Láng Miklós emlékére
Az 1969-es "Hobbym a csillagos ég" című tévéfilm pécsi felvételén Kulin György megszólított egy egyetemistát: Láng Miklóst (1948-2012), aki később a pécsi amatőrcsillagász élet meghatározó alakja lett. |
Az 1969-es "Hobbym a csillagos ég" című tévéfilm pécsi felvételén Kulin György megszólított egy egyetemistát: Láng Miklóst (1948-2012), aki később a pécsi amatőrcsillagász élet meghatározó alakja lett. |
A Nemzetközi Csillagászati Unió kisbolygót nevezett el tagtársunkról, Keszthelyi Sándorról. A (318694) Keszthelyi kisbolygót Sárneczky Krisztián fedezte fel Piszkés-tetőn. |
Világszerte olvassák a Meteort! Tagjaink távoli, extrém helyszínekre is magukkal viszik lapunkat és a magyar amatőrcsillagászat jó hírét. |
Beszélgetés Keszthelyi Sándorral, a Nova Cygni 1975 első európai felfedezőjével, megannyi rovat, észlelési téma elindítójával, művelőjével. Múltidézés, jelen-elemzés azzal a Keszthelyi Sándorral, aki szerint nincs vidéki vagy budapesti amatőr, csak magyar amatőr van. |
Elhunyt Nagy Sándor csillagász, a Kozmikus Geodéziai Obszervatórium nyugalmazott munkatársa, a Magyar Csillagászati Egyesület tagja. |
Szinte alig hihető: Ponori Thewrewk Aurél, a Magyar Csillagászati Egyesület örökös tiszteletbeli elnöke 90 esztendős. Jó látni, hogy most is fiatal kutatókat felülmúló lendülettel teszi közzé nagy körültekintéssel összeállított tanulmányait. |
Valóságos "tömegmozgalommá" alakult a Meteorral a világ körül. Tagtársaink mindenhová magukkal viszik a Meteort, hogy fényképezkedjenek vele – egy-egy csillagászati (vagy éppen extrém) helyszínen. |
Sötétedés után távcsővel a csillagokat célozza meg, nappal az amatőrcsillagászat támogatásán dolgozik. Földrajztanári diplomája megszerzése óta csak a csillagászattal foglakozik. Beszélgetés Sárneczky Krisztiánnal. |
Dunaújvárosi tagtársunkra, Csiba Mártonra (1937-2010) emlékezünk. A műszerépítőre, az észlelőre, egy igazi amatőrre. |
Elhunyt Bödők Zsigmond, a felvidéki magyar csillagászat és amatőrcsillagászat meghatározó alakja. Barak László írásával emlékezünk Zsigára. |
A tejútrendszerbeli csillagok mozgásának pontos meghatározására szakosodott Gaia-űrtávcső nemrég talált egy különlegesen nagy csillagtömegű fekete lyukat, amely ráadásul Földünk közelében rejtőzik. A csillagtömegű fekete lyukak a legnagyobb kezdeti tömegű csillagok magjának összeomlásakor jönnek létre, így tehát nem összekeverendők a galaxisok középpontjában található, ezeknél jóval nagyobb szupernagy tömegű fekete lyukakkal. Utóbbi típusú fekete lyukak nagy tömegű
A HD 148937 jelű rendszer a Földtől körülbelül 3800 fényévnyire található, a Szögmérő (Norma) csillagkép irányában. Két, a Napnál sokkal nagyobb tömegű csillagból áll, és egy gyönyörű köd, azaz gáz- és porfelhő veszi körül. „Nagy tömegű kettőscsillagot körülvevő köd ritkaságszámba megy, és igazából olyan érzést keltett bennünk, hogy valami különleges dolognak kellett történnie ebben a
Kutatók egy csoportja különleges részecskét azonosított egy ősi meteorit belsejében, amely nagy valószínűséggel egy közeli csillag halálakor bekövetkező szupernóva-robbanásából származik. A meteoritok belsejébe zárt aprócska porrészecskék felfedik a kutatók előtt egy csillag életének, halálának és az utána keletkező új csillag(ok) születésének folyamatát, ami szinte felöleli a kozmosz 13,8 milliárd éves történelmét. A kőzetdarabkák vizsgálatával bepillantást
Régóta terveztem már „a tűz és jég országát”, Izlandot megnézni. Sok gyönyörű képet láttam kék vizű vízesésekkel, zöld mohával ellepett fekete vulkáni sziklákkal, jégdarabokról a fekete fövenyen, a szilaj, érintetlen felföldi részekről – fotósként a táj engem is megbabonázott. Martin Ferenc, Izland Rég vágytam újra látni a sarki fényt is. Aki már látta, tudja: a
Körülbelül nyolc és fél évszázada, 1181-ben egy csillag halála különösen fényes szupernóva-robbanással gyönyörködtette meg az akkori észlelőket. A csillagászoknak azóta sikerült beazonosítani az abból visszamaradt, tűzijáték kinézetét imitáló szupernóva-maradványt a Cassiopeia csillagképben, és részletes képet készíteni róla különböző hullámhossztartományokon. A NASA Chandra röntgenobszervatóriuma nemrégiben egy új kompozitképet tett közzé a szupernóva-maradványról, amely az elektromágneses spektrum