MCSE KCS és NACSK hírek
• Rádiós szereplés
• A Csillagászat Napja – Solton
• MCSE Közgyűlés 2002
• Űrhajózási kiállítás Kiskőrösön
• Divina Aurelia – az isteni csillagász
• Ünnepi ülés a Magyar Tudományos Akadémián
• Rádiós szereplés
• A Csillagászat Napja – Solton
• MCSE Közgyűlés 2002
• Űrhajózási kiállítás Kiskőrösön
• Divina Aurelia – az isteni csillagász
• Ünnepi ülés a Magyar Tudományos Akadémián
Lapjukban a közelmúltban érdekes írás (Kozma Antal, július 24.; dr. Bölöny József, aug. 5.) foglalkozott a pécsi egyetem közelmúltjával (a szerző a Magyar Nemzetre utal – R.N.).
A nagy sikerű űrhajózási kiállítás után Balaton László és Rezsabek Nándor dr. Magyari Bélát egy öt perces interjúra invitálta. Az egykori űrhajós örömmel fogadta a felkérést.
• Aminosavak keletkezése a csillagközi űrben
• Új őrszem irányul a Napra!
• Az R Corona Borealis eredete
• Új rendszer méri az aszteroida becsapódásának valószínűségét
• Cseh törvény a fényszennyezés ellen
Az olvasó nagyszerű összefoglalást olvashat térségünk 2. világháború utáni amatőrcsillagászati tevékenységéről.
Ezzel az írással tovább folytatjuk a g Cas változócsillag bemutatását. A cikk a Természettudományi Társulat zárt terjesztésű Meteor című lapjának 1953. március 6-i számában jelent meg (a felhasználás lehetőségéért köszönet illeti Bartha Lajost). Aki kedvet érez a változó észleléséhez, az összehasonlítóként a következő csillagokat használhatja: béta Cas (2,3), delta Cas (2,7), epszilon Cas (34), éta Cas (34). Az őszi időszakban egyébként, Bartha Lajos felhívására, egy szimultán észlelési akciót szervezünk, ami az objektum rövidléptékű (néhány óránként bekövetkező) fényváltozásaira – vagy ezek hiányára – próbál majd bizonyítékokat gyűjteni. Ennek részleteire a jövőben visszatérünk – Rezsabek Nándor
A tavalyi év őszén megajándékozták csoportunkat egy, már muzeális darabnak is számítható 65/800-as refraktorral. A műszer típusa nincs rajta feltüntetve, csak az állványon található egy GHD 8683-as jelzés. A korát is csak becsülni tudom, valószínűleg a 40-es, 50-es évek tájékán gyárthatták. Viszonylag jó állapotban van, az állvány stabil, sérülésmentes, a műszernek csak a külső festése mutatja a korát. Az objektív lencsén van egy kisebb karcolás, ami némiképp rontja a képet, de Hold és bolygók, valamint fényesebb mély-ég objektumok észlelésére kitűnően alkalmas.
A komolyabb észlelőmunka iránt érdeklődő amatőrökben gyakran
felmerül a kérdés, hogy melyek azok az észlelési ágak, ahol olyan megfigyeléseket
végezhetnek, ami a nagybetűs tudomány javára is válik. A jelenlegi amatőrgyakorlatban
gyakorlatilag csak két ilyen terület van: meteorok és változócsillagok.
Átálltunk a Nyári Időszámításra (NYISZ), és egyben az időjárás is észlelőbarátabbá vált. Bízom benne, hogy e kedvező konstelláció folytán J igencsak megnő a beküldött észlelések száma. Az időszak folyamán az alábbi égi objektumokat ajánlom megtekintésre:
Pazar felvétel az északi égbolt legszebb, leglátványosabb gömbhalmazáról, távcsöves bemutatók kötelezően megtekintendő látványosságáról. Blahó Norbert, Orosháza A Messier 13 (M13 vagy NGC 6205) gömbhalmaz a Hercules csillagképben. Az északi égbolt egyik legismertebb gömbhalmaza. Az M13 gömbhalmazt Edmond Halley brit csillagász fedezte fel 1714-ben. Charles Messier pedig 1764. június 1-jén vette fel híres katalógusába. Nagyon sűrű
Jeles napok bőven akadnak áprilisban is. 12-én ünnepeljük az űrhajózás világnapját, 22-én a Föld napját. Van azonban egy kevésbé nemzetközi ünnepünk is, ez a költészet napja, április 11-én, József Attila születésnapján. Habár a költők világában a csillag, a csillagos ég, a Hold, a Nap gyakran előforduló szimbólumok, a versek a lehető legritkább esetben tekinthetők szabatos
A Magyar Csillagászati Egyesület legfontosabb, egyben legértékesebb forrásai közé tartoznak a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásai. Kérjük, támogassa hírportálunkat! Adószámunk: 19009162-2-43. Köszönjük! Az elmúlt bő két évtizedben – mióta lehetőség van a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlására – az adózók százai, ezrei tartották érdemesnek az MCSE-t arra, hogy ilyen módon is támogassák a magyarországi csillagászatot. Az 1%-os
A Nap, 501,845 nanométer hullámhosszon, az ionizált vas (Fe II) egyik spektrumvonalában. Amit esztétikában ez a kép nem tud, azt pótolja idegenségével: az egyébként fényesebb aktív régiók ebben a spektrumvonalban egyenesen sötétek, viszont a peremen túl protuberanciák mutatkoznak. Váradi Nagy Pál, Kolozsvár Valami új látnivalót kerestem a Napon, lévén hogy a klasszikusan használt eszközökkel és észlelt hullámhosszokon
Csillagászok egy csoportja olyan bolygót azonosított, amely két különleges csillag alkotta páros körül kering, de nem azok pályasíkjának közelében, hanem arra merőleges síkú pályán. Az eredmény az első komoly bizonyíték arra, hogy léteznek kettőscsillagok körül „poláris” pályán keringő bolygók. A meglepő felfedezést az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory, ESO) Nagyon Nagy Távcsöve (Very Large