Vajon miben hasonlít a Föld és a Pluto? A Föld egy vibráló, élő planéta, míg a Pluto hideg és élettelen. Mégis van bennük valami közös: a nitrogén. A földi légkör 78%-a nitrogén, és a Pluto légkörének fő összetevője is az, bár a pontos arányt nem ismerjük. A Pluto felszíni hőmérséklete -231 Celsius-fok körül van, így
2017. október 2-án a Pan-STARRS (Panoramic Survey Telescope And Rapid Response System) égboltfelmérési program által felfedezett üstökösről hamar kiderült, hogy a 19,9 magnitúdós fényesség mellé hihetetlenül nagy távolság párosult. A Földtől 1,27 milliárd km, a Naptól 1,38 milliárd km távolságra járt a felfedezése idején. Az üstökösök aktivitása a Naphoz ennél jóval közelebb szokott fokozódni, ezért
Lézerrel indul a Marsra a NASA legújabb marsjárója. A sci-fi filmekből ismert lézerekkel ellentétben azonban ezzel ásványtani és kémiai kutatásokat fog akár 7 méteres távolságból végezni – mi több, akár még fosszilis mikrobiális élet nyomaira is bukkanhat. Az idén nyáron induló Mars 2020 rover hét műszerének egyike a SuperCam, amely több száz ember munkájának köszönhetően
A január 29-i sikeres nyitás után elkészítette első felvételét az exobolygókutató Cheops-űrtávcső, melynek indításáról készült helyszíni beszámolónkat itt olvashatják. A távcső speciális kialakítású optikája szándékosan defokuszált, a felvétel direkt életlen, így maximalizálva a fotometriai mérések pontosságát. Ezzel kimagasló precizitással tanulmányozza majd az exobolygókat, azaz a más naprendszerekben keringő bolygókat. A kép elkészítésével újabb mérföldkövet teljesítettek
Egy új felfedezés tovább mélyíti a gyors rádiókitörésekkel, vagyis a galaxisunkon kívülről érkező, ismeretlen eredetű rádiójelekkel kapcsolatos rejtélyeket. Gyenge, ismétlődő kitöréseket észleltek egy gyors rádiókitörésből, amelyet eddig nem ismétlődő forrásnak tartottak. Alig több mint egy évtizede fedezték fel az első titokzatos, ezredmásodpercig tartó rádiókitörést, amely a Tejúton túlról érkezett. Azóta nagyjából száz gyors rádiókitörésről szereztünk
