2007. december – Föld-Hold rendszer: ritkább, mint gondoltuk
A Spitzer űrteleszkóp megfigyelésein alapuló eredmény szerint a Holdunkhoz hasonló kísérők a bolygórendszerek legfeljebb 5-10 százalékában fordulhatnak elő.
A Spitzer űrteleszkóp megfigyelésein alapuló eredmény szerint a Holdunkhoz hasonló kísérők a bolygórendszerek legfeljebb 5-10 százalékában fordulhatnak elő.
A hetek óta szuperkitörésben lévő Holmes-üstökös magját sikerült megfigyelni a Hubble Űrtávcső "éles szemével" is.
1957-1958-ban nemzetközi tudományos összefogás keretében kutatásokat folytattak a Nemzetközi Geofizikai Év keretében. Ennek a legnagyobb kihívása egyértelmű volt: Föld körüli pályára juttatni az első mesterséges égitestet.
Földünk legnépesebb országa az utóbbi évtizedekben rohamos fejlődésen ment keresztül. Nem kivétel ez alól az ország űrkutatása sem. Bár a kínai űrprogram gyökerei még az ötvenes évekre nyúlnak vissza — amikor az akkor még baráti Szovjetunió jelentős technológiai segítséget nyújtott —, de sokáig csak a katonai felhasználás volt a célja. A szovjet barátság 1960-ban megszakadt, ettől kezdve Kína önállóan folytatta programját.
Ifjabb Simonyi Károly
Forrás: charlesinspace.com
Mint már a magyar médiában is több helyütt olvashattuk, ifjabb Simonyi Károly (mai nevén Charles Simonyi) a tervek szerint 2007. április 7-én második magyarként, a Szojuz TMA-10 űrhajó fedélzetén elindul a világűrbe. Célja a Nemzetközi űrállomás, ahol előreláthatólag mintegy 10 napot tölt el. Az e sorok írásakor már Bajkonurban tartózkodó Dr. Simonyi a világ ötödik űrturistája, az első magyar űrturista és a második magyar a világűrben. 2007-ben ünnepli a világ az űrkorszak első 50 évét, a Szputnyik-1 felbocsátásának 50. évfordulóját. Ezt az évet számunkra különösen emlékezetessé teszi hazánk szülöttének űrutazása. Élete és küldetése nem mindennapi történet, érdemes megismernünk.
Hazánkból is látható teljes holdfogyatkozás lesz március 3-ról 4-ére
virradó éjszaka. A napfogyatkozás után talán ez az egyik legszebb esemény
az égen. Gyönyörű látványra és hidegre lehet számítani.
Az év elején mindenhol áttekintik, hogy mi várható az adott évben. Ezt a szokást folytatva mi
is áttekintjük, hogy milyen csillagászati jelenségek várhatóak a 2007-es esztendőben.
A csillagok első generációja átalakította az univerzumunkat, magjaikban egyszerű hidrogénből és héliumból idővel változatos kémiai elemek sokasága alakult ki. Az első csillagok felrobbanásakor ezek az elemek szétszóródtak a világegyetemben. A titokzatos első generációs csillagokat még nem sikerült megtalálnunk, de most izgalmas felfedezést jelentettek be: egy másik galaxisban kialakult, második generációs csillagra bukkantak. Anarudh Chiti (Chicago-i
A Föld történetében az élővilágban végbement nagy kipusztulási események egy része kozmikus okokra vezethető vissza, amelyek legtöbbjének kiváltó oka egy kis égitest Földdel történt ütközése volt. A legújabb vizsgálatok szerint a dinoszauruszok kipusztulását a becsapódásával elindító objektum a külső Naprendszerben keletkezhetett és onnan került be a Föld közelébe. A kréta-harmadidőszak nagy kozmikus katasztrófája Ma már
Vajon a forró Jupiterek magányosak, vagy vannak közeli bolygótársaik? A válasz attól függ, hogy miként alakulnak ki ezek a planéták. Nemrég felfedeztek egy olyan ritka rendszert, amelyben egy forró Jupiter mellett van egy belső bolygó is, és ez segíthet megértenünk a forró Jupiterek kialakulását. A forró Jupiterek a legkülönösebb exobolygók közé tartoznak. Tömegük nagyjából megfelel
Az ausztrál Parkes/Murriyang teleszkóp szokatlan rádiójeleket fogott egy erős mágneses térrel rendelkező, korábban szunnyadó csillagból, egy magnetárból. A Nature Astronomy című lapban megjelent tanulmányukban a kutatók a bonyolult viselkedésű, XTE J1810-197 jelű magnetár rádiósugárzását elemezték. A magnetárok neutroncsillagok, a Világegyetem legerősebb mágnesei. A nagyjából 8 ezer fényévre lévő XTE J1810-197 van közülük a legközelebb a
A Tejútrendszerhez hasonló galaxisok központjában hatalmas fekete lyukak vannak, amelyek időnként felfalják a környező csillagokat. A folyamat elég drámai és összetett: a szupernagy tömegű fekete lyuk felé zuhanó csillag spagettivé nyúlik, és darabokra szakad. Az ezt követő tűzijátékot nevezzük árapály-katasztrófának. A The Astrophysical Journal Letters című lapban nemrég megjelent egy tanulmány, amely a legrészletesebb szimulációkat