Végre itt van szeptember! Nem minden iskolás ért ezzel egyet, ám megdönthetetlen tényekkel nem lehet vitatkozni! Egyre hosszabbodnak az éjszakák, egyre több időt tölthetünk éjszakai megfigyelésekkel. Célpont a Szaturnusz, a Jupiter, a Nyílcsillag, az E-köd! A bolygók járása Merkúr: A hónap első harmadában a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg,...
Vannak még csodák, az MTT 2023 időjárásával óriási szerencsénk volt, akiben buzgott az észlelőkedv, ki tudta használni ezt a három éjszakát. Például Sebestyén Attila is, aki – egyebek mellett – üstökösöket is rendszeresen észlel. Nem is akármilyen eredménnyel! Időről időre közölni szoktuk, hogy mely üstökös milyen mélyég-objektummal “áll együtt”, vagyis...
A mellékelt négy táblázat évszakos bontásban adja meg összesen 570 db mélyég-objektum adatait. Ezek az égitestek egy 13 cm-es műszerrel már mind gond nélkül elérhetőek, igaz, egy részük csak sötét égbolton válik megfigyelhetővé. Úgy válogattuk őket össze, hogy ne a katalógusokat kövesse, hiszen a Messier és NGC-lista sem tartalmazza az...
Végre itt van augusztus, amelytől sok-sok derült éjszakát várunk, sok-sok látnivalóval. Sokan várják a Perseidák maximumát, legalább ugyanennyien a Szaturnusz és a Jupiter láthatóságát, az Algol minimumait vagy a minél vékonyabb holdsarlókat. A bolygók járása Merkúr: Nincs megfigyelésre kedvező helyzetben. A hónap elején közel egy órával a Nap után nyugszik....
Július 15-én este ragyogó tűzgömb szántotta keresztül a nyáresti égboltot. Egy pillanatra kifényesedett az ég, majd százak és százak követhették az ingyenes égi tűzijátékot. Bánfalvy Zoltán automatikus teljeségbolt-kamerája is megörökítette a jelenséget, Újpestről. A főváros fényözönében is jól látható a “világító fullánk” a horizont közelében. Így ír róla Bánfalvy Zoltán:...
Az Meteor 2023 Távcsöves Találkozó éjszakái során egy kiemelt mélyeges célpontunk: kisebb távcsövekkel az M31, azaz Androméda-galaxis, nagyobb távcsövekkel pedig az M31 G1 jelű gömbhalmaza. A cél, hogy minél többféle és minél eltérőbb módon szülessenek megfigyelések a közös célpont(ok)ról. Az így nyert eredményekről cikk készül a Meteorba, amely egyedi nézőpontból...
A hazai amatőr protuberancia-észlelés úttörője Iskum József, aki az 1990-es évek közepén épített protuberancia-feltétjével ámulatba ejtette a szemlélőt: megjelentek a “lángok” a napperemen! 2023. június 18-án is észlelte a Napot, amely egyre aktívabb, egyre több jelenséget produkál, amint közeledünk esedékes naptevékenységi maximuma felé. “Direktben kezdődött az észlelés Bánfalvy Zoltánnal, ő...
Nyár van, akár rövidnadrágban is eltölthetünk egy-egy éjszakát a csillagos ég alatti vizsgálódással, ha az éjszaka vérszívói, a szúnyogok is engedélyezik ezt a merész öltözetet. Az éjszák rövidek, de melegek itt a szabadságok és az észlelőtáborozás ideje. Töltsünk minél több időt az éjszakai égbolt alatt! A bolygók járása Merkúr: Július...
Egyike a legkiválóbb amatőrcsillagász célpontoknak, észlelése minden éjszakán ajánlott, fényváltozása kiszámíthatatlan. Az R CrB ismét halványodik! R Coronae Borealis változók nem túl népes típus (jelölése: RCB), hiszen Galaxisunkban kevesebb mint 100 képviselőjéről van biztos tudomásunk. Hidrogénben szegény, de héliumban és szénben igen gazdag csillagok. B és R színképtípus között szinte...
A történelem első kettőscsillag-katalógusa, amelyet 1779-ben Christian Mayer mannheimi csillagász adott ki. Újrakiadva és kibővítve 1781-ben a berlini Johann Elert Bode által. Átdolgozta 2005-2009 és 2020-ban, J.S. Schlimmer Seeheimből – Jugenheim, Németország. Az alábbi mipt23 katalógus a Schlimmer-féle revízióból származó objektumok azonosítóit használja, figyelembe véve a csillagok koordinátáit. Kiegészítés a...
A világegyetem legerőteljesebb robbanásai a gammasugár-kitörések. A részecskeplazmából álló tűzlabdát kilövellő jet jelentősen felgyorsítja a részecskéket. A gammasugár-kitörésekről azt gondolják, hogy kompakt égitestek, neutroncsillagok vagy csillagtömegű fekete lyukak összeolvadásából származnak (ezeket hívjuk rövid gammasugár-kitörésnek, amelyek legfeljebb két másodpercesek), vagy magösszeomláson átesett szupernóvákból (ezek a hosszú gammasugár-kitörések, amelyek két másodpercnél hosszabb ideig is tartanak). A gammakitörések
Egy új kutatás szerint egyes kék szuperóriás csillagok összetétele azzal magyarázható, hogy egy nagy tömegű csillag és kisebb társuk összeolvadásával keletkeztek. Eszerint galaxisunk legfényesebb és legforróbb csillagai nem születnek, hanem készülnek. A kék szuperóriás állapot a forró, nagy tömegű csillagok életének egy rövid ideig tartó fázisa. Ennek ellenére elég sok kék szuperóriást ismerünk, és bár
A Betelgeuze egy jól ismert vörös szuperóriás csillag az Orion csillagképben. A közelmúltban nagy figyelmet kapott nemcsak azért, mert a fényességváltozása olyan feltételezésekhez vezetett, hogy akár fel is robbanhat, hanem azért is, mert a megfigyelések szerint a vártnál sokkal gyorsabban forog. Ez utóbbi értelmezést kérdőjelezi meg a Max Planck Asztrofizikai Intézet csillagászai által vezetett nemzetközi
Önkéntesek és hivatásos csillagászok egy csoportja összegyűlt, hogy közös erővel, a mesterséges intelligencia adta lehetőségeket kihasználva megvizsgáljon 430 000 új, a Világegyetem különböző pontjain elszórtan található, egyelőre ismeretlen típusú galaxist. Különlegesen érdekes, hogy a tanulmányozott galaxisok közül mintegy 30 000 a morfológiáját tekintve legritkábbnak számító gyűrűs galaxisok csoportjába tartozik. Ezek a felfedezések a Japánban meghirdetett
2023 májusában, mindössze néhány nappal azután, hogy újraindultak az észlelések a LIGO-Virgo-KAGRA gravitációshullám-detektorok együttműködésében, a LIGO livingstone-i észlelőállomásának műszere egy feltehetőleg neutroncsillag és egy másik kompakt égitest ütközéséből származó gravitációs jelet érzékelt. A GW230529 számon katalogizált esemény különlegessége az, hogy az ütközésben résztvevő nagyobbik égitest a Napnál 2,5-4,5-szer nagyobb tömegű volt. Ilyen méretű kompakt égitestet