„Üzenet az űrből” diákpályázat
| Milyen élményekről számol majd be 50 év múlva egy űrturista? Hova utazik? Sétál-e a Holdon? Mászhat-e hegyet a Marson? Pihenni vagy dolgozni fog a világűrben? |
| Milyen élményekről számol majd be 50 év múlva egy űrturista? Hova utazik? Sétál-e a Holdon? Mászhat-e hegyet a Marson? Pihenni vagy dolgozni fog a világűrben? |
| Novemberben is folytatódik keddi előadás-sorozatunk. A decemberi előadásokat teljes egészében a Marsnak szenteljük, vagyis ez a Mars hónapja lesz a Polarisban! |
| Az őszi észlelőhétvége után újra visszatérünk a Mátrába két csodálatosan derült éjszaka reményében. A résztvevők december 7-9. között megismerkedhetnek a téli égbolt látnivalóival, a tapasztalt észlelők pedig Ágasvárról folytathatják észlelési programjaikat. |
| A Polaris szakköre útnak indult annak reményében, hogy Ágasváron fényszenyezéstől mentes, csodálatos égbolt fogadjon minket. A pesti égbolt látványhoz szokottaknak óriási élményben lehetett részük, a Tejút horizonttól horizontig hömpölygött… |
| Hagyományainkhoz híven már az októberi Meteorral kiküldtük az MCSE-tagság megújításához szükséges csekkeket. A tagdíj összege 2008-ra is 5800 Ft lesz, tagjaink illetményként kapják a Meteort és a Csillagászati évkönyvet, díjtalanul látogathatják a Polaris Csillagvizsgáló programjait és számos kedvezményt vehetnek igénybe. |
| Október 26-28. között ismét Nagytávcsöves- CCD-s Találkozó (BANACAT) lesz a Bajai Obszervatóriumban. A találkozó jubileumi, hiszen tíz évvel ezelőtt indult útjára a nagysikerű bajai rendezvénysorozat. |
| A Magyar Csillagászati Egyesület és a Természet Világa szerkesztősége Magyarok a csillagokért címmel pályázatot hirdet középiskolás fiataloknak. |
| Október 13-án a III. Nyúli Starparty-ra várja amatőrcsillagász barátait Szitkay Gábor tagtársunk. A nyúli csillagparti fő eseménye a 40,6 cm-es Odyssey III, hazánk egyik leghatékonyabb amatőrtávcsövének avatása lesz. |
| Idén másod ízben rendezték meg "Kutatók éjszakája" elnevezésű, Európa-szerte meghirdetett tudományos ismeretterjesztő program. |
| Ötven évvel ezelőtt, 1957. október 4-én bocsátották fel a Szovjetunióból az első mesterséges holdat, a Szputnyik-1-et. Az űrkorszak, az űrkutatás eredményeivel, érdekességeivel foglalkozik a Polaris októberi előadás-sorozata. |


















Magyar kutatók a szimuláció világában – az RR Lyrae csillagok tömegén keresztül értjük meg a Világegyetem felépítését. A csillagászat előrelépéséhez elengedhetetlen a technológiai fejlődése is, hiszen a csillagok életútját és pulzációját leíró szimulációk rendkívül számításigényesek a hatalmas méret- és időskálák miatt. Napjainkra azonban lehetővé vált olyan kulcsfontosságú szoftverek megjelenése, mint a MESA (Modules for Experiments
Folytatódik a Jövő csillagászai előadássorozat a Polaris Csillagvizsgálóban. A kedd esti előadások keretében frissen végzett hazai szakemberek mutatják be kutatásaikat, amit többségük a doktori fokozat megszerzése céljából vagy az után végez. Következő előadónk, Szilágyi Máté csillaghalmazokkal és a Naprendszer környezetével foglalkozik. Elsősorban a Gaia űrtávcső mérései alapján minden korábbinál pontosabb képünk lett kozmikus környezetünkről, jobban
Április 18-án a ragyogó Vénusztól jobbra lefelé, egy égi kisarasznyira sokak figyelmét magára vonta a hajszálvékony holdsarló, melynek kora 29 óra volt, vagyis ennyi idő telt el az újhold óta. Bánfi János, Szentes Ezen a kellemes tavaszi estén sokan látták a két feltűnő égitestet, és sokan is fényképezték. Facebook-oldalunkon közzétett felhívásunkra jó néhány szép felvételt
Immár 36 éve működik a Hubble-űrtávcső, bár az űrrepülőgép nyugdíjazása után javítása már nem lehetséges, így napjainkban már mindössze csak egyetlen giroszkóp gondoskodik a megfelelő irány tartásáról. Több mint három évtized elteltével is képes az űreszköz meglepő, látványos, és tudományos szempontból is érdekes eredményeket elérni, mint például nemrégiben, amikor egy hosszú periódusú, napközelpontján nemrégiben áthaladt
A Tintahal-köd (Ou4) egy rendkívül halvány, türkizkék színű bipoláris ködösség, amelyet 2011-ben fedezett fel Nicolas Outters francia amatőrcsillagász az Sh2-129 vörös emissziós köd belsejében. A mintegy 2300 fényévre található objektumot egy nagytömegű csillag kifúvása hozta létre, különleges formája miatt kapta a „kozmikus tintahal” nevet. Krizsán Bence, Érd Még tavaly nyárról maradt meg a projekt, és mostanára jutottam