Óbudai csillagok (előadássorozat a Polarisban)
Októberben újraindul a Polaris Csillagvizsgáló népszerű keddi sorozata. Újdonságok, érdekességek, hasznos tudnivalók a csillagászat világából!
Októberben újraindul a Polaris Csillagvizsgáló népszerű keddi sorozata. Újdonságok, érdekességek, hasznos tudnivalók a csillagászat világából!
Szeptember 30-án ismét Kutatók Éjszakája! Több csillagászati program is népszerűsíti a csillagászatot, elsősorban a fiatalok körében.
Töltsük fel megfigyeléseinket az MCSE észlelésfeltöltő oldalára: eszlelesek.mcse.hu. A folyamatosan bővülő, több évtizedet felölelő oldalon észlelési területek, objektumok, távcsőátmérők stb. alapján böngészhetjük a magyar amatőrök észleléseit!
A Magyar Csillagászati Egyesület ez év novemberében ünnepli alapításának 70. évfordulóját, melynek alkalmából az Elnökség pályázatot ír ki fiatal grafikusok számára új, korszerű, az MCSE szellemiségét és tevékenységét tükröző logó tervezésére.
Újra itt a szakköri szezon! Az óbudai Polaris Csillagvizsgáló ifjúsági szakkörét a 14-19 éves korosztály számára ajánljunk. Az első foglalkozás szeptember 29-én 18 órakor kezdődik. Ha érdekel a csillagászat és az űrkutatás, itt a helyed!
Szeptember 28-án ismét indul a „kisszakkör” a Polaris Csillagvizsgálóban, a 8-12 éves korosztály számára. A szakköri foglalkozásokat szerdánként tartjuk, 17:00-18:00 óra között, a csillagvizsgáló előadótermében.
A Polarisban a téma iránt érdeklődő kezdők és haladók számára tartunk szakkört, amely személyes találkozási lehetőséget nyújt az asztrofotográfia szerelmesei számára. Az első szakköri foglalkozás szeptember 16-án 19 órakor kezdődik.
Az MCSE Változócsillag Szakcsoportja október 8-án tartja találkozóját, ezúttal az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetében.
Hatodik alkalommal rendezzük meg csillagásztalálkozónkat a miskolci Androméda Csillagvizsgáló Egyesület szervezésében, Miskolc mellett Szentléleken, a Turista Parkban: a VI. Szentléleki Észlelő Hétvégét. Éveken keresztül itt rendezte az MCSE az MTT-t, és az utóbbi évek résztvevői is sokat tudnak róla mesélni.
Az interjúsorozat mostani részében Molnár Péter amatőrcsillagásszal beszélgettem. 10 éve aktívan segíti a Magyar Csillagászati Egyesület munkáját, legtöbbször a távcsöves bemutatók alkalmával találkozhatunk vele.
Az ESO chilei La Silla Obszervatóriuma 3,6 méteres távcsövének új műszere, a NIRPS (Near InfraRed Planet Searcher) spektrográf sikeresen végrehajtotta első észleléseit. A műszer feladata új exobolygók keresése a Tejútrendszer leghűvösebb csillagai körül. „A NIRPS régóta készült, és nagyon boldog vagyok, hogy a projekt végül ilyen jól sikerült!” – kezdi René Doyon, a Montreáli Egyetem Exobolygó-kutató
Az észak-kanadai Axel Heiberg-sziget a Sarki Szigetív egyik legnagyobb tagja. Itt található az Arktisz eddig ismert leghidegebb és legsósabb forrása, a Lost-Hammer forrás. Az extrém magas sótartalmú, roppant hideg és oxigént szinte egyáltalán nem tartalmazó hely roppant hasonló a Mars bizonyos területeihez; emiatt, ha a Marson egykor esetleg létezett (vagy akár ma is létező) életformák
Az európai ESA és a japán JAXA űrügynökségek együttműködésében elkészült és üzemelő BepiColombo bolygószonda 2018 októberében indult hosszú útjára a Naprendszer legbelső és legforróbb bolygójához, a Merkúrhoz. Az összesen hét évig, 2025-ig tartó odaút során számos hintamanőverrel módosítják az űreszköz útvonalát, míg végül pályára áll majd a célpontja körül. A szonda előkészületeiről és eddigi útjáról
Az elmúlt időszakban mindenki a bolygósorról kérdezett, de az igazi látványosság ennek árnyékába került. 28-ig látható a bolygósor, 26-án hajnalban viszont egy csodás és egyben különleges együttállást láthattunk hajnalban, ami a június 17. és 28. közötti időszak csúcspontja is lehet. Balázs Gábor, Dabas Épp kelt a Fiastyúk nyílthalmaz, amikor még a helyszínt kerestem. Aggódtam picit,
Bárki hozzájárulhat a Jupiter légkörének kutatásához a Minnesotai Egyetem NASA támogatta új citizen science, avagy a közösségi tudományhoz tartozó projektjében. Az önkéntesek a Juno keringőegység több tízezer lenyűgöző felvételének kategorizálásával segíthetik a tudomány fejlődését, mindehhez pedig csupán egy internetes böngészőre és lelkesedésre van szükség. A Jupiter több mint 740 millió kilométer távolságra van a Földünktől,