Csillagászat a Kutatók Éjszakáján
Szeptember 27-én este nyolcadik alkalommal kerül sor az egyre népszerűbb Kutatók Éjszakája elnevezésű rendezvényre, melynek keretében a tudományokat igyekszünk népszerűsíteni a fiatalok körében. |
Szeptember 27-én este nyolcadik alkalommal kerül sor az egyre népszerűbb Kutatók Éjszakája elnevezésű rendezvényre, melynek keretében a tudományokat igyekszünk népszerűsíteni a fiatalok körében. |
Októberben újraindul a Polaris Csillagvizsgáló népszerű keddi sorozata. Újdonságok, érdekességek, hasznos tudnivalók a csillagászat világából! |
Ismét csillagászati kerékpártúrára invitáljuk tagjainkat és a csillagászat barátait. Szeptember 15-én a Rákos-mente csillagászati érdekességeit járjuk végig. |
Október 5-én (szombaton) egész napos találkozót tartunk a balatonfűzfői Balaton Csillagvizsgálóban. A Nova Del-től a kvazárok változó és változatos világáig szinte minden szóba kerül, ami a hazai amatőrök számára érdekes lehet. |
Lassan közeledik az őszi napéjegyenlőség ideje, ami a következő, IX. Napórás Találkozót (szeptember 21) is elhozza nekünk, napórákat kedvelőknek. Az idei találkozót Szegeden rendezzük, a Partiscum Csillagászati Egyesülettel közösen. A helyszín a nemrégiben átadott Szent-Györgyi Albert Agóra lesz. |
Az elmúlt esztendő után a miskolci Androméda Csillagvizsgáló Egyesület szervezésében újra megrendezzük csillagásztalálkozónkat a Miskolc melletti Szentléleken, a Turista Parkban. |
Az előrejelzések szerint augusztus 12/13-a éjszakáján (hétfő/kedd) várható az augusztusi hullócsillagok, azaz a Perseida-meteorraj maximuma. |
A 2013-as Múzeumok Éjszakáján az ország több pontján vártuk az érdeklődőket távcsöves programmal. Az időjárás sajnos ezúttal is közbeszólt. |
A 2013-as Múzeumok Éjszakáján az ország több pontján várjuk az érdeklődőket távcsöves programmal. Kérjük tagjainkat, segítsék munkájukkal a bemutatókat! |
Legutóbbi ilyen témájú, sikeres rendezvényünk után június 22-én ismét találkozóra hívjuk a kettőscsillagok (és észlelésük) iránt érdeklődőket a Polaris Csillagvizsgálóba. |
Régóta terveztem már „a tűz és jég országát”, Izlandot megnézni. Sok gyönyörű képet láttam kék vizű vízesésekkel, zöld mohával ellepett fekete vulkáni sziklákkal, jégdarabokról a fekete fövenyen, a szilaj, érintetlen felföldi részekről – fotósként a táj engem is megbabonázott. Martin Ferenc, Izland Rég vágytam újra látni a sarki fényt is. Aki már látta, tudja: a
Körülbelül nyolc és fél évszázada, 1181-ben egy csillag halála különösen fényes szupernóva-robbanással gyönyörködtette meg az akkori észlelőket. A csillagászoknak azóta sikerült beazonosítani az abból visszamaradt, tűzijáték kinézetét imitáló szupernóva-maradványt a Cassiopeia csillagképben, és részletes képet készíteni róla különböző hullámhossztartományokon. A NASA Chandra röntgenobszervatóriuma nemrégiben egy új kompozitképet tett közzé a szupernóva-maradványról, amely az elektromágneses spektrum
A világegyetem legerőteljesebb robbanásai a gammasugár-kitörések. A részecskeplazmából álló tűzlabdát kilövellő jet jelentősen felgyorsítja a részecskéket. A gammasugár-kitörésekről azt gondolják, hogy kompakt égitestek, neutroncsillagok vagy csillagtömegű fekete lyukak összeolvadásából származnak (ezeket hívjuk rövid gammasugár-kitörésnek, amelyek legfeljebb két másodpercesek), vagy magösszeomláson átesett szupernóvákból (ezek a hosszú gammasugár-kitörések, amelyek két másodpercnél hosszabb ideig is tartanak). A gammakitörések
Egy új kutatás szerint egyes kék szuperóriás csillagok összetétele azzal magyarázható, hogy egy nagy tömegű csillag és kisebb társuk összeolvadásával keletkeztek. Eszerint galaxisunk legfényesebb és legforróbb csillagai nem születnek, hanem készülnek. A kék szuperóriás állapot a forró, nagy tömegű csillagok életének egy rövid ideig tartó fázisa. Ennek ellenére elég sok kék szuperóriást ismerünk, és bár
A Betelgeuze egy jól ismert vörös szuperóriás csillag az Orion csillagképben. A közelmúltban nagy figyelmet kapott nemcsak azért, mert a fényességváltozása olyan feltételezésekhez vezetett, hogy akár fel is robbanhat, hanem azért is, mert a megfigyelések szerint a vártnál sokkal gyorsabban forog. Ez utóbbi értelmezést kérdőjelezi meg a Max Planck Asztrofizikai Intézet csillagászai által vezetett nemzetközi