• Szentléleki
élményem
• Űrnap
2002 szakmai konferencia az ELTÉ-n
• Képriport
a kalocsai Haynald-Fényi előadásról és kiállításról
• Köszönetnyilvánítás
a támogató hartai vállalkozóknak
• Szakköri
foglalkozás Hartán – számos fontos döntéssel
• Döntés
a Kiskun-NACSK közös tagdíjról
• Eseménynaptár
a 2003-as év első félévére
Az MCSE-nek jelenleg 10 levelezőlistája van.
Érdekes lehet, hogy ezeket hány fő járatja.
A gamma Cas eruptív változócsillagot bemutató sorozatunkban ezúttal Puskás Ferenc szarvasi amatőrtársunktól kapott anyagokból idézünk.
A vidéki mezőgazdasági munkásokhoz hasonló gondossággal nevelgetik
a wisconsini kutatók legújabb szerzeményüket: a növény különlegességét az adja,
hogy
a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) nevelkedett.
A Schumi-űrrovat új elemmel gazdagodik. A cím sokatmondóan árulkodó, bizony pofonok sokasága fog elcsattanni az elkövetkezendő hetekben. Az elsőt Edwin Aldrin amerikai űrhajós adta egy filmrendezőnek, a többinek a kiosztását magamra vállalom.
A tejútrendszerbeli csillagok mozgásának pontos meghatározására szakosodott Gaia-űrtávcső nemrég talált egy különlegesen nagy csillagtömegű fekete lyukat, amely ráadásul Földünk közelében rejtőzik. A csillagtömegű fekete lyukak a legnagyobb kezdeti tömegű csillagok magjának összeomlásakor jönnek létre, így tehát nem összekeverendők a galaxisok középpontjában található, ezeknél jóval nagyobb szupernagy tömegű fekete lyukakkal. Utóbbi típusú fekete lyukak nagy tömegű
A HD 148937 jelű rendszer a Földtől körülbelül 3800 fényévnyire található, a Szögmérő (Norma) csillagkép irányában. Két, a Napnál sokkal nagyobb tömegű csillagból áll, és egy gyönyörű köd, azaz gáz- és porfelhő veszi körül. „Nagy tömegű kettőscsillagot körülvevő köd ritkaságszámba megy, és igazából olyan érzést keltett bennünk, hogy valami különleges dolognak kellett történnie ebben a
Kutatók egy csoportja különleges részecskét azonosított egy ősi meteorit belsejében, amely nagy valószínűséggel egy közeli csillag halálakor bekövetkező szupernóva-robbanásából származik. A meteoritok belsejébe zárt aprócska porrészecskék felfedik a kutatók előtt egy csillag életének, halálának és az utána keletkező új csillag(ok) születésének folyamatát, ami szinte felöleli a kozmosz 13,8 milliárd éves történelmét. A kőzetdarabkák vizsgálatával bepillantást
Régóta terveztem már „a tűz és jég országát”, Izlandot megnézni. Sok gyönyörű képet láttam kék vizű vízesésekkel, zöld mohával ellepett fekete vulkáni sziklákkal, jégdarabokról a fekete fövenyen, a szilaj, érintetlen felföldi részekről – fotósként a táj engem is megbabonázott. Martin Ferenc, Izland Rég vágytam újra látni a sarki fényt is. Aki már látta, tudja: a
Körülbelül nyolc és fél évszázada, 1181-ben egy csillag halála különösen fényes szupernóva-robbanással gyönyörködtette meg az akkori észlelőket. A csillagászoknak azóta sikerült beazonosítani az abból visszamaradt, tűzijáték kinézetét imitáló szupernóva-maradványt a Cassiopeia csillagképben, és részletes képet készíteni róla különböző hullámhossztartományokon. A NASA Chandra röntgenobszervatóriuma nemrégiben egy új kompozitképet tett közzé a szupernóva-maradványról, amely az elektromágneses spektrum
