2007. december – Föld-Hold rendszer: ritkább, mint gondoltuk
A Spitzer űrteleszkóp megfigyelésein alapuló eredmény szerint a Holdunkhoz hasonló kísérők a bolygórendszerek legfeljebb 5-10 százalékában fordulhatnak elő.
A Spitzer űrteleszkóp megfigyelésein alapuló eredmény szerint a Holdunkhoz hasonló kísérők a bolygórendszerek legfeljebb 5-10 százalékában fordulhatnak elő.
A hetek óta szuperkitörésben lévő Holmes-üstökös magját sikerült megfigyelni a Hubble Űrtávcső "éles szemével" is.
1957-1958-ban nemzetközi tudományos összefogás keretében kutatásokat folytattak a Nemzetközi Geofizikai Év keretében. Ennek a legnagyobb kihívása egyértelmű volt: Föld körüli pályára juttatni az első mesterséges égitestet.
Földünk legnépesebb országa az utóbbi évtizedekben rohamos fejlődésen ment keresztül. Nem kivétel ez alól az ország űrkutatása sem. Bár a kínai űrprogram gyökerei még az ötvenes évekre nyúlnak vissza — amikor az akkor még baráti Szovjetunió jelentős technológiai segítséget nyújtott —, de sokáig csak a katonai felhasználás volt a célja. A szovjet barátság 1960-ban megszakadt, ettől kezdve Kína önállóan folytatta programját.
Ifjabb Simonyi Károly
Forrás: charlesinspace.com
Mint már a magyar médiában is több helyütt olvashattuk, ifjabb Simonyi Károly (mai nevén Charles Simonyi) a tervek szerint 2007. április 7-én második magyarként, a Szojuz TMA-10 űrhajó fedélzetén elindul a világűrbe. Célja a Nemzetközi űrállomás, ahol előreláthatólag mintegy 10 napot tölt el. Az e sorok írásakor már Bajkonurban tartózkodó Dr. Simonyi a világ ötödik űrturistája, az első magyar űrturista és a második magyar a világűrben. 2007-ben ünnepli a világ az űrkorszak első 50 évét, a Szputnyik-1 felbocsátásának 50. évfordulóját. Ezt az évet számunkra különösen emlékezetessé teszi hazánk szülöttének űrutazása. Élete és küldetése nem mindennapi történet, érdemes megismernünk.
Hazánkból is látható teljes holdfogyatkozás lesz március 3-ról 4-ére
virradó éjszaka. A napfogyatkozás után talán ez az egyik legszebb esemény
az égen. Gyönyörű látványra és hidegre lehet számítani.
Az év elején mindenhol áttekintik, hogy mi várható az adott évben. Ezt a szokást folytatva mi
is áttekintjük, hogy milyen csillagászati jelenségek várhatóak a 2007-es esztendőben.













A Kis Súlyzó-ködöt először Pierre Méchain azonosította 1780. szeptember 5-én. Ezt követően értesítette kollégáját, Charles Messier-t, aki beillesztette a híres katalógusába a 76. sorszámmal. Történetének egy érdekes fejezete, hogy a korai megfigyelők kettős objektumként tartották számon: mivel a köd két, egymástól elkülönülőnek tűnő fényesebb részből áll, William Herschel később két különálló objektumként katalogizálta. Csak a későbbi
A Vera C. Rubin Obszervatórium 8,4 méteres Simonyi teleszkópjával felfedeztek egy új Neptunuszon túli égitestet, aminek átmérője 600 km és 1500 km közötti lehet. Ahhoz, hogy a törpebolygók közé sorolják, a fizikai jellemzőit pontosan meg kell állapítani, amihez további megfigyeléseket kell még végezni. A Simonyi teleszkóp elnevezésének rövid története A Simonyi felmérő teleszkóp (Simonyi Survey
A klímaváltozáshoz való alkalmazkodást és a hosszú távú űrutazások élelmezési problémáinak megoldását, a gyógyszerfejlesztést és a félvezetőgyártást is segíthetik azok a fejlesztések, amelyekhez hozzájárult Kapu Tibor tavalyi űrmissziója. A HUNOR Magyar Űrhajós Program részeként végzett űrbeli kutatásokról kedden rendeztek szimpóziumot a Magyar Tudományos Akadémián. A műszaki tudományok szekcióban szó volt többek között az ionhajtóművekről, a kozmikus sugárzás
A kiváló magyar fizikus, Marx György születésének 100. évfordulója tiszteletére emlékkötetet jelentetett meg Patkós András szerkesztésében a Typotex kiadó. A könyv bemutatóját az MTA dísztermében tartják, november 25-én. „Marx György abban volt kivételes, hogy a fizika fogalmait, törvényeit nem egy szűk szakmai kör kiváltságának tekintette, hanem hozzáférhetővé tette a kíváncsi hallgatóság számára. Óráin és tanításaiban
A Küldetés teljesítve! című egész napos rendezvényen a kísérletvezetők rövid, közérthető előadásokban ismertetik a Nemzetközi Űrállomáson végzett munka legfontosabb tudományos eredményeit, köztük a műszaki fejlesztések, a biológiai és orvosi kísérletek, valamint a fizikai demonstrációk tapasztalatait. Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke köszöntőjében kiemelte: a tudományos munka időtartama jóval hosszabb az űrutazásnál. A kísérletek előkészítése