekete vulkáni sziklákkal, jégdarabokról a fekete fövenyen, a szilaj, érintetlen felföldi részekről – fotósként a táj engem is megbabonázott. Martin Ferenc, Izland Rég vágytam újra látni a sarki fényt is. Aki már látta, tudja: a
Körülbelül nyolc és fél évszázada, 1181-ben egy csillag halála különösen fényes szupernóva-robbanással gyönyörködtette meg az akkori észlelőket. A csillagászoknak azóta sikerült beazonosítani az abból visszamaradt, tűzijáték kinézetét imitáló szupernóva-maradványt a Cassiopeia csillagképben, és részletes képet készíteni róla különböző hullámhossztartományokon. A NASA Chandra röntgenobszervatóriuma nemrégiben egy új kompozitképet tett közzé a szupernóva-maradványról, amely az elektromágneses spektrum