A Polarisban többféle szakkör is működik, ezek egyike a gyermekszakkör, ahová 8-12 éves gyerekek járnak. Nem csak óbudaiak, van olyan szakkörösünk, akit Siófokról hoz édesapja a foglalkozásra. Hogyan lehet felkelteni és megtartani a gyerekek érdeklődését a csillagászat iránt?
Pusztán szabad szemmel feltekintve a sötét, csillagos égboltra, magával ragadja az embert a végtelen – csupán porszemek vagyunk sárga törpecsillag körül keringő, törékeny, apró kék bolygón. Pedig ezek a közeli objektumok csupán részei az egyre nagyobb és nagyobb kozmikus struktúráknak.
A régmúltban rémületet keltő égi vándorok anyaga titkokat őriz a Naprendszer keletkezésének idejéből.
A Naprendszer óriásbolygói (gázbolygói) közül a Jupiter és a Szaturnusz a leglátványosabb távcsöves célpontok közé tartozik. Az Uránusz és a Neptunusz érdekességeit csak a legnagyobb (amatőr)távcsövek mutatják meg.
Mi az oka annak, hogy ma egyik kőzetbolygónak sem hasonlít a légköre a Földéhez? Az okot a csillagászok sem tudják, de tekintsük át, milyen jellegzetességeket mutat a kőzetbolygók légköre!
A galaxisok léte mindig is sok vitát váltott ki a csillagászok körében. Mik ezek az objektumok, és milyen típusokba sorolhatók be a ma ismert tudásunk alapján? Miről árulkodik a Hubble-hangvilla?
A Mars egyes szembenállásai meglehetősen változatos láthatósággal járnak együtt. Az idei szembenállás április 8-án következik be, ekkor figyelhető meg legjobban a vörös bolygó. A 38 fok magasan elhelyezkedő bolygó látszó mérete ezen az estén csupán 15 ívmásodperc lesz, de feltűnően ragyog az éjszakai égbolton. Látogassunk el egy bemutató csillagvizsgálóba áprilisban...
Ebben a hónapban az asztrofizika talán legnagyobb problémájával, a napdinamóval foglalkozunk.
Ebben a hónapban a 450 éve, 1564. február 15-én, Pisában született Galileo Galileire emlékezünk, akit sokan neveznek a modern természettudomány atyjának – nem véletlenül. Munkássága során egy tudományos elméletet épített fel, kísérletezett, megfigyelte a természetet, melyek során egyre jobban megismerte a világ egy részét mozgató fizikai törvényeket.
Habár bolygók mindig látszanak az égen, a 2014-es új esztendő több igazi különlegességet is tartogat a planéták iránt érdeklődő amatőrtársaink számára. Tekintsük végig röviden az érdekes és különösen kedvező bolygóláthatóságokat!
A megfigyelések szerint október második felében szabad szemmel is jól láthatóvá fényesedhet a C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS)-üstökös. De miért számítunk ennyire látványos üstökösre? A C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS) üstökös szeptember 27-én került napközelbe 0,39 CSE-re központi csillagunktól. Napközelsége idején a Szextáns csillagképben tartózkodott, a Naptól mintegy 23 foknyira. Az üstökös a napközelsége időszakában egyre fényesedett, egyre hosszabb
A Cassiopeia csillagkép egyik kevésbé népszerű mélyég-objektuma az Abell 84. Igen halvány, nem túl nagy méretű ködösség, de nézzük csak meg jobban! Mintha egy miniatűr M27-et (Dumbbell-köd) látnánk! Varga István, Cserszegtomaj Nagyon halvány, 14,4 magnitúdós planetáris köd a Cassiopeiában. Bár a tényleges átmérője 4 fényév, de mivel 5000 fényévnyire van tőlünk, csupán 2,7 ívpercnyi a
Egy kutatócsoport a NASA Chandra-röntgenobszervatóriumának segítségével talált egy galaxishalmazt, amelyben két szuperforró gázáramlás keresztezi egymás útját. A felfedezés azt mutatja, hogy az áramlások kereszteződése egészen új struktúra létrejöttéhez vezethet. A kutatók egy forró gázból álló, hatalmas üstököscsóvához hasonló, 1,6 millió fényév hosszú áramlást találtak, ami a Zwicky 8338 (Z8338) jelű galaxishalmaz egyik galaxisából indul ki.
Kicsit több mint egy éve bocsátották fel a japán XRISM (X-Ray Imaging and Spectroscopy Mission) röntgen-űrtávcsövet, mostanra pedig megérkeztek az eszköz első eredményei, amelyek lenyűgözik a tudományos közösséget. A távcső a Japán Űrügynökség (JAXA) és az Európai Űrügynökség együttműködése során készült el, így mindkét szervezet büszke lehet a lélegzetelállító új felvételekre, amelyek megmutatják például az
Az Univerzum fiatal korát vizsgáló James Webb-űrtávcső infravörös kamerái egy különös galaxisra bukkantak, amelyben a csillagközi gáz túlragyogja a csillagok fényességét. A galaxis a GS-NDG-9422 (9422) nevet viseli, és az egymilliárd éves Univerzumban keletkezett. Vizsgálatával a kutatóknak talán sikerült megtalálniuk a galaxisfejlődés történetének hiányzó láncszemét, amely megmutatja, hogy pontosan mi is történt az első csillagok