MCSE-tagság 2016!
Beköszöntött az MCSE-tagság megújításának időszaka! Kérjük, újítsa meg Ön is mielőbb tagságát. A rendes tagdíj összege továbbra is változatlan, a 2016-os évre 7300 Ft.
Beköszöntött az MCSE-tagság megújításának időszaka! Kérjük, újítsa meg Ön is mielőbb tagságát. A rendes tagdíj összege továbbra is változatlan, a 2016-os évre 7300 Ft.
Ki mit látott, mit észlelt, mit tapasztalt a csillagos égbolton az óév végén és az újév elején? Észlelések, fotók, beszámolók az MCSE tagjaitól.
Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánunk tagjainknak és a csillagászat minden barátjának John Legend Under The Stars című dalával, melyben csillagok rezgései is hallhatók.
December elején jelenik meg évkönyvünk sok-sok előrejelzéssel, érdekes ismeretterjesztő cikkel.
A csillagos égbolt fényképezése napjaink egyik legizgalmasabb, szinte beláthatatlan távlatokat nyújtó elfoglaltság az amatőrcsillagászok körében. A Polarisban a téma iránt érdeklődő kezdők és haladók számára tartunk szakkört, amely személyes találkozási lehetőséget nyújt az asztrofotográfia szerelmesei számára.
Az MCSE 1989. február 19-i újjáalakuló közgyűlésén készült fotókat, videókat keresünk, továbbá fotókat, dokumentumokat az MCSE 1946-1949 közötti időszakából! |
A szeptember 28-i teljes holdfogyatkozás közvetítése (NASA TV). Az adás hétfőn hajnalban 2-kor kezdődik.
Szeptember 25-én ismét Kutatók Éjszakája! Több csillagászati program is népszerűsíti a csillagászatot, elsősorban a fiatalok körében.
A Gothard Asztrofizikai Obszervatórium, a Magyar Csillagászati Egyesület, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Kísérleti Fizikai Tanszéke és Csillagvizsgálója, valamint Bajai Obszervatóriuma, és a TIT Komárom-Esztergom Megyei Egyesülete ismét országos diákvetélkedőt hirdet, két év után először ismét két kategóriában (általános iskolai és középiskolai) a 2015/2016 tanévben.
Októberben ismét indul a Polaris Csillagvizsgáló előadás-sorozata a Fény Évében. A Kozmikus Fény c. sorozatban a csillagászat, az űrkutatás aktuális kérdéseivel foglalkozunk.
A K2–18 egy vörös törpecsillag a Naprendszertől 128 fényév távolságra, az Oroszlán csillagképben. A Kepler-űrtávcsővel 2015-ben a központi égitest mellett egy fedési exobolygót fedeztek fel a csillagászok. A 33 napos keringési periódusú kőzetbolygó, a K2–18b a csillag lakhatósági zónájában, vagyis tőle olyan távolságra kering, ahol a víz cseppfolyós halmazállapotban lehet jelen a bolygó felszínén. 2017-ben,
A Hawaii Egyetem kutatói egy hatalmas buborékot fedeztek fel a Földtől 820 millió fényévre, amelyről úgy gondolják, hogy az újszülött Világegyetem kövületszerű maradványa lehet. Brent Tully (University of Hawai’i) és munkatársai váratlanul találták meg a buborékot egy galaxishálón belül. A buborék a Hoʻoleilana nevet kapta. A szó a Kumulipoból, egy hawaii teremtési énekből származik, és
A kutatók új működési módban használták az Európai Űrügynökség (ESA) Solar Orbiter napkutató szondájának EUI kameráját, hogy a Nap légkörének egy részét extrém ultraibolya tartományban vizsgálhassák. Ez mostanáig szinte lehetetlen volt. Az új működési módot az tette lehetővé, hogy a kamerát az utolsó pillanatban mintegy „meghekkelték”, és az alkalmazott módszer szinte biztosan hatással lesz az
A magnetárok az Univerzum legerősebb mágnesei. Ezek a nagyon sűrű, rendkívül erősen mágneses halott csillagok a galaxisunkban mindenhol megtalálhatóak, de a mai napig nem tudják pontosan, hogy hogyan keletkeznek. Azonban számos obszervatórium, köztük az Európai Déli Obszervatórium (ESO) teleszkópjai összefogásával a kutatók egy olyan, még aktívan energiát termelő csillagot fedeztek fel, amely nagy valószínűséggel magnetárrá
A NASA James Webb-űrtávcsöve nemrég kezdte vizsgálni az egyik leghíresebb szupernóva, az SN 1987A maradványát. A tőlünk 168 ezer fényévre, a Nagy Magellán-felhőben lévő szupernóva-maradványt a gammasugárzástól a rádiótartományig számos hullámhosszon vizsgálták már az 1987. februári felfedezése óta eltelt majdnem 40 évben. A James Webb-űrtávcső NIRCam műszerének új felvételei fontos adalékot jelentenek a szupernóvák fejlődésének