Régóta tervezett eseményre került sor szeptember 27-én a Szegedi Csillagvizsgálóban. Bár az MCSE Szegedi Csoportja már évek óta csak online csoport képében létezik, időről időre felmerül az igény egy aktív amatőrcsillagász közösség (újbóli) létrehozására. Ennek az első (vagy inkább nulladik) lépése lett a Szegedi Távcsöves Találkozó. Az elnevezés ugyan teleszkópok...
Amikor az égre tekintünk, ugyanaz a látvány tárul elénk, amely egykor őseink figyelmét is megragadta. A különböző csillagképek, a Tejút, a hullócsillagok mind-mind hozzájárultak a társadalmunk, kultúránk és hitéletünk kialakulásához. Közel állunk ahhoz, hogy mindezt elveszítsük. Jelenleg olyan cégek, mint a SpaceX, azt tervezik, hogy fényes műholdak tízezreit állítsák Föld...
Nem vagyunk múzeum, nincs komoly gyűjteményünk, azonban vannak érdekes és nekünk kedves csillagászati-űrkutatási vonatkozású tárgyaink, amelyeket szívesen bemutatunk a hozzánk látogatóknak. Ötven évvel ezelőtt mutatta be a Magyar Televízió a Hobbym: a csillagos ég című riportfilmet, Kollányi Ágoston és Kulin György közös alkotását. Jól tudjuk, milyen hatása volt akkor Magyarországon...
Az idei év ugyan nem bővelkedett a Magyarországról látható különleges csillagászati jelenségekben, de sok panaszra sem lehet igazán okunk. Elég, ha a január 21-i hajnali holdfogyatkozásra gondolunk, vagy felidézzük a nyári MCSE-tábor egét átszelő tűzgömböket, mely emlékek hatására még mindig megborzong az egyszeri amatőrcsillagász a gyönyörtől. E kellemes események után...
Decemberben jelenik meg évkönyvünk sok-sok előrejelzéssel, érdekes ismeretterjesztő cikkel. 2020-as jelenségek, előrejelzések, évfordulók, továbbá cikkek, beszámolók a hazai csillagászati intézmények munkájáról. Akik a Polaris Csillagvizsgálóban személyesen rendezik tagdíjukat, várhatóan december 6-ától az évkönyvet is átvehetik az esti nyitva tartások időszakában (kedd, csütörtök, szombat 18-22 óra). A Polaris utolsó idei nyitva...
Sok-sok év után ismét Szentendrén szervezünk változócsillagászati találkozót, amire ezúton hívunk meg szeretettel minden érdeklődőt. Az esemény helyszíne a Ferenczy Múzeum (Szentendre, Kossuth Lajos utca 5.), gyönyörű és klasszikus szentendrei hangulatot biztosító környezetben. A november 16-án, szombaton délelőtt 10-től délután 4-ig tartó programban szakcsillagászok és amatőrcsillagászok előadásai fognak elhangzani változatos témákban,...
Szerencsére idén is hosszú, száraz és meleg volt az ősz, ezért is tudtunk sokat előrehaladni a Csillagtanya körüli munkákkal. És még mennyi minden van hátra! Szeptember 7-i tudósításunk óta nagyon sokan megfordultak a Csillagtanyán, ki-ki besegített ezzel-azzal egyesületi ingatlanunk rendbetételében, csinosításában. Volt mit csinálni! A legtöbb munkát a Polaris önkéntes...
Október 24-én köszöntöttük Guman Istvánt századik születésnapja alkalmából. Nagy örömmel látogattunk el hozzá a jeles évfordulón, hiszen a magyar csillagászat sok-sok évtizedének tanújaként számos olyan részletet, érdekességet tudhattunk meg pályájáról, amelyek már a csillagászattörténeti jelentőségűek. A wikipédia bejegyzése így szól: “Guman István (Kolozsvár, 1919. október 22. –) magyar csillagász, a Magyar Tudományos Akadémia Budapest-svábhegyi Csillagvizsgálójának, majd a debreceni Napfizikai...
Életének nyolcvanadik évében 2019. október 23-án elhunyt Balogh István csillagász, a Kiskunhalasi Csillagvizsgáló Obszervatórium nyugalmazott vezetője. Nevéhez fűződik az országos hírű halasi Csillagászati Napok, amely idén 44. alkalommal volt megtartva. Balogh István Kiskunmajsán született 1940. szeptember 15-én. 1968-ban építette fel az első csillagászati távcsövet a hajdani halasi Fémmunkás Gyár segítségével....
A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) egy 1964-es javaslat után 1970-ben a Hold túlsó oldalán feltérképezett alakzatok és kráterek között nyolcat neves magyar tudósokról nevezett el, ezek egyike az Eötvös-kráter. Az Eötvös-kráterről a Meteor 2019/4. számában megjelent cikk itt olvasható pdf formátumban: meteor-201904-28-31-eotvos-krater
A tejútrendszerbeli csillagok mozgásának pontos meghatározására szakosodott Gaia-űrtávcső nemrég talált egy különlegesen nagy csillagtömegű fekete lyukat, amely ráadásul Földünk közelében rejtőzik. A csillagtömegű fekete lyukak a legnagyobb kezdeti tömegű csillagok magjának összeomlásakor jönnek létre, így tehát nem összekeverendők a galaxisok középpontjában található, ezeknél jóval nagyobb szupernagy tömegű fekete lyukakkal. Utóbbi típusú fekete lyukak nagy tömegű
A HD 148937 jelű rendszer a Földtől körülbelül 3800 fényévnyire található, a Szögmérő (Norma) csillagkép irányában. Két, a Napnál sokkal nagyobb tömegű csillagból áll, és egy gyönyörű köd, azaz gáz- és porfelhő veszi körül. „Nagy tömegű kettőscsillagot körülvevő köd ritkaságszámba megy, és igazából olyan érzést keltett bennünk, hogy valami különleges dolognak kellett történnie ebben a
Kutatók egy csoportja különleges részecskét azonosított egy ősi meteorit belsejében, amely nagy valószínűséggel egy közeli csillag halálakor bekövetkező szupernóva-robbanásából származik. A meteoritok belsejébe zárt aprócska porrészecskék felfedik a kutatók előtt egy csillag életének, halálának és az utána keletkező új csillag(ok) születésének folyamatát, ami szinte felöleli a kozmosz 13,8 milliárd éves történelmét. A kőzetdarabkák vizsgálatával bepillantást
Régóta terveztem már „a tűz és jég országát”, Izlandot megnézni. Sok gyönyörű képet láttam kék vizű vízesésekkel, zöld mohával ellepett fekete vulkáni sziklákkal, jégdarabokról a fekete fövenyen, a szilaj, érintetlen felföldi részekről – fotósként a táj engem is megbabonázott. Martin Ferenc, Izland Rég vágytam újra látni a sarki fényt is. Aki már látta, tudja: a
Körülbelül nyolc és fél évszázada, 1181-ben egy csillag halála különösen fényes szupernóva-robbanással gyönyörködtette meg az akkori észlelőket. A csillagászoknak azóta sikerült beazonosítani az abból visszamaradt, tűzijáték kinézetét imitáló szupernóva-maradványt a Cassiopeia csillagképben, és részletes képet készíteni róla különböző hullámhossztartományokon. A NASA Chandra röntgenobszervatóriuma nemrégiben egy új kompozitképet tett közzé a szupernóva-maradványról, amely az elektromágneses spektrum