A 2008-as kötettel jelentősen megújítottuk csillagászati évkönyvünket. Az évkönyv immár az MCSE gondozásában is komoly hagyományokra tekinthet vissza. Amikor az 1980-as évek végén egyesületünk önálló csillagászati évkönyv kiadását határozta el, és ezzel a nagy múltú hazai évkönyvkiadás folytatását biztosította, a cél a megszokott Gondolat-évkönyvek folytatása, lehetőség szerint visszaállítása volt. Amint...
1905-ben született mozgalmunk alapítója, a 20. század legendás ismeretterjesztője, Kulin György csillagász, ezért 2005 számunkra elsősorban a Kulin-centenárium éve volt. Az év során számos rendezvényen idéztük fel személyét és munkásságát, több kiadvánnyal és egy új honlappal adóztunk emlékének. Az év legfontosabb csillagászati eseménye, az október 3-i részleges napfogyatkozás kapcsán...
A 2007-es évkönyv táblázataiban néhány újdonság található. A jelenségnaptár Csillagászati események részében, az égitestek együttállásainál eddig – a sok évtizedes hagyományt és a külföldi évkönyvek többségének gyakorlatát követve – a Föld középpontjához viszonyított, geocentrikus adatok szerepeltek. A bolygók kölcsönös együttállásai esetében ezek az értékek kellő pontossággal érvényesek a Föld bármely...
Helyesbítés A Csillagászati évkönyv 2006. évi kötetének 183. oldaláról a nyomdai előkészítés utolsó fázisában lemaradt Kun Mária: A galaktikus sötét felhők digitális atlasza című hírének első három sora. A hibáért elnézést kérünk az olvasóktól és a szerzőtől. A teljes hír HTML formátumban itt elolvasható. A hibás évkönyvoldal pedig PDF formátumban...
Rendezvények 2004 legfontosabb eseménye a június 8-i Vénusz-átvonulás és a jelenséghez kapcsolódó megfigyelések és bemutatások lebonyolítása volt. Ezt megelőzően 1882-ben volt utoljára észlelhető a Vénusz Nap előtti áthaladása. Egyesületünk tagjai, helyi csoportjai és társszervezetei – a Sulinettel együttműködve – több mint 70 helyszínen (részben közoktatási intézményekben) mintegy 30 000 érdeklődőnek mutatták...
Helyesbítés A csillagászat legújabb eredményei című cikkhez. A kötet táblázatos részében néhány újítást talál az Olvasó. Az Uránusz és a Neptunusz keresőtérképét kiegészítettük egy áttekintő térképpel. Ennek segítségével könnyebben megtalálható az égen az a terület, amit a bolygó mozgását bemutató részletesebb rajz ábrázol. Csökkentettük a terjedelmét a Nap adatait tartalmazó...
Kötetünkben a csillagászat legújabb eredményeinek szokásos összefoglalása mellett néhány dinamikusan fejlődő témáról részletesebb képet is kaphat az Olvasó. A legmodernebb csillagászati műszerek, a számítástechnika és az észleléstechnika, valamint az űrkutatás számos részterület fejlődésére gyakorolt forradalmi hatást. Ezek közül az idei évkönyvben az asztrobiológia áttekintése; a fiatal csillagok körüli por- és...
Polaris Csillagvizsgáló 2002 volt első teljes évünk egyesületünk első számú bázisán, a Polaris Csillagvizsgálóban. Az egyesületi összejöveteleken és az észlelőmunkán kívül jelentős ismeretterjesztő tevékenységet is folytattunk: egész évben heti három alkalommal fogadtuk távcsöves bemutatásainkon az érdeklődőket és az iskolai csoportokat. A június–augusztusi időszakban az Óbudai Művelődési Központ Szabadidő Parkjában működő...
Az idei kötetben megújult a naptár táblázatban szereplő névnap lista, amely a korábbi években egy interneten fellelhető forrásanyagon alapult. A névnapok időpontja ugyan nem csillagászati adat, de ha már szerepeltetjük az évkönyvben, akkor szeretnénk, hogy ez is lehetőleg pontos és hiteles legyen. A Magyarországon anyakönyvezhető utónevek hivatalos listája Ladó János–Bíró...
A korábbi évkönyvekben megjelent egyesületi beszámolóinktól eltérően most csak a 2001-es év második felének fontosabb eredményeit foglaljuk össze. Ezzel szeretnénk szinkronba kerülni a többi intézményi beszámolóval, melyek teljes naptári éveket mutatnak be. 2001 első félévének az MCSE-t érintő eseményeiről a 2002-es csillagászati évkönyvben írtunk. Polaris Csillagvizsgáló 2001 őszén tovább folytattuk...
A tejútrendszerbeli csillagok mozgásának pontos meghatározására szakosodott Gaia-űrtávcső nemrég talált egy különlegesen nagy csillagtömegű fekete lyukat, amely ráadásul Földünk közelében rejtőzik. A csillagtömegű fekete lyukak a legnagyobb kezdeti tömegű csillagok magjának összeomlásakor jönnek létre, így tehát nem összekeverendők a galaxisok középpontjában található, ezeknél jóval nagyobb szupernagy tömegű fekete lyukakkal. Utóbbi típusú fekete lyukak nagy tömegű
A HD 148937 jelű rendszer a Földtől körülbelül 3800 fényévnyire található, a Szögmérő (Norma) csillagkép irányában. Két, a Napnál sokkal nagyobb tömegű csillagból áll, és egy gyönyörű köd, azaz gáz- és porfelhő veszi körül. „Nagy tömegű kettőscsillagot körülvevő köd ritkaságszámba megy, és igazából olyan érzést keltett bennünk, hogy valami különleges dolognak kellett történnie ebben a
Kutatók egy csoportja különleges részecskét azonosított egy ősi meteorit belsejében, amely nagy valószínűséggel egy közeli csillag halálakor bekövetkező szupernóva-robbanásából származik. A meteoritok belsejébe zárt aprócska porrészecskék felfedik a kutatók előtt egy csillag életének, halálának és az utána keletkező új csillag(ok) születésének folyamatát, ami szinte felöleli a kozmosz 13,8 milliárd éves történelmét. A kőzetdarabkák vizsgálatával bepillantást
Régóta terveztem már „a tűz és jég országát”, Izlandot megnézni. Sok gyönyörű képet láttam kék vizű vízesésekkel, zöld mohával ellepett fekete vulkáni sziklákkal, jégdarabokról a fekete fövenyen, a szilaj, érintetlen felföldi részekről – fotósként a táj engem is megbabonázott. Martin Ferenc, Izland Rég vágytam újra látni a sarki fényt is. Aki már látta, tudja: a
Körülbelül nyolc és fél évszázada, 1181-ben egy csillag halála különösen fényes szupernóva-robbanással gyönyörködtette meg az akkori észlelőket. A csillagászoknak azóta sikerült beazonosítani az abból visszamaradt, tűzijáték kinézetét imitáló szupernóva-maradványt a Cassiopeia csillagképben, és részletes képet készíteni róla különböző hullámhossztartományokon. A NASA Chandra röntgenobszervatóriuma nemrégiben egy új kompozitképet tett közzé a szupernóva-maradványról, amely az elektromágneses spektrum