Közös észlelés
Részvett: 4 fő (ebből 2 tag és 2 külsős); helyszín: Harta, József A. u. 22.; megfigyelésre került: Hold, Jupiter, Szaturnusz.
Részvett: 4 fő (ebből 2 tag és 2 külsős); helyszín: Harta, József A. u. 22.; megfigyelésre került: Hold, Jupiter, Szaturnusz.
A programban szerepelt: Rezsabek Nándor megnyitója; és Szakács László amatőrcsillagász (1947-ben már MCSE-tag), meteorológiai-megfigyelő “Csillagászati emlékeim” című – mechanikus planetárium működtetésével és tablók bemutatásával színesített – előadása.
Oroszi Zoltán átvette a felújított 20 cm-es, köri célokat is szolgáló távcsövet Rózsa Ferenctől, a Magyar Csillagászati Egyesület Meteor folyóiratának távcsőépítési rovatvezetőjétől.
A programban szerepelt: Rezsabek Nándor megnyitója, videóvetítés (“Napfogyatkozás” rendezvény, “Űrhajónk a Föld” című TV-sorozat három epizódja), külső előadó esetleges meghívásának megvitatása és közös észlelés.
Részvett: 3 fő (ebből 3 tag); helyszín: Harta, József A. u. 31.; megfigyelésre került: Jupiter, Szaturnusz, M 31 galaxis, M 13 gömbhalmaz, M 92 gömbhalmaz, M 45 nyílthalmaz, h-khi Persei nyílthalmaz, Kozmosz-975 műhold hordozórakétája, mesterséges hold.
A programban szerepelt: Oroszi Zoltán megnyitója, a “Napfogyatkozás” rendezvény tapasztalatainak megbeszélése, külső előadó esetleges meghívásának megvitatása, üdvözlő képeslap aláírása beteg tagtársunknak (Wéber Katalin), Rezsabek Nándor “Jupiter és Szaturnusz, az őszi égbolt két látványossága” című előadása és közös észlelés.
A “Napfogyatkozás” rendezvény videóanyagának bemutatása a hartai kábeltévében.
Nagyszabású rendezvény a teljes napfogyatkozás alkalmával (a hartai Yankee Pub, Önkormányzat és Sportegyesület támogatásával).
Csizmadia Szilárd “Napfogyatkozások régen és 1999-ben” című előadása videóanyagának bemutatása a hartai kábeltévében.
A HD 148937 jelű rendszer a Földtől körülbelül 3800 fényévnyire található, a Szögmérő (Norma) csillagkép irányában. Két, a Napnál sokkal nagyobb tömegű csillagból áll, és egy gyönyörű köd, azaz gáz- és porfelhő veszi körül. „Nagy tömegű kettőscsillagot körülvevő köd ritkaságszámba megy, és igazából olyan érzést keltett bennünk, hogy valami különleges dolognak kellett történnie ebben a
Kutatók egy csoportja különleges részecskét azonosított egy ősi meteorit belsejében, amely nagy valószínűséggel egy közeli csillag halálakor bekövetkező szupernóva-robbanásából származik. A meteoritok belsejébe zárt aprócska porrészecskék felfedik a kutatók előtt egy csillag életének, halálának és az utána keletkező új csillag(ok) születésének folyamatát, ami szinte felöleli a kozmosz 13,8 milliárd éves történelmét. A kőzetdarabkák vizsgálatával bepillantást
Régóta terveztem már „a tűz és jég országát”, Izlandot megnézni. Sok gyönyörű képet láttam kék vizű vízesésekkel, zöld mohával ellepett fekete vulkáni sziklákkal, jégdarabokról a fekete fövenyen, a szilaj, érintetlen felföldi részekről – fotósként a táj engem is megbabonázott. Martin Ferenc, Izland Rég vágytam újra látni a sarki fényt is. Aki már látta, tudja: a
Körülbelül nyolc és fél évszázada, 1181-ben egy csillag halála különösen fényes szupernóva-robbanással gyönyörködtette meg az akkori észlelőket. A csillagászoknak azóta sikerült beazonosítani az abból visszamaradt, tűzijáték kinézetét imitáló szupernóva-maradványt a Cassiopeia csillagképben, és részletes képet készíteni róla különböző hullámhossztartományokon. A NASA Chandra röntgenobszervatóriuma nemrégiben egy új kompozitképet tett közzé a szupernóva-maradványról, amely az elektromágneses spektrum
A világegyetem legerőteljesebb robbanásai a gammasugár-kitörések. A részecskeplazmából álló tűzlabdát kilövellő jet jelentősen felgyorsítja a részecskéket. A gammasugár-kitörésekről azt gondolják, hogy kompakt égitestek, neutroncsillagok vagy csillagtömegű fekete lyukak összeolvadásából származnak (ezeket hívjuk rövid gammasugár-kitörésnek, amelyek legfeljebb két másodpercesek), vagy magösszeomláson átesett szupernóvákból (ezek a hosszú gammasugár-kitörések, amelyek két másodpercnél hosszabb ideig is tartanak). A gammakitörések