Az alábbiakban egy új tagunk első észlelési leírásait szeretnénk közreadni. Rab Attila tagtársunk 2010 őszén lépett be a csoportba, és már több rendezvényünk lebonyolításban is aktívan segített. Ezt a megfigyelést, a csoport 102/1000-es refraktorával követte el, és a leírásban sikerült neki nagyon jól visszaadnia a megfigyelés élményeit. Reméljük, hogy további színes élménybeszámolókkal fogja még megörvendeztetni a tagságot, és a kedves olvasókat. HAJRÁ!!!
Az MCSE Kiskun Csoportja több szervezettel együttműködve távcsöves bemutatót szervez 2011. január 4.-én 8 órától
a jelenség végéig (kb. 11 óráig). A bemutató helyszínei a következők lesznek:
A rendezvény CSAK
DERÜLT IDŐBEN lesz megtartva, mivel a felhőkön sajnos még a távcsöveink sem
látnak át. A program részletei iránt érdeklődni, az esemény előtt, a
76/50-50-75-ös közben pedig, a 30/9-311-899-es számon lehet.
A részleges napfogyatkozásról az alábbiakban közreadunk, néhány érdekességet…
A következő rendezvényünk 2010. november 12.-én 18 órakor kerrül megrendezésre Kiskőrösön, a Petőfi Sándor Művelődési Központban. A hagyományos őszi rendezvénynek számító kiskőrösi programon az idén Orgel Csilla geológus hallgató tart előadást, "Közelítés a Hold felé" címmel, melyet természetesen távcsöves bemutató kísér (derült idő esetén!!!). Az alábbiakban íme a program beharangozó plakátja:
Augusztus végén, a késő esti
órákban biztosan sokaknak feltűnt a délkeleti égbolt alján „kúszó” Jupiter
bolygó, amely planéta nyugodt, pislogás mentes fényével kiemelkedett a környező
égitestek közül.
Idén tizedik alkalommal került megrendezésre a
Kiskun-Neptunusz Csillagászati Észlelőtábor a jászszentlászlói Kézműves Tanyán,
július 12-ei kezdettel.
A Kecskeméti Planetárium és az MCSE Kiskuncsoport is csatlakozott idén a
kutatók éjszakája rendezvényhez.
Szeptember 24.-én két helyszínen is lesz távcsöves bemutatás, a
Planetáriumnál és a GAMF-on.
A
Kecskeméti Planetárium és a Zöld Ernyő Mozgalom megállapodása alapján, 2010-ben
a jelentősebb környezetvédelmi ünnepeken, a Planetárium is képviselteti magát a
Zöld Ernyős rendezvényeken. Ezen programok sikeréhez, pedig az MCSE Kiskun Csoport
is hozzá járul a maga eszközeivel. Az idei év első nagyobb megmozdulása az
Energiatakarékossági Világnap volt, ahol Csoportunk távcsöves bemutatót
tartott.
A meleg júliusi és
augusztusi estéken az égi csodák folyton változó sorában lehet részünk, ha derült
égbolt esetén olyan helyszínt keresünk, ahonnét áttekinthető a nyugati
látóhatár feletti égbolt. Legutóbb az ezredforduló körüli években láthattunk több
bolygót az esti égen, de most mintegy 50 fok hosszúságú láncban akár négyet is megszámlálhatunk.
Régóta terveztem már „a tűz és jég országát”, Izlandot megnézni. Sok gyönyörű képet láttam kék vizű vízesésekkel, zöld mohával ellepett fekete vulkáni sziklákkal, jégdarabokról a fekete fövenyen, a szilaj, érintetlen felföldi részekről – fotósként a táj engem is megbabonázott. Martin Ferenc, Izland Rég vágytam újra látni a sarki fényt is. Aki már látta, tudja: a
Körülbelül nyolc és fél évszázada, 1181-ben egy csillag halála különösen fényes szupernóva-robbanással gyönyörködtette meg az akkori észlelőket. A csillagászoknak azóta sikerült beazonosítani az abból visszamaradt, tűzijáték kinézetét imitáló szupernóva-maradványt a Cassiopeia csillagképben, és részletes képet készíteni róla különböző hullámhossztartományokon. A NASA Chandra röntgenobszervatóriuma nemrégiben egy új kompozitképet tett közzé a szupernóva-maradványról, amely az elektromágneses spektrum
A világegyetem legerőteljesebb robbanásai a gammasugár-kitörések. A részecskeplazmából álló tűzlabdát kilövellő jet jelentősen felgyorsítja a részecskéket. A gammasugár-kitörésekről azt gondolják, hogy kompakt égitestek, neutroncsillagok vagy csillagtömegű fekete lyukak összeolvadásából származnak (ezeket hívjuk rövid gammasugár-kitörésnek, amelyek legfeljebb két másodpercesek), vagy magösszeomláson átesett szupernóvákból (ezek a hosszú gammasugár-kitörések, amelyek két másodpercnél hosszabb ideig is tartanak). A gammakitörések
Egy új kutatás szerint egyes kék szuperóriás csillagok összetétele azzal magyarázható, hogy egy nagy tömegű csillag és kisebb társuk összeolvadásával keletkeztek. Eszerint galaxisunk legfényesebb és legforróbb csillagai nem születnek, hanem készülnek. A kék szuperóriás állapot a forró, nagy tömegű csillagok életének egy rövid ideig tartó fázisa. Ennek ellenére elég sok kék szuperóriást ismerünk, és bár
A Betelgeuze egy jól ismert vörös szuperóriás csillag az Orion csillagképben. A közelmúltban nagy figyelmet kapott nemcsak azért, mert a fényességváltozása olyan feltételezésekhez vezetett, hogy akár fel is robbanhat, hanem azért is, mert a megfigyelések szerint a vártnál sokkal gyorsabban forog. Ez utóbbi értelmezést kérdőjelezi meg a Max Planck Asztrofizikai Intézet csillagászai által vezetett nemzetközi