2007. december – Föld-Hold rendszer: ritkább, mint gondoltuk
A Spitzer űrteleszkóp megfigyelésein alapuló eredmény szerint a Holdunkhoz hasonló kísérők a bolygórendszerek legfeljebb 5-10 százalékában fordulhatnak elő.
A Spitzer űrteleszkóp megfigyelésein alapuló eredmény szerint a Holdunkhoz hasonló kísérők a bolygórendszerek legfeljebb 5-10 százalékában fordulhatnak elő.
A hetek óta szuperkitörésben lévő Holmes-üstökös magját sikerült megfigyelni a Hubble Űrtávcső "éles szemével" is.
1957-1958-ban nemzetközi tudományos összefogás keretében kutatásokat folytattak a Nemzetközi Geofizikai Év keretében. Ennek a legnagyobb kihívása egyértelmű volt: Föld körüli pályára juttatni az első mesterséges égitestet.
Földünk legnépesebb országa az utóbbi évtizedekben rohamos fejlődésen ment keresztül. Nem kivétel ez alól az ország űrkutatása sem. Bár a kínai űrprogram gyökerei még az ötvenes évekre nyúlnak vissza — amikor az akkor még baráti Szovjetunió jelentős technológiai segítséget nyújtott —, de sokáig csak a katonai felhasználás volt a célja. A szovjet barátság 1960-ban megszakadt, ettől kezdve Kína önállóan folytatta programját.
Ifjabb Simonyi Károly
Forrás: charlesinspace.com
Mint már a magyar médiában is több helyütt olvashattuk, ifjabb Simonyi Károly (mai nevén Charles Simonyi) a tervek szerint 2007. április 7-én második magyarként, a Szojuz TMA-10 űrhajó fedélzetén elindul a világűrbe. Célja a Nemzetközi űrállomás, ahol előreláthatólag mintegy 10 napot tölt el. Az e sorok írásakor már Bajkonurban tartózkodó Dr. Simonyi a világ ötödik űrturistája, az első magyar űrturista és a második magyar a világűrben. 2007-ben ünnepli a világ az űrkorszak első 50 évét, a Szputnyik-1 felbocsátásának 50. évfordulóját. Ezt az évet számunkra különösen emlékezetessé teszi hazánk szülöttének űrutazása. Élete és küldetése nem mindennapi történet, érdemes megismernünk.
Hazánkból is látható teljes holdfogyatkozás lesz március 3-ról 4-ére
virradó éjszaka. A napfogyatkozás után talán ez az egyik legszebb esemény
az égen. Gyönyörű látványra és hidegre lehet számítani.
Az év elején mindenhol áttekintik, hogy mi várható az adott évben. Ezt a szokást folytatva mi
is áttekintjük, hogy milyen csillagászati jelenségek várhatóak a 2007-es esztendőben.
Régóta terveztem már „a tűz és jég országát”, Izlandot megnézni. Sok gyönyörű képet láttam kék vizű vízesésekkel, zöld mohával ellepett fekete vulkáni sziklákkal, jégdarabokról a fekete fövenyen, a szilaj, érintetlen felföldi részekről – fotósként a táj engem is megbabonázott. Martin Ferenc, Izland Rég vágytam újra látni a sarki fényt is. Aki már látta, tudja: a
Körülbelül nyolc és fél évszázada, 1181-ben egy csillag halála különösen fényes szupernóva-robbanással gyönyörködtette meg az akkori észlelőket. A csillagászoknak azóta sikerült beazonosítani az abból visszamaradt, tűzijáték kinézetét imitáló szupernóva-maradványt a Cassiopeia csillagképben, és részletes képet készíteni róla különböző hullámhossztartományokon. A NASA Chandra röntgenobszervatóriuma nemrégiben egy új kompozitképet tett közzé a szupernóva-maradványról, amely az elektromágneses spektrum
A világegyetem legerőteljesebb robbanásai a gammasugár-kitörések. A részecskeplazmából álló tűzlabdát kilövellő jet jelentősen felgyorsítja a részecskéket. A gammasugár-kitörésekről azt gondolják, hogy kompakt égitestek, neutroncsillagok vagy csillagtömegű fekete lyukak összeolvadásából származnak (ezeket hívjuk rövid gammasugár-kitörésnek, amelyek legfeljebb két másodpercesek), vagy magösszeomláson átesett szupernóvákból (ezek a hosszú gammasugár-kitörések, amelyek két másodpercnél hosszabb ideig is tartanak). A gammakitörések
Egy új kutatás szerint egyes kék szuperóriás csillagok összetétele azzal magyarázható, hogy egy nagy tömegű csillag és kisebb társuk összeolvadásával keletkeztek. Eszerint galaxisunk legfényesebb és legforróbb csillagai nem születnek, hanem készülnek. A kék szuperóriás állapot a forró, nagy tömegű csillagok életének egy rövid ideig tartó fázisa. Ennek ellenére elég sok kék szuperóriást ismerünk, és bár
A Betelgeuze egy jól ismert vörös szuperóriás csillag az Orion csillagképben. A közelmúltban nagy figyelmet kapott nemcsak azért, mert a fényességváltozása olyan feltételezésekhez vezetett, hogy akár fel is robbanhat, hanem azért is, mert a megfigyelések szerint a vártnál sokkal gyorsabban forog. Ez utóbbi értelmezést kérdőjelezi meg a Max Planck Asztrofizikai Intézet csillagászai által vezetett nemzetközi