Csillagászati évkönyvünk 2015-re szóló kötetében részletes előrejelzéseket adunk a következő évben várható csillagászati jelenségekről, és áttekintést a közelmúlt csillagászati eredményeiről. A kötet szerzői között ismét a legjobb hazai szakembereket és a téma iránt elkötelezett, tapasztalt amatőrcsillagászokat találjuk.
Az 1946-ban alapított Magyar Csillagászati Egyesület hazánk legrégibb és legnagyobb létszámú csillagászati szervezete, melynek tagjai Magyarországon és a határon túl is tevékenykednek. Egyesületünk tudománynépszerűsítő és tehetséggondozó munkája mellett szervezi az amatőrcsillagász mozgalmat, koordinálja a megfigyelőmunkát, táborokat, országos bemutatókat és találkozókat szervez, továbbá fenntartja az óbudai Polaris Csillagvizsgálót.
A Magyar Csillagászati Egyesület 2015. évi rendes közgyűlését március 14-én tartjuk, a Polaris Csillagvizsgálóban.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a médiában elterjedt információktól eltérően sem az MCSE, sem a Polaris nem forgalmaz napfogyatkozás-néző szemüveget! Hosszabb szünet után ismét napfogyatkozást láthatunk Magyarországról március 20-án, a délelőtti órákban. A fogyatkozás közel 60%-os lesz, országszerte számos helyszínen várják az MCSE helyi csoportjai és társszervezetei az érdeklődőket.
Január 28-án, Kulin György születésének 110. évfordulóján mintegy 80 főnyi érdeklődő vett részt az emléktábla avatóján az óbudai Polaris Csillagvizsgálóban.
Az MCSE és a miskolci Androméda Csillagvizsgáló Egyesület együttműködésében szervezzük meg Miskolc mellett Szentléleken, a Turista Parkban: a II. Szentléleki Messier-maratont. A helyet nem igazán kell bemutatni az amatőrcsillagászoknak, hiszen éveken keresztül itt rendezte az MCSE az MTT-t, és az elmúlt esztendők résztvevői is sokat tudnak róla mesélni.
Az MCSE és az MTA CSFK CSI emlékülést szervez Ponori Thewrewk Aurél tiszteletére. Az ülés színhelye az MTA Társadalomkutató Központ Jakobinus terme (Budapest I. ker., Országház u. 30.), időpontja március 7., 10–16 óra. A részvétel ingyenes, de regisztrációköteles (az mcse@mcse.hu címen kérjük jelezni a részvételt.)
A Fény Nemzetközi Éve első eseménye lesz a Polarisban két amatőrtársunk, Bajmóczy György és Czinder Gábor közös asztrofotós kiállítása. Mindenkit szeretettel várunk a kiváló fotókat bemutató kiállításon február 3-án 19 órakor!
A Magyar Csillagászati Egyesület és Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata tisztelettel meghívja a csillagászat minden barátját a Kulin György-emléktábla január 28-i avatójára.
Az ENSZ és az UNESCO a 2015-ös évet a Fény Nemzetközi Évének nyilvánította. A Fény Évében emlékezünk Einstein általános relativitáselméletének 100., és a kozmikus háttérsugárzás felfedezésének 50. évfordulójára is.
Körülbelül nyolc és fél évszázada, 1181-ben egy csillag halála különösen fényes szupernóva-robbanással gyönyörködtette meg az akkori észlelőket. A csillagászoknak azóta sikerült beazonosítani az abból visszamaradt, tűzijáték kinézetét imitáló szupernóva-maradványt a Cassiopeia csillagképben, és részletes képet készíteni róla különböző hullámhossztartományokon. A NASA Chandra röntgenobszervatóriuma nemrégiben egy új kompozitképet tett közzé a szupernóva-maradványról, amely az elektromágneses spektrum
A világegyetem legerőteljesebb robbanásai a gammasugár-kitörések. A részecskeplazmából álló tűzlabdát kilövellő jet jelentősen felgyorsítja a részecskéket. A gammasugár-kitörésekről azt gondolják, hogy kompakt égitestek, neutroncsillagok vagy csillagtömegű fekete lyukak összeolvadásából származnak (ezeket hívjuk rövid gammasugár-kitörésnek, amelyek legfeljebb két másodpercesek), vagy magösszeomláson átesett szupernóvákból (ezek a hosszú gammasugár-kitörések, amelyek két másodpercnél hosszabb ideig is tartanak). A gammakitörések
Egy új kutatás szerint egyes kék szuperóriás csillagok összetétele azzal magyarázható, hogy egy nagy tömegű csillag és kisebb társuk összeolvadásával keletkeztek. Eszerint galaxisunk legfényesebb és legforróbb csillagai nem születnek, hanem készülnek. A kék szuperóriás állapot a forró, nagy tömegű csillagok életének egy rövid ideig tartó fázisa. Ennek ellenére elég sok kék szuperóriást ismerünk, és bár
A Betelgeuze egy jól ismert vörös szuperóriás csillag az Orion csillagképben. A közelmúltban nagy figyelmet kapott nemcsak azért, mert a fényességváltozása olyan feltételezésekhez vezetett, hogy akár fel is robbanhat, hanem azért is, mert a megfigyelések szerint a vártnál sokkal gyorsabban forog. Ez utóbbi értelmezést kérdőjelezi meg a Max Planck Asztrofizikai Intézet csillagászai által vezetett nemzetközi
Önkéntesek és hivatásos csillagászok egy csoportja összegyűlt, hogy közös erővel, a mesterséges intelligencia adta lehetőségeket kihasználva megvizsgáljon 430 000 új, a Világegyetem különböző pontjain elszórtan található, egyelőre ismeretlen típusú galaxist. Különlegesen érdekes, hogy a tanulmányozott galaxisok közül mintegy 30 000 a morfológiáját tekintve legritkábbnak számító gyűrűs galaxisok csoportjába tartozik. Ezek a felfedezések a Japánban meghirdetett