Új év, új (és régi) égi látnivalók! Az év első jelentős meteorraja, a Quadrantidák január 3/4 éjszakáján produkál csillaghullást, melynek látványát valamelyest zavarja majd az utolsó negyed felé járó Hold. Kora este még észlelhető a Szaturnusz, a Jupiter láthatósága továbbra is kiváló. Üstökösöket is ajánlunk az észlelők figyelmébe: a 12P/Pons-Brooks-t...
2023. december 12-én ritka jelenséget lehetett megfigyelni Dél-Európából: a (319) Leona kisbolygó elfedte az Orion legfényesebb csillagát, a Betelgeuzét. A fedés megfigyelésére egy kisebb létszámú magyar észlelőcsoport látogatott el Salicettibe (Olaszország). Kocsis Antal, Salicetti, Olaszország A felvétel egy Canon 500D fényképezőgép + egy ősrégi Pentacon 200 mm-es f/4...
Beköszöntött a december, itt a tél és a varázslatos téli égbolt. Érkeznek a Geminidák, az év legszaporább meteorraja. Figyeljük meg a démoncsillag, az Algol elhalványodásait. Tartsuk szemmel a Jupitert, kövessük felhőzetének kavargását. Észleljük az üstökösöket! A bolygók járása Merkúr. December 1-jén egy órával nyugszik a Nap után. 4-én van legnagyobb...
Hosszú idő után ismét látványos sarki fényben gyönyörködhettünk. November 5-én ismét vöröslött az északi égbolt – 2003. november 20-a óta nem láttunk ennyire fényes északi fényt hazánk egén. A sarki fényhez hasonlóan a közösségi felületek is valósággal felizzottak. Sokan felfigyeltek a jelenségre a laikusok közül is. A mobiltelefonoknak köszönhetően sokan...
Az október 13-15-i hétvégére változós víkendet hirdettünk meg, minthogy idén – különféle szervezési problémák miatt – nem lesz változós találkozó. Találkozni persze attól még lehetséges, és miért ne lehetne változós hétvégét tartani? Olyan régen volt már, hogy idejét se tudom. Helyszínként magától adódott a mi kedves Csillagtanyánk, ahol már több...
Habár az “igazi” Messier-maraton tavaszra esik, március-április fordulóján van a legnagyobb esély a 109 objektum végiglátogatására, de ősszel is lehet próbálkozni, az ilyenkor elérhetetlen Messier-objektumokat más, hasonlóan érdekes, látványos mélyég-objektumokkal felcserélve. Ez az őszi Messier-maraton. 2023 szeptember 15-17 között zajlott Lovasberényben az MCSE Csillagtanyán az őszi Messier-maraton. Nem voltunk nagyon...
November rossz hírű hónap, már ami a borult, ködös éjszakákat illeti. Reménykedjünk! A felhők felett mindig kék az ég – reméljük, az előttünk álló novemberben kijut nekünk a derült éjszakákból is. Látnivaló van bőven, kiválóan észlelhetők az óriásbolygók, és egy kis galaxisos-gömbhalmazos égi kirándulásra is invitáljuk észlelőinket. A bolygók járása...
Hol szállt le az indiai holdszonda a Csandraján-3 leszállóegysége, a Vikram? A déli krátermező vidékén valahol, de pontosan hol? Földvári István Zoltán észleléséből kiderül! A légköri állapotok finoman fogalmazva nem a legideálisabbak észlelésem idején. Folyamatos hullámzó légkör időnként beálló pillanatokkal, lehetőséget ad a megfigyelésre, de ugyanakkor szemfáraszó is. Legfőbb megfigyelési...
Októberrel beköszönt az igazi ősz, és úgy tűnik, az igazi látnivalók is. Reméljük, az aranyló ősszel sok-sok nyugodt, derült éjszaka vár ránk, hiszen mindig van látnivaló a csillagos égen. Kiválóan észlelhető a Szaturnusz és a Jupiter, október 28-án egy kismértékű részleges holdfogyatkozást is láthatunk, az elszántabbak pedig az Antares fedését...
Az őszi égbolt alján szikrázó Fomalhaut csillagtól 3º-kal nyugatra, egy 7,8 magnitúdós csillag szomszédságában megbújó, közel éléről látható kb. 11,8-12 magnitúdós spirálgalaxist már jó ideje szerettem volna megfigyelni, a tavalyi kísérletem a nem megfelelő átlátszóság miatt kudarcba fulladt. A mostani próbálkozást szerencsére siker koronázza: bár Sükösd község belterületéről végzem az...
Régóta terveztem már „a tűz és jég országát”, Izlandot megnézni. Sok gyönyörű képet láttam kék vizű vízesésekkel, zöld mohával ellepett fekete vulkáni sziklákkal, jégdarabokról a fekete fövenyen, a szilaj, érintetlen felföldi részekről – fotósként a táj engem is megbabonázott. Martin Ferenc, Izland Rég vágytam újra látni a sarki fényt is. Aki már látta, tudja: a
Körülbelül nyolc és fél évszázada, 1181-ben egy csillag halála különösen fényes szupernóva-robbanással gyönyörködtette meg az akkori észlelőket. A csillagászoknak azóta sikerült beazonosítani az abból visszamaradt, tűzijáték kinézetét imitáló szupernóva-maradványt a Cassiopeia csillagképben, és részletes képet készíteni róla különböző hullámhossztartományokon. A NASA Chandra röntgenobszervatóriuma nemrégiben egy új kompozitképet tett közzé a szupernóva-maradványról, amely az elektromágneses spektrum
A világegyetem legerőteljesebb robbanásai a gammasugár-kitörések. A részecskeplazmából álló tűzlabdát kilövellő jet jelentősen felgyorsítja a részecskéket. A gammasugár-kitörésekről azt gondolják, hogy kompakt égitestek, neutroncsillagok vagy csillagtömegű fekete lyukak összeolvadásából származnak (ezeket hívjuk rövid gammasugár-kitörésnek, amelyek legfeljebb két másodpercesek), vagy magösszeomláson átesett szupernóvákból (ezek a hosszú gammasugár-kitörések, amelyek két másodpercnél hosszabb ideig is tartanak). A gammakitörések
Egy új kutatás szerint egyes kék szuperóriás csillagok összetétele azzal magyarázható, hogy egy nagy tömegű csillag és kisebb társuk összeolvadásával keletkeztek. Eszerint galaxisunk legfényesebb és legforróbb csillagai nem születnek, hanem készülnek. A kék szuperóriás állapot a forró, nagy tömegű csillagok életének egy rövid ideig tartó fázisa. Ennek ellenére elég sok kék szuperóriást ismerünk, és bár
A Betelgeuze egy jól ismert vörös szuperóriás csillag az Orion csillagképben. A közelmúltban nagy figyelmet kapott nemcsak azért, mert a fényességváltozása olyan feltételezésekhez vezetett, hogy akár fel is robbanhat, hanem azért is, mert a megfigyelések szerint a vártnál sokkal gyorsabban forog. Ez utóbbi értelmezést kérdőjelezi meg a Max Planck Asztrofizikai Intézet csillagászai által vezetett nemzetközi