A Magyar Csillagászati Egyesület 75. “születésnapján”, november 11-én a Svábhegyi Csillagvizsgálóban tartott sajtónyilvános eseményen adtuk át a díjat Szabados László csillagásznak. A csütörtök esti programot Kiss László főigazgató, az MCSE elnöke nyitotta meg. Ezt követően Mizser Attila, az MCSE főtitkára rövid ismertetőt tartott a Magyar Csillagászati Egyesület elmúlt 75 évéről,...
1946. november 11-én alakult meg a Magyar Csillagászati Egyesület, a magyarországi amatőrcsillagász mozgalom és csillagászati ismeretterjesztés meghatározó szervezete. Az évforduló alkalmából olvassuk el ismét az alapító, Dr. Kulin György megnyitóját. Alakuló közgyűlési megnyitó A Magyar Csillagászati Egyesület 1946. november 11-i alakuló közgyűlésén elmondta Dr. Kulin György Mélyen tisztelt...
Kristálytiszta téli ég és sziporkázó Tejút + jó társaság! Saját távcsöved van, csak jó ég kéne a fotózáshoz? Kezdő vagy, és szeretnéd egy nagy távcsőbe pillantva fürkészni a Világegyetem titkait? Gyere el az MCSE téli csillagásztalálkozójára, melyet Vértesbogláron tartunk, 2022. január 28-30. között. Hol? A Boglártanya erdei iskolában várjuk az...
Decemberben jelenik meg évkönyvünk sok-sok előrejelzéssel, érdekes ismeretterjesztő cikkel. 2022-es jelenségek, előrejelzések, évfordulók, továbbá cikkek, beszámolók a hazai csillagászati intézmények munkájáról. A tagságukat 2022-re megújító MCSE-tagok, illetve az újonnan belépők az évkönyvet illetményként kapják. A tagdíj összege 2022-re 10000 Ft (illetménykiadványaink: Meteor csillagászati évkönyv 2022 és a Meteor c. egyesületi...
November nem a derült éjszakákról nevezetes hónap, habár ki tudja, az utóbbi időszakban annyira megváltozott időjárásunk, hogy a tartós ködös idő helyett akár tartós derültre is berendezkedhetünk. Észleljük a Neander-krátert, figyeljük a Neptunuszt, próbálkozzunk a Leonidák megfigyelésével és vegyük sorra a 46-os,75-ös és 1946-os sorszámú mélyég-objektumokat! A bolygók járása Merkúr:...
Októberben ismét kezdődik a Polaris Csillagvizsgáló népszerű keddi sorozata. Szellemi kalandozások a 108 ezer km/óra sebességgel száguldó Föld nevű űrhajón! Előadásaink keddenként 19 órakor kezdődnek, kérjük a pontos megjelenést! Derült idő esetén az előadás után távcsöves bemutató, aktuális égi látnivalókkal. Október 12. Hány az óra, bakter úr? Az időmérés és...
Megjelent a Magyar Csillagászati Egyesület kiadásában Nagy Mélykuti Ákos és Sárneczky Krisztián szerzőpáros „Így láttuk az üstököst: C/2020 F3 (NEOWISE)” című könyve. A 2020-as év sok tekintetben emlékezetes marad a legtöbb ember számára. Ennek az évnek az elején indult terjedésnek a COVID-19-es járvány, aminek köszönhetően sok korlátozásra került sor mind...
A Kulin György-díjat a Magyar Csillagászati Egyesület hozta létre a csillagászati ismeretterjesztésben kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyek munkájának elismerésére. Az elismerés mind amatőr, mind pedig hivatásos csillagászok számára adható. 2021. évi Kulin György-díj odaítélésére vonatkozó személyi javaslatokat a Magyar Csillagászati Egyesület elnökségének kérjük eljuttatni legkésőbb 2021. október 31-ig, az mcse@mcse.hu e-mail...
2021. október 6-án ismét indul a „kisszakkör” a Polaris Csillagvizsgálóban. Az első szakköri foglalkozás kezdési időpontja 17:00 óra, a helyszín a csillagvizsgáló előadóterme. Csillagászati játékok, égitestek és jelenségek rajzolása, játékos megfigyelés és beszélgetés – így néz ki a Magyar Csillagászati Egyesület és az Óbudai Polaris csillagvizsgáló által szervezett...
Az IC 166 különleges, csillagokban igen gazdag nyílthalmaz a Cassiopeia csillagképben. William Frederick Denning fedezte fel 1890 körül, majd a II. világháború alatt, 1941 elején Clyde Tombaugh ismét rátalált. A katalógusok szerint kb. 10000-15650 fényév messzeségben fekvő halmaz a Tejútrendszer intersztelláris anyagának fényelnyelése miatt erősen vörösödött, összfényessége 11,7 magnitúdó, legfényesebb...
Régóta terveztem már „a tűz és jég országát”, Izlandot megnézni. Sok gyönyörű képet láttam kék vizű vízesésekkel, zöld mohával ellepett fekete vulkáni sziklákkal, jégdarabokról a fekete fövenyen, a szilaj, érintetlen felföldi részekről – fotósként a táj engem is megbabonázott. Martin Ferenc, Izland Rég vágytam újra látni a sarki fényt is. Aki már látta, tudja: a
Körülbelül nyolc és fél évszázada, 1181-ben egy csillag halála különösen fényes szupernóva-robbanással gyönyörködtette meg az akkori észlelőket. A csillagászoknak azóta sikerült beazonosítani az abból visszamaradt, tűzijáték kinézetét imitáló szupernóva-maradványt a Cassiopeia csillagképben, és részletes képet készíteni róla különböző hullámhossztartományokon. A NASA Chandra röntgenobszervatóriuma nemrégiben egy új kompozitképet tett közzé a szupernóva-maradványról, amely az elektromágneses spektrum
A világegyetem legerőteljesebb robbanásai a gammasugár-kitörések. A részecskeplazmából álló tűzlabdát kilövellő jet jelentősen felgyorsítja a részecskéket. A gammasugár-kitörésekről azt gondolják, hogy kompakt égitestek, neutroncsillagok vagy csillagtömegű fekete lyukak összeolvadásából származnak (ezeket hívjuk rövid gammasugár-kitörésnek, amelyek legfeljebb két másodpercesek), vagy magösszeomláson átesett szupernóvákból (ezek a hosszú gammasugár-kitörések, amelyek két másodpercnél hosszabb ideig is tartanak). A gammakitörések
Egy új kutatás szerint egyes kék szuperóriás csillagok összetétele azzal magyarázható, hogy egy nagy tömegű csillag és kisebb társuk összeolvadásával keletkeztek. Eszerint galaxisunk legfényesebb és legforróbb csillagai nem születnek, hanem készülnek. A kék szuperóriás állapot a forró, nagy tömegű csillagok életének egy rövid ideig tartó fázisa. Ennek ellenére elég sok kék szuperóriást ismerünk, és bár
A Betelgeuze egy jól ismert vörös szuperóriás csillag az Orion csillagképben. A közelmúltban nagy figyelmet kapott nemcsak azért, mert a fényességváltozása olyan feltételezésekhez vezetett, hogy akár fel is robbanhat, hanem azért is, mert a megfigyelések szerint a vártnál sokkal gyorsabban forog. Ez utóbbi értelmezést kérdőjelezi meg a Max Planck Asztrofizikai Intézet csillagászai által vezetett nemzetközi