Százon első: új okulár a TeleVue-tól
„Már csak az űrruhát kell felvennem és teljes az űrséta-élmény. ” „Megkértem valakit, hogy fogjon meg, nehogy a látómezõbe essek.” „Ha Isten amatõrcsillagász lenne, ezt az okulárt használná.” |
„Már csak az űrruhát kell felvennem és teljes az űrséta-élmény. ” „Megkértem valakit, hogy fogjon meg, nehogy a látómezõbe essek.” „Ha Isten amatõrcsillagász lenne, ezt az okulárt használná.” |
Szerettem volna egy abszolút csúcs binoklit, egy olyat, aminél nincs jobb a világon. Nos, amikor elkezdtem kutakodni és beleásni magam a binokulár témába, rájöttem, hogy olyat nem fogok találni… |
Mindig is bosszantott, hogy egy 50 mm-es átmérőőjű akromatikus objektív esetén miért kell beérni 7, 8, 10, 12-szeres nagyítással, amikor köztudott, hogy ha tényleg jó minőségű a lencse, akkor elbírna legalább 50-szeres nagyítást is. Ekkor már bolygók, gömbhalmazok, planetárisok is szóba jöhetnének. |
Egyre gyakrabban olvasok a Meteorban az egymás után létesülő kisebb-nagyobb magán-csillagvizsgálókról. Nagy öröm számomra, hogy most már én is ehhez a körhöz tartozom. |
A Naglerek az okulárok egyik csúcsát jelentik. A hatalmas, 82 fokos látómező elsősorban a mélyeges és a változós amatőrök számára jelent óriási előnyt és észlelési élményt. |
Sokan használják a GSO Dobson-távcsöveit, melyek közül most egy 250/1250-es tesztelésére vállalkoztam. |
A cikk célja néhány hihetetlenül olcsó, és ehhez képest meglepően jó tízszeres nagyítású kínai látcső bemutatása, és hangsúlyozottan észlelői szempontú „kivesézése”. Két 10×50-es és egy 10×60-as kínai gyártmányú kétcsövű az „áldozat”, a teszteléshez referenciaként ősöreg 10×50 Zeiss-binokulárom szolgált. |
Több amatőrtársamtól hallottam azt a véleményt, hogy a Coronado PST méreteinél fogva nem használható igazán komoly megfigyelésekre. Ez a vélekedés nem teljesen alaptalan, így külföldi amatőrcsillagászok kitaláltak egy megoldást, amivel a naptávcső teljesítménye és használhatósága nagyban megnövelhető. |
Sok HEQ-5 tulajdonostól hallottam, hogy mechanikájuk nem éppen a legmegfelelőbben működik, illetve alapos tisztításra, beállításra szorul. Nem egyszer fordult elő olyan jelenség, hogy pl. a csapágyakban, azok környezetében olyan szennyeződés volt található, ami a működés szempontjából nem éppen elhanyagolható gond! |
Az utóbbi években eléggé elterjedt nézetté vált amatőr körökben, hogy a távcsőépítés csillaga végérvényesen leáldozott – a különböző gyári távcsövek olyan kínálatában válogathatunk, hogy már nem is nagyon érdemes házilag tükröt csiszolni vagy műszert építeni. |
Régóta terveztem már „a tűz és jég országát”, Izlandot megnézni. Sok gyönyörű képet láttam kék vizű vízesésekkel, zöld mohával ellepett fekete vulkáni sziklákkal, jégdarabokról a fekete fövenyen, a szilaj, érintetlen felföldi részekről – fotósként a táj engem is megbabonázott. Martin Ferenc, Izland Rég vágytam újra látni a sarki fényt is. Aki már látta, tudja: a
Körülbelül nyolc és fél évszázada, 1181-ben egy csillag halála különösen fényes szupernóva-robbanással gyönyörködtette meg az akkori észlelőket. A csillagászoknak azóta sikerült beazonosítani az abból visszamaradt, tűzijáték kinézetét imitáló szupernóva-maradványt a Cassiopeia csillagképben, és részletes képet készíteni róla különböző hullámhossztartományokon. A NASA Chandra röntgenobszervatóriuma nemrégiben egy új kompozitképet tett közzé a szupernóva-maradványról, amely az elektromágneses spektrum
A világegyetem legerőteljesebb robbanásai a gammasugár-kitörések. A részecskeplazmából álló tűzlabdát kilövellő jet jelentősen felgyorsítja a részecskéket. A gammasugár-kitörésekről azt gondolják, hogy kompakt égitestek, neutroncsillagok vagy csillagtömegű fekete lyukak összeolvadásából származnak (ezeket hívjuk rövid gammasugár-kitörésnek, amelyek legfeljebb két másodpercesek), vagy magösszeomláson átesett szupernóvákból (ezek a hosszú gammasugár-kitörések, amelyek két másodpercnél hosszabb ideig is tartanak). A gammakitörések
Egy új kutatás szerint egyes kék szuperóriás csillagok összetétele azzal magyarázható, hogy egy nagy tömegű csillag és kisebb társuk összeolvadásával keletkeztek. Eszerint galaxisunk legfényesebb és legforróbb csillagai nem születnek, hanem készülnek. A kék szuperóriás állapot a forró, nagy tömegű csillagok életének egy rövid ideig tartó fázisa. Ennek ellenére elég sok kék szuperóriást ismerünk, és bár
A Betelgeuze egy jól ismert vörös szuperóriás csillag az Orion csillagképben. A közelmúltban nagy figyelmet kapott nemcsak azért, mert a fényességváltozása olyan feltételezésekhez vezetett, hogy akár fel is robbanhat, hanem azért is, mert a megfigyelések szerint a vártnál sokkal gyorsabban forog. Ez utóbbi értelmezést kérdőjelezi meg a Max Planck Asztrofizikai Intézet csillagászai által vezetett nemzetközi