MCSE-tagság 2016!
Beköszöntött az MCSE-tagság megújításának időszaka! Kérjük, újítsa meg Ön is mielőbb tagságát. A rendes tagdíj összege továbbra is változatlan, a 2016-os évre 7300 Ft.
Beköszöntött az MCSE-tagság megújításának időszaka! Kérjük, újítsa meg Ön is mielőbb tagságát. A rendes tagdíj összege továbbra is változatlan, a 2016-os évre 7300 Ft.
Ki mit látott, mit észlelt, mit tapasztalt a csillagos égbolton az óév végén és az újév elején? Észlelések, fotók, beszámolók az MCSE tagjaitól.
Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánunk tagjainknak és a csillagászat minden barátjának John Legend Under The Stars című dalával, melyben csillagok rezgései is hallhatók.
December elején jelenik meg évkönyvünk sok-sok előrejelzéssel, érdekes ismeretterjesztő cikkel.
A csillagos égbolt fényképezése napjaink egyik legizgalmasabb, szinte beláthatatlan távlatokat nyújtó elfoglaltság az amatőrcsillagászok körében. A Polarisban a téma iránt érdeklődő kezdők és haladók számára tartunk szakkört, amely személyes találkozási lehetőséget nyújt az asztrofotográfia szerelmesei számára.
Az MCSE 1989. február 19-i újjáalakuló közgyűlésén készült fotókat, videókat keresünk, továbbá fotókat, dokumentumokat az MCSE 1946-1949 közötti időszakából! |
A szeptember 28-i teljes holdfogyatkozás közvetítése (NASA TV). Az adás hétfőn hajnalban 2-kor kezdődik.
Szeptember 25-én ismét Kutatók Éjszakája! Több csillagászati program is népszerűsíti a csillagászatot, elsősorban a fiatalok körében.
A Gothard Asztrofizikai Obszervatórium, a Magyar Csillagászati Egyesület, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Kísérleti Fizikai Tanszéke és Csillagvizsgálója, valamint Bajai Obszervatóriuma, és a TIT Komárom-Esztergom Megyei Egyesülete ismét országos diákvetélkedőt hirdet, két év után először ismét két kategóriában (általános iskolai és középiskolai) a 2015/2016 tanévben.
Októberben ismét indul a Polaris Csillagvizsgáló előadás-sorozata a Fény Évében. A Kozmikus Fény c. sorozatban a csillagászat, az űrkutatás aktuális kérdéseivel foglalkozunk.
A gyors rádiókitörések (FRB-k) nagy energiájú rádióimpulzusok, amelyek létezéséről csak 2007 óta tudunk. Eredetük a csillagászat egyik legnagyobb rejtélye. Egy kutatócsoport szisztematikusan átvizsgálta az optikai tranzienseket, hogy kiderüljön, megfelel-e valamelyik egy gyors rádiókitörésnek, mert így talán megtudhatjuk, mi okozza őket. Ahogy a kanadai CHIME teleszkóphoz hasonló új távcsövek üzembe állnak, egyre több gyors rádiókitörést fedeznek
A NASA Hubble-űrteleszkóp kutatói igazán forró hangulatban dolgozhatnak a különleges ultraforró jupiterek osztályába tartozó exobolygókat kutatva. Ezek a felfúvódott, Jupiter-méretű bolygók annyira közel keringenek a csillagukhoz, hogy 1600 °C-ot is meghaladó hőmérsékletek uralkodnak rajtuk. Ez elég forró ahhoz, hogy a legtöbb fémet elpárologtassa, még a titánt is. Az ilyen típusú bolygók rendelkeznek az eddig megfigyelt
Egy közeli csillag felfényesedése egy 3000 fényévre lévő új, rejtélyes rendszerre hívta fel az MIT csillagászainak figyelmét. Úgy tűnik, hogy a rendszer ritka objektum, egy „fekete özvegy pulzár” lehet: gyorsan forgó neutroncsillag, vagyis pulzár, amely lassan felemészti nála kisebb kísérőcsillagát – épp úgy, ahogy a hírhedt pók teszi társával. A csillagászok nagyjából két tucat „fekete
Szemtanút talált a Hubble-űrtávcső egy csillag robbanásszerű halálának helyszínén: egy másik csillagot, amely korábban megbújt a szupernóva fényében. A felfedezés egyedülálló egy bizonyos típusú szupernóva esetében: a lecsupaszított változatnál, amikor a csillagról a teljes külső gázburka leszakad, mielőtt felrobbanna. Az új adatok betekintést engednek a nagy tömegű kettőscsillagok világába, amelyek bizonyos feltételek mellett egyesülhetnek is.
A NASA Mars Odyssey keringőegység új adatainak segítségével magyarázhatják meg, hogy miért válhat szabad szemmel láthatatlanná a marsi dér és miért jelenhetnek meg porlavinák bizonyos lejtőkön. A keringőegység tavaly készített felvételeket a marsi napfelkelte idején, amiken meglepve tapasztalták, hogy a dér csak egy része volt látható szabad szemmel. A keringőegység hőérzékeny kamerájával vizsgálva ugyanis a