MCSE KCS és NACSK hírek
• Rádiós szereplés
• A Csillagászat Napja – Solton
• MCSE Közgyűlés 2002
• Űrhajózási kiállítás Kiskőrösön
• Divina Aurelia – az isteni csillagász
• Ünnepi ülés a Magyar Tudományos Akadémián
• Rádiós szereplés
• A Csillagászat Napja – Solton
• MCSE Közgyűlés 2002
• Űrhajózási kiállítás Kiskőrösön
• Divina Aurelia – az isteni csillagász
• Ünnepi ülés a Magyar Tudományos Akadémián
Lapjukban a közelmúltban érdekes írás (Kozma Antal, július 24.; dr. Bölöny József, aug. 5.) foglalkozott a pécsi egyetem közelmúltjával (a szerző a Magyar Nemzetre utal – R.N.).
A nagy sikerű űrhajózási kiállítás után Balaton László és Rezsabek Nándor dr. Magyari Bélát egy öt perces interjúra invitálta. Az egykori űrhajós örömmel fogadta a felkérést.
• Aminosavak keletkezése a csillagközi űrben
• Új őrszem irányul a Napra!
• Az R Corona Borealis eredete
• Új rendszer méri az aszteroida becsapódásának valószínűségét
• Cseh törvény a fényszennyezés ellen
Az olvasó nagyszerű összefoglalást olvashat térségünk 2. világháború utáni amatőrcsillagászati tevékenységéről.
Ezzel az írással tovább folytatjuk a g Cas változócsillag bemutatását. A cikk a Természettudományi Társulat zárt terjesztésű Meteor című lapjának 1953. március 6-i számában jelent meg (a felhasználás lehetőségéért köszönet illeti Bartha Lajost). Aki kedvet érez a változó észleléséhez, az összehasonlítóként a következő csillagokat használhatja: béta Cas (2,3), delta Cas (2,7), epszilon Cas (34), éta Cas (34). Az őszi időszakban egyébként, Bartha Lajos felhívására, egy szimultán észlelési akciót szervezünk, ami az objektum rövidléptékű (néhány óránként bekövetkező) fényváltozásaira – vagy ezek hiányára – próbál majd bizonyítékokat gyűjteni. Ennek részleteire a jövőben visszatérünk – Rezsabek Nándor
A tavalyi év őszén megajándékozták csoportunkat egy, már muzeális darabnak is számítható 65/800-as refraktorral. A műszer típusa nincs rajta feltüntetve, csak az állványon található egy GHD 8683-as jelzés. A korát is csak becsülni tudom, valószínűleg a 40-es, 50-es évek tájékán gyárthatták. Viszonylag jó állapotban van, az állvány stabil, sérülésmentes, a műszernek csak a külső festése mutatja a korát. Az objektív lencsén van egy kisebb karcolás, ami némiképp rontja a képet, de Hold és bolygók, valamint fényesebb mély-ég objektumok észlelésére kitűnően alkalmas.
A komolyabb észlelőmunka iránt érdeklődő amatőrökben gyakran
felmerül a kérdés, hogy melyek azok az észlelési ágak, ahol olyan megfigyeléseket
végezhetnek, ami a nagybetűs tudomány javára is válik. A jelenlegi amatőrgyakorlatban
gyakorlatilag csak két ilyen terület van: meteorok és változócsillagok.
Átálltunk a Nyári Időszámításra (NYISZ), és egyben az időjárás is észlelőbarátabbá vált. Bízom benne, hogy e kedvező konstelláció folytán J igencsak megnő a beküldött észlelések száma. Az időszak folyamán az alábbi égi objektumokat ajánlom megtekintésre:
Csütörtökön, január 15-én jut bolygónkhoz legközelebb, mintegy 90 millió km-re a Mars, könnyen azonosítható az esti égen. Pólussapkája, légkörétől homályos pereme és a felszíni vöröses por takarója kisebb távcsővel is látható. Hol tudjuk távcsőben megnézni? Nézzünk fel az esti égre, és ha derült, könnyen megtaláljuk a Marsot. Még akár Budapestről is jól látszik a bolygó,
A C/2024 G3 (ATLAS) üstökös 2025. január 13-án éri el napközelségét és már előtte olyan fényes volt, hogy a hajnali szürkületben észlelhető. Azonban legnagyobb fényessége időszakában túl közel lesz a Naphoz, ami nagyon megnehezíti a megfigyelését. A C/2024 G3 (ATLAS) üstököst 2024. április 5-én fedezte fel Tyler Linder az ATLAS (Asteroid Terrestrial-impact Last Alert System)
Egy véletlen felfedezésnek köszönhetően bővült a csillagászok szótára a millinóva kifejezéssel. Nemrégiben a Kis- és a Nagy Magellán-felhőben sikerült azonosítani 28 újfajta röntgenforrást, amelyek robbanásszerű csillagkitörésekhez köthetők. Emellett fény derült arra is, hogy talán 8 éve is sikerült egy ilyen eseményt detektálni, amelyet akkor még nem tudtak osztályozni a csillagászok. Jelenleg nem teljesen ismert, hogy
Az új év látványos csillagászati jelenségekkel kezdődött, a sorban az első a holdsarló és a ragyogó Vénusz együttállása volt január 3-án, a kora esti égen. Balázs Gábor, Dabas Nem is tudom mikor tudtam utoljára együttállást fotózni, de január 3-án este szép derült ég volt, éppen akkor, amikor a Vénusz és a 15%-os holdsarló egymáshoz igen
Egy nemrégiben megjelent kutatás eredményei alapján a legismertebb törpebolygó, a Pluto évmilliárdokkal ezelőtt egy jeges „csókkal” fogta be legnagyobb holdját, a Charont. Az új eredmények azt is megmagyarázzák, hogy miként foghatott be a Pluto egy vele összemérhető égitestet. A tanulmányt megjelentető kutatócsoport úgy gondolja, hogy a Pluto-Charon rendszer két, a Naprendszer peremén található Kuiper-övben keringő,