Táborkrónika 2005 – V. Kiskun–Neptunusz tábor
A hazai csillagászati rendezvények sorában egyre nagyobb népszerűségnek örvend az immáron ötödik alkalommal is az MCSE Kiskun Csoport és a Neptunusz Amatőrcsillagász Kör által megrendezett észlelőtábor. A tábor meglehetősen szép környezetben fekszik a Solthoz tartozó, jól megközelíthető Teleki Kastélyszálló parkjában. A kastélypark területe lehetőséget ad a sátrak felállítására, különféle programok lebonyolítására, ezen kívül még sportolási- és fürdőzési lehetőséget is nyújt, de egy Duna-parti sétára is el lehet menni, hiszen Magyarország legnagyobb folyója a tábortól néhány száz méterre folyik.
Az idei tábor hivatalosan augusztus 11-én, csütörtökön vette kezdetét, de néhányan már hétfőn kimentek a kastély parkjába. Szinte az egész országból érkeztek résztvevők. Jelen voltak a „kiskunok” Dunavecséről, Fülöpszállás-ról, Hartáról, Izsákról, Kecskemétről (köztük E. Kovács Zoltán és Papp Sándor), Kiskőrösről és Soltról, valamint szokás szerint jöttek diákok a megyeszékhelyről, a dunaújvárosi Ferenczi Béla, Romhányi Attila és Zseli József, a pécsi Keszthelyi család sem maradt otthon, ellátogatott hozzánk Berente Béla Kocsérról, Bozsoky János Kaposvárról, Marton Géza, Már András Péter és Szarka Levente Budapestről, sőt Szabadkáról is érkezett táborozó. A rendezvényt meglátogatta továbbá Mizser Attila, az MCSE főtitkára is.
Délután, Benkovics Zoltán megnyitóját követően Rezsabek Nándor tartott előadást „Csillagászati motívumok a hartai svábok népművészetében” címmel, majd Bozsoky János beszélt a mély-ég objektumok megfigyeléséről és rajzolásáról, utána pedig megtekintettük rajzait, amelyek kivétel nélkül mindenkit lenyűgöztek. Ezek után vacsora következett, majd beszélgetések, szakmai tárgyú megbeszélések folytak, ugyanis az időjárás nem kedvezett nekünk, az ég befelhősödött, de legalább a hangulat derűs maradt. A kitartóbbak éjfélig fent maradtak, de ekkor már az eső is elkezdett esni.
A megcsiszolt tükör beméréséhez, ellenőrzéséhez speciális eszközöket használtunk
Másnap is folytatódott a borongós-esős idő, de végül – igaz, csak rövid időre – kisütött a Nap. Elkezdődött Bozsoky János vezetésével a tükörcsiszolás, egy olyan program, amely az ilyen észlelőtáborokban ritkaságnak számít! Igaz, csak két vállalkozó szellemű résztvevő volt, de erősítette a csapatot Berente Béla is, aki nemcsak csillagászati témájú felvételeivel, hanem tükörcsiszoló tudásával is lenyűgözte a résztvevőket. A tábor ideje alatt Jani vezette be a két tükörcsiszolót a távcsőtükör-készítés rejtelmeibe. Az első, saját kezűleg csiszolt tükrük szinte etalonnak számító gömb lett, amelyen már csak egy keveset kellett alakítani a későbbiekben, hogy jó legyen a szinte önállóan készített 120/1200-as optikájuk. Ezen a napon Keszthelyi Sándor tartott előadást a csillagképekről és a csillagtérképekről. Este Keszthelyiné Sragner Márta mutatta be az „Az égbolt mindenkié” című emlékkötetet. Őt Zseli József követte, aki a CCD-kamera felépítéséről és annak használatáról beszélt, utána ízelítőt adott a jelenlevőknek csodálatos asztrofotóiból. Az esti programok után sokan megmártóztak a medencében, a parton maradtak pedig küzdöttek a szúnyogokkal. Az időjárás éjfélig azonban újra meghiúsította az észlelést. Kora hajnalban a kintlevők ujjongásaira lehetett ébredni: kitisztult az ég, és a Perseidák sem aludtak!
Szombaton az ifjabbak számháborúztak, fociztak. Délelőtt E. Kovács Zoltán érdekes előadása kötötte le a figyelmet, melyen az általános és a speciális relativitás elméletéből kaptunk ízelítőt. A közös ebédet szép, napsütéses időben fogyaszthattuk el, a derült ég miatt délutáni napészlelés sem maradt el, de a Napon csak néhány kisebb folt volt látható. Ez idő alatt az MCSE Kiskun Csoport tisztújító csoportgyűlése zajlott le. Ezt követően egy autós kirándulás keretében megtekintettük a dunaföldvári várat, és egy fagyizónál is megálltunk – a napos időben mindenkinek jólesett egy kis hűsítő fagylalt. Visszaérkezésünk után Mizser Attila egy nagy népszerűségnek örvendő mini asztrobazárt nyitott meg, majd Papp Sándor „mesélt” a kettőscsillagok távcsöves megfigyeléséről. Őt követte Marton Géza előadása, „Napórák Londonban” címmel. Aznap egy szép naplementét láthattunk, majd a teljesen kitisztuló ég alatt jó néhány binokli és nyolc távcső készülődött az égbolt meghódítására. Változatos volt a műszerpark: Newton, Dobson és SC is volt a kisebb-nagyobb refraktorok mellett. Balaton Lacival egy teljes egészében amatőr készítésű távcsővel észleltünk, de volt márkás, gyári „GoTo”-s (távirányítású automata) távcső is. A távcsövek mellett eleinte sok érdeklődő volt, majd a létszám az éjszaka előrehaladtával folyamatosan csökkent. Néhányan a nagyobb műszerekkel figyelték az ég objektumait, voltak, akik kifeküdtek meteorozni. Ezen az éjszakán láttuk a lenyugvó Holdat, a Jupiter felhősávjait és holdjait, a Marsot és számtalan mély-ég objektumot. Sok meteort figyeltünk meg: voltak köztük egészen aprók, de gyönyörködhettünk néhány tűzgömbben is, melyek narancssárgás, zöldes színben pompáztak.
A tábor "hivatalos" csoportképe
Lassan eljött a vasárnap, a hazautazás napja. Délelőtt mindenki a nagysátor bontásában segített, ez egy hosszan tartó munka volt, de sokan voltunk, így aztán gyorsan, jó hangulatban telt az idő. Az ebéd elfogyasztása előtt Bozsoky János barátom tartott egy előadást, melynek témája a távcsőépítés volt. A nap második felében elbúcsúztunk egymástól, s egyre kevesebben lettünk: lassan mindenki elindult haza.
Összegzésül: szombaton volt a „csúcsidő” kb. 80 főt lehetett megszámlálni, ami nem kevés ember! Az időjárás nem mindig volt kedvező, de nem unatkoztunk, számtalan elfoglaltságot lehetett találni, és hasznos ismereteket is szereztünk. Remélem, a jövő évi tábor legalább ennyire jó lesz, és bízom abban is, hogy egyre többen jövünk majd össze barátságokat kötni, ápolni, észlelni és kikapcsolódni.