2007. december – Föld-Hold rendszer: ritkább, mint gondoltuk
A Spitzer űrteleszkóp megfigyelésein alapuló eredmény szerint a Holdunkhoz hasonló kísérők a bolygórendszerek legfeljebb 5-10 százalékában fordulhatnak elő.
A Spitzer űrteleszkóp megfigyelésein alapuló eredmény szerint a Holdunkhoz hasonló kísérők a bolygórendszerek legfeljebb 5-10 százalékában fordulhatnak elő.
A hetek óta szuperkitörésben lévő Holmes-üstökös magját sikerült megfigyelni a Hubble Űrtávcső "éles szemével" is.
1957-1958-ban nemzetközi tudományos összefogás keretében kutatásokat folytattak a Nemzetközi Geofizikai Év keretében. Ennek a legnagyobb kihívása egyértelmű volt: Föld körüli pályára juttatni az első mesterséges égitestet.
Földünk legnépesebb országa az utóbbi évtizedekben rohamos fejlődésen ment keresztül. Nem kivétel ez alól az ország űrkutatása sem. Bár a kínai űrprogram gyökerei még az ötvenes évekre nyúlnak vissza — amikor az akkor még baráti Szovjetunió jelentős technológiai segítséget nyújtott —, de sokáig csak a katonai felhasználás volt a célja. A szovjet barátság 1960-ban megszakadt, ettől kezdve Kína önállóan folytatta programját.
Ifjabb Simonyi Károly
Forrás: charlesinspace.com
Mint már a magyar médiában is több helyütt olvashattuk, ifjabb Simonyi Károly (mai nevén Charles Simonyi) a tervek szerint 2007. április 7-én második magyarként, a Szojuz TMA-10 űrhajó fedélzetén elindul a világűrbe. Célja a Nemzetközi űrállomás, ahol előreláthatólag mintegy 10 napot tölt el. Az e sorok írásakor már Bajkonurban tartózkodó Dr. Simonyi a világ ötödik űrturistája, az első magyar űrturista és a második magyar a világűrben. 2007-ben ünnepli a világ az űrkorszak első 50 évét, a Szputnyik-1 felbocsátásának 50. évfordulóját. Ezt az évet számunkra különösen emlékezetessé teszi hazánk szülöttének űrutazása. Élete és küldetése nem mindennapi történet, érdemes megismernünk.
Hazánkból is látható teljes holdfogyatkozás lesz március 3-ról 4-ére
virradó éjszaka. A napfogyatkozás után talán ez az egyik legszebb esemény
az égen. Gyönyörű látványra és hidegre lehet számítani.
Az év elején mindenhol áttekintik, hogy mi várható az adott évben. Ezt a szokást folytatva mi
is áttekintjük, hogy milyen csillagászati jelenségek várhatóak a 2007-es esztendőben.
Az ESO chilei La Silla Obszervatóriuma 3,6 méteres távcsövének új műszere, a NIRPS (Near InfraRed Planet Searcher) spektrográf sikeresen végrehajtotta első észleléseit. A műszer feladata új exobolygók keresése a Tejútrendszer leghűvösebb csillagai körül. „A NIRPS régóta készült, és nagyon boldog vagyok, hogy a projekt végül ilyen jól sikerült!” – kezdi René Doyon, a Montreáli Egyetem Exobolygó-kutató
Az észak-kanadai Axel Heiberg-sziget a Sarki Szigetív egyik legnagyobb tagja. Itt található az Arktisz eddig ismert leghidegebb és legsósabb forrása, a Lost-Hammer forrás. Az extrém magas sótartalmú, roppant hideg és oxigént szinte egyáltalán nem tartalmazó hely roppant hasonló a Mars bizonyos területeihez; emiatt, ha a Marson egykor esetleg létezett (vagy akár ma is létező) életformák
Az európai ESA és a japán JAXA űrügynökségek együttműködésében elkészült és üzemelő BepiColombo bolygószonda 2018 októberében indult hosszú útjára a Naprendszer legbelső és legforróbb bolygójához, a Merkúrhoz. Az összesen hét évig, 2025-ig tartó odaút során számos hintamanőverrel módosítják az űreszköz útvonalát, míg végül pályára áll majd a célpontja körül. A szonda előkészületeiről és eddigi útjáról
Az elmúlt időszakban mindenki a bolygósorról kérdezett, de az igazi látványosság ennek árnyékába került. 28-ig látható a bolygósor, 26-án hajnalban viszont egy csodás és egyben különleges együttállást láthattunk hajnalban, ami a június 17. és 28. közötti időszak csúcspontja is lehet. Balázs Gábor, Dabas Épp kelt a Fiastyúk nyílthalmaz, amikor még a helyszínt kerestem. Aggódtam picit,
Bárki hozzájárulhat a Jupiter légkörének kutatásához a Minnesotai Egyetem NASA támogatta új citizen science, avagy a közösségi tudományhoz tartozó projektjében. Az önkéntesek a Juno keringőegység több tízezer lenyűgöző felvételének kategorizálásával segíthetik a tudomány fejlődését, mindehhez pedig csupán egy internetes böngészőre és lelkesedésre van szükség. A Jupiter több mint 740 millió kilométer távolságra van a Földünktől,