2013. december: Jupiter, a bolygókirály
Új könyvet adott ki a Magyar Csillagászati Egyesület a legek királyáról, Naprendszerünk legnagyobb bolygójáról. Lapozzunk bele a kötetbe!
Új könyvet adott ki a Magyar Csillagászati Egyesület a legek királyáról, Naprendszerünk legnagyobb bolygójáról. Lapozzunk bele a kötetbe!
Komoly várakozás kíséri az ISON-üstökös várható láthatóságát. Lássuk, milyenek az esélyek, mennyire lesz emlékezetes az üstökös látványa november végén, december elején?
Az utóbbi húsz év legfényesebb nóvája a Nova Delphini 2013. Októberi témánk: pillantás a nóvák és törpenóvák világába. Vigyázat, robbanunk!
Cikkünk második részében az olyan csillagok fejlődését vizsgáljuk meg, amelyek tömege sokkal nagyobb, mint a Napé. Milyen úton jutnak el ezek a csillagok a robbanásig?
Július 25-én egy szupernóva jelent meg az M74 jelű galaxisban, mely amatőr távcsövekkel is megfigyelhető. Milyen mechanizmusok indítják el ezeket a robbanásokat, valamint hogyan fejlődnek a robbanást követően? Ezekre a kérdésekre válaszolunk két részes cikkünkben.
Itt a vakáció, ha érdekel a csillagászat,
gyere csillagász szakkörbe! Előadások, foglalkozások, közös
távcsövezések – akár késő éjszaka is! Fedezd fel velünk a csillagok
világát!
A napfolttevékenység "gyengélkedése" nem egyedülálló jelenség az emberiség történetében.
Ötven éve fedezték fel a kvazárokat (csillagszerű rádióforrásokat), a világegyetem kozmikus "világítótornyait".
A déli égen alacsonyan látható Nyúl csillagképnek nincs köze a húsvéti nyúlhoz. Annál több az Orionhoz és Ptolemaioszhoz!
2013-ban két fényes üstököst
is láthatunk szabad szemmel, a PANSTARRS és az ISON nevű üstökösöket. Mi rejlik
a napsúroló üstökösök mögött, honnan jönnek ezek a titokzatos égi vándorok?
Jó hírek érkeztek az oldalára dőlt amerikai IM-1 Odysseus holdszondával kapcsolatban: működik és remény van arra, hogy a következő holdi éjszakát is túlélje, majd folytassa a kutatási feladatait a Hold déli poláris vidékén. Mint ismeretes, magyar idő szerint 2024. február 23-án 00:23-kor a houstoni székhelyű Intuitive Machines (IM) magánvállalat IM-1 Odysseus Lander leszállóegysége sikeresen leszállt
A Nagy Orion-köd „árnyékában” húzódik meg ez a fényes, látványos reflexiós köd. Hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla, holott igazi, első osztályú látványosság! Varga István, Cserszegtomaj Pierre Méchain fedezte fel 1780-ban, és Charles Messier ugyanabban az évben felvette az üstökösszerű objektumok katalógusába. Az M78 az NGC 2064, NGC 2067 és NGC 2071 ködcsoportok legfényesebb diffúz reflexiós köde.
Két fehér törpe óriás exobolygóiról készített felvételt a James Webb-űrtávcső. A felfedezés a Naprendszer sorsára is fényt deríthet, megmutatja, mi történik, miután a Nap vörös óriássá, majd végül fehér törpévé válik. A látványos szupernóva-robbanások érthető módon magukra vonják a figyelmünket, a legtöbb csillag azonban csendesen fejezi be életét: külső rétegeiket az űrbe repítik, és puszta
A gamma-sugárzást kibocsátó objektumok mindig is felkeltették a csillagászok érdeklődését, az ilyen nagy energiás elektromágneses sugárzással járó folyamatok rejtik talán a legegzotikusabb fizikai mechanizmusokat. Nem csoda, hogy nagy port kavart az a négy keskeny vonalas Seyfert-1 galaxis, amelyeket 2009-ben gamma-forrásokként azonosítottak a Fermi gamma-űrtávcső fedélzetén elhelyezett képalkotó berendezéssel (Large Area Telescope, LAT). A Seyfert-galaxisok az
Vízpárára bukkantak a kutatók egy fiatal csillag körüli bolygókeletkezési korongban a chilei ALMA (Atacama Large Millimeter/Submillimeter Array) rádiótávcső-hálózat segítségével. A víz, amellett, hogy a Földünkön ismert életformák számára elengedhetetlenül fontos, a bolygókeletkezés folyamatának alakításában is jelentős szerepet játszhat. Ám a csillagászoknak korábban nem sikerült megfigyelniük a vízpára térbeli eloszlását egyetlen hűvös, stabil gáz- és porkorongban