Karácsonyi égbolt
2019 karácsonya nem kényeztetett el túl sok derült éggel, habár a 26-ai este nagyon is mozgalmasan alakult. Kora este átvonult égboltunkon a Starlink újabb égi horrorkaravánja, ami a laikusok figyelmét is felkeltette. És megszólaltak a telefonok…
A “karácsonyi időszak” (december 24. 16:00 – december 27. 7:30) nem indult túl jól, nem nagyon bíztunk benne, hogy lesznek észlelések. December 25-én délelőtt Hadházi Csaba örömmel számolt be, hogy foltok vannak a Napon. Nem valami hatalmasak, ezért a képet érdemes teljes méretben is megtekinteni:
200/1000 Newton távcső,Baader Astrosolar fóliaszűrő,17 mm-es okuláron keresztül fényképezve,Canon IXUS 185 fényképezőgéppel. 2019.12.25 10:03 UT.
December 26-án reggel gyűrűs napfogyatkozás volt megfigyelhető a reggeli órákban (Magyarországról nem volt megfigyelhető a fogyatkozás). Csernok Gyula amatőrtársunk a Facebookon tette közzé felvételeit, melyek közül az egyik leglátványosabbat tekintsük meg most. Íme, ilyen a sivatagi napfogyatkozás-kelte Ománból!
A kelő, már fogyatkozásban levő Nap Ománból, Csernok Gyula felvételén (Facebook).
A december 26-i este aztán annál jobban (és szebben) kezdődött. Kereszty Zsolt gyönyörű felvételeket küldött a Balaton partjáról, a sajkodi napnyugtáról, majd arról, amint a Vénusz megmutatta magát az esti szürkületben:
Az ország nagy részén kedvezőek voltak a feltételek egy kis csillagászkodásra. Nagyon sok nem csillagászkodó is megcsodálta a derült, téli égboltot. Ezt onnan lehet tudni, hogy nem sokkal fél hat után megszólaltak a telefonok, egymás után kértek tanácsot az MCSE-től: mik azok a furcsa, vándorló fénypontok az égen? Netán bombázórepülők? Lampionok? Földönkívüliek? Érdekes módon viszonylag kevesen tippeltek műholdakra. Természetesen valamennyi érdeklődőt felvilágosítottuk, hogy a Starlink-műholdak átvonulását látják (akit kellett, meg is nyugtattuk). A látvány bizonyára sokak számára döbbenetes lehetett! Mi már hónapok óta meg vagyunk döbbenve, kérjük, mindenki csatlakozzon a Bakos Gáspár által indított petícióhoz:
Hogy a látvány mennyire drámai, azt Landy-Gyebnár Mónika felvétele kiválóan szemlélteti:
A Starlink műhold-horrorkaraván Hárskút mellől fényképezve, december 26-án kora este. (Landy-Gyebnár Mónika kompozitfelvétele)
“Az időjárás mondjon le. 🙂 Dec. 26-án este akadt végre pár óra tiszta ég, egészen 21:10-ig volt elfogadhatóan kevés a felhő Veszprém & környékén. Amit szerettem volna, azt azért sikerült meglőni.
– Orion szegény, elhalványult Betelgeuse-val
– Vénusz, bár nem ott, ahol szerettem volna, de belvíz miatt oda nem lehetett bejutni (80 mm eső volt Hárskúton a napokban)
– Tavaszi állatövi fény
– Ugyan nem volt cél, de a Starlink vonat is megvan
A fotók Hárskúton készültek, ahol a kelleténél kb. 20 km/h-val erősebb szél volt, így sokat nem maradtam. Meg a Starlink vonat elvette a kedvemet is kissé…”
A Vénusz Hárskút mellől, december 26-án, Landy-Gyebnár Mónika felvételén.
Itt az állatövi fény időszaka! Landy-Gyebnár Mónika felvétele.
Egy újabb hangulatos kép Hárskútról, Landy-Gyebnár Mónikától. Az Orion alfája, a Betelgeuse félszabályos változócsillag, amely jelenleg halványabb időszakában van. Észleljük ezt a változót is!
Ha már változócsillagok, Keszthelyi Sándor (Ksz) örömmel számolt be a Mira-listán, hogy az SS Cygnit maximumban látja 20×80-as binokulárjával.
2019. december 24-én hajnalban és reggel viharos szél tisztította ki a légkört. Napközben szép napos idő lett. Naplemente előtt 80-90 km-re volt a vízszintes látástávolság. Napnyugta után hamar észrevehető volt a Vénusz bolygó fénye. 17 óra után az első csillagok (Vega, Deneb, Altair) is feltűntek. Remény volt egy felhőtlen és tiszta égre az otthonunkban, Bucsu településen. Ebből szinte semmi sem lett, mert fél óra alatt tele lett fátyolfelhős csíkokkal az ég. Csillagok itt-ott látszódtak, de tiszta égrész alig adódott: az egyik ilyen a Cet csillagkép felső része volt. Így a Mira Ceti vörös óriás észlelésében reménykedtem. 17:50 körül puszta szemmel látszott a 2,5-ös, a 3,5-ös, még elég jól a 4,1-es összehasonlító. És gyengén, de még láthatóan ott volt a változó, azaz az omikron Ceti, vagyis a Mira. Még nagyon gyengén a felette lévő 5,3 és 5,4 magnitúdós összehasonlító csillagok sejthetők voltak elfordított látással. Nos, akkor a becslés: 4,1-nél halványabb, 5,3-nál fényesebb, az 1,2 magnitúdó. A fele az 0,6, azaz 4,7 lenne, de kicsit a 4,1 felé húz. Azaz a Mira = 4,6.
Viszont a Cetben a felhőtlen églyuk tartotta magát, így elővettem a 20×80-as binokulárt. Azzal is néztem: 4,1-nél halványabb a változó, 5,3-nál fényesebb. Csakhogy itt meg kicsit a halványabb felé tér el. Azaz a Mira =4,8. Na most ilyenkor mi van? Így 4,6, úgy 4,8? Akkor legyen ez 4,7. Ez után szinte teljesen beborult. Sőt 18.30 és 20 óra között egy jókora esőzés jött és áztatott el mindent. Ádám-Éva napjának estéje volt, így Sragner Mártával sokáig fennmaradtunk. 23 óra után az ég újra kiderült. Persze csak félig, de éppen ott delelt előttünk az Orion, a Gemini és a Canis Minor. Na, akkor itt az alkalom egy másik vörös óriás nézésére, nevezetesen a Betelgeusra. Az Orion alfája hetek óta gyengélkedik, így talán érdekes lehet. Ott is volt az Orion bal felső vállánál, nem valami fényesen. A 0,4-es alfa CMI (Procyon) láthatóan fényesebb nála. Az 1,2-es béta Gemini (Pollux) nagyon hasonló fényű. Márta 1,2 magnitúdó, én 1,1 fényességet becsült 23:25 körül. Itt az volt a gond, hogy ezek nagyon távolra eső összehasonlítók (hiszen közelebbi ilyen fényű csillagok nincsenek) és hol a Castor-Polluxra ment rá felhőfoszlány, hol a Betelgeusra, vagy 10 percig álltunk az udvaron, míg megnyugtatóan észleltük a változócsillagot. Aztán befelhősödött és 24/25-én éjjel úgy is maradt. A 25/26-i éjjel is nagyrészt borult volt. A december 26-i este is felhősen indult, de a felhők elég gyorsan vonultak északról dél felé. 20:15-kor az ég fele csillagos volt, csak éppen véletlenszerű eloszlásban és mozgásban lévő felhők foltjaival. Azért beöltöztem, nyakamba vettem 20×80 mm-es binokuláromat és kimentem a kert közepére. Hol itt, hol ott jöttek elő felhőmentes csillagképek és változócsillagokat kerestem és észleltem ennek megfelelően. Főleg mira változókat. A legfényesebb mira, maga a Mira Cet volt ismét: 4,9 magnitúdóval, már elmúlt a maximuma, de csak lassan halványul.
Északnyugaton már nem volt magasan a Cygnus, de a khí Cyg mira még észlelhető volt: 6,9-nek láttam, ami elég fényes, de még legalább 2 magnitúdós fényesedésére várhatunk, mert ez még bőven maximum előtti állapot. Kicsit feljebb a SS Cyg törpenóva helyét is megkerestem. A 9,8 és 8,3 összehasonlító csillagok között harmadikként látszik a SS és én 8,3 magnitúdót írtam. Azaz éppen kitörésben, maximum környékén volt. A Cygnus másik oldalán a CH Cyg is látható volt. Halvány ugyan, de nem annyira mint pár hónapja. Most 8,7-nek láttam. Az Orion alatt a Lepus jobb szélén az R Lep mira: 7,1. Ez még majdnem maximum, de már lassan elindult lefelé. Északkeleten a Nagy Göncöl már felfelé nyújtotta szekérrúdját, az R UMa mira: 7,3-nak saccolva. Ez a csillag mostanában van maximális fényében, amely talán hetekig eltarthat. A szekérben a Z UMa változót is megkerestem. Ez a “majdnem mira” most éppen nagyon halvány, alig láttam a kézben tartott binokulárral: csak 9,6 magnitúdó. Talán éles minimuma mostanában lesz és utána ismét fényesedik fel 3-4 magnitúdónyit. Kelet felé a Procyon felett az S CMi mira: ott van a jellegzetes négyszög közepén és 8,4 a fénye. Április végén láttam utoljára, akkor tűnt el este, azóta lement minimumba. Most újra látni és felmenő ágában van. Észak felé magasan a Cepheusban a T Cep mira: úgy látszik véget ért a lassú 10 magnitúdó körüli minimuma, mert halvány ugyan, de elindult felfelé: 8,8-nek észleltem.
Ezzel a tucatnyi karácsonyi változócsillaggal kívánunk minden változósnak kellemes ünnepeket és boldog új esztendőt!
KSZ és SRG
Juhász László (JLO), Budapest
24-én délután, a szentestére való készülődés közben annyira biztató volt égbolt, hogy a karácsonyfa feldíszítése és a vacsora készítése mellett az erkélyen bevethető állapotba hoztam az EQ-5 állványt is. A szürkületben még szépen látszódott a Vénusz, de az ajándékosztás és az ünnepi vacsora elköltése után szomorúan kellett tapasztalnom, hogy reménytelenül befelhősödött az ég. Az állvány letakarva kinn maradt, hátha a következő este jobb lesz. Sajnos nem lett jobb. Bár voltak nagyobb rések a folyamatosan mozgó felhők között, nyugodt észlelésre nem találtam alkalmasnak az ég állapotát. 26-án délelőtt bele-bele néztem a gyűrűs napfogyatkozás szingapúri közvetítésébe és bizakodtam az estében. Ebéd után autós családi kirándulással töltöttük az időt a Pilisben, Esztergom környékén, illetve a Börzsönyben. Mindezen idő alatt változó volt a felhőzet felettünk, de érdekes módon Budapestre visszatérvén az alkonyi szürkületben látszódott, hogy a komor fekete felhőfal valahol megrekedt északon-északnyugaton.
Hazaérve felszereltem a 100/600-as lencsés távcsövet az állványra, három réteg nadrágban, a felsőtestemen öt réteg ruhával és egy akkumulátoros fűtőbetéttel ellátott bakancsban kitelepültem az erkélyre. Változócsillag észlelő révén elővettem a mira típusú változókra vonatkozó, az AAVSO adatbázisból egyesével kiválogatott listát, amelyekben az adott távcsőátmérővel várhatóan elérhető fényességű csillagok vannak felsorolva (kb. 11 magnitúdóig). Ezen a listán szereplő csillagokat, valamint az adott csillagképben lévő binokuláris változókat kezdtem végigészlelni az erkélyünkről elérhető, elég szűkös és borzasztó módon fényszennyezett égboltrészen. Van egy másik csillaglistám is előkészítve, amelyben nagyobb, 25 cm-es távcsőben kényelmesen észlelhető, várhatóan 11 és 13 magnitúdó között látszódó mirák vannak felsorolva. Ahogy észleltem, a kiváló égbolt arra ösztökélt, hogy próbáljam meg az ezen listán szereplő csillagokat is. Tettem ezt azért, mert a budapesti fényszennyezés, a szemembe világító utcai fények és bevásárló központok reflektorai ellenére sikerült 122-es összehasonlítókat is megpillantani! Így aztán szokásomtól eltérően kis távcsővel is nyomába eredtem ezen halványabb miráknak. Igaz, született jó pár „halványabb mint” észlelés, de sikerült több, 11 és 12 magnitúdó közé eső csillagot is nyakon csípni. GOTO berendezés nélkül, pusztán a csillagról csillagra ugrálás módszerével este 7 és hajnali 1 között – két hosszabb szünet beiktatásával – sikerült 11 csillagképben mindösszesen 36 csillagot (vagy annak hiányát) észlelni, ami személy szerint egyéni rekordom az egy éjszaka végigészlelt csillagok számát tekintve. Az este folyamán az első csillagkép a Cet, míg az utolsó az Oroszlán volt, így legalábbis gondolatban végigutaztam az őszből a tavaszba. Az égbolt állapotát jól jellemzi, hogy a zavaró fényözön ellenére az észlelt legdélebbi csillag a -25 fok deklinációban lévő binokuláris VY CMa volt 8 magnitúdó alatti fényességgel!
Zárásként még próbálkoztam az M 95-el az Oroszlánban, de a budapesti ég azért nem hazudtolta meg magát, és valami halovány borzas csillagnál több nem látszódott még a legnagyobb nagyítást adó okulárban sem. Az észlelések „melléktermékeként” azért láttam jó pár mélyég-objektumot, mint például az Orion ködöt, az M50, az M35 és M44 és a Hyadok nyílthalmazokat.
Az égbolt alatt repült az idő, és a hideg és az időnként feltámadó szél miatt az űrruha ellenére sikerült jól átfázni így már nem láttam értelmét folytatni az észlelést. Elcsigázódva, de az észlelés élményétől mégis felvillanyozódva becsaptam egy meleg kakaót, vettem egy forró fürdőt. Így, csillagokkal megajándékozódva volt teljes a karácsony!
Molnár Nikolett, Szolnok
Rosenberg Róbert Adonyból küldött felvételeket a Vénuszról és, a Starlink műholdakról. “A műholdak megjelenése megdöbbentő és ijesztő látvány volt. Pár felvételt készítettem 10 másodperces expozícióval a műholdakról, azután 1,3 másodperccel 103 db felvételt készítettem, ezt videóvá összefűzve talán visszaadja a vonulásuk látványát”:
Az IC 1396 Benei Balázs felvételén.
Lángoló Csillagköd (IC 405), Ebihal-köd (IC 410), Pók-köd (IC (417), Messier 36, Messier 38 – Benei Balázs felvétele.
Hölgye Attila, Gyermely
Észlelő neve: Hölgye Attila
Észlelés helye: Gyermely, Tatai utca 104
Észlelés időpontja: 2019-12-26 20:26:00
Észlelés vége: 20:45
Objektum neve: Messier 42
Műszer típusa: SW 250/1000 Newton
Műszer átmérő (mm): 250
Műszer fókusz (mm): 1000
Eredő fókusz (mm): 1000
Okulár típusa: LACERTA
Okulár fókusza (mm): 16
Nagyítás: 63
Szűrő: KSON UHC
Nyugodtság: 7
Átlátszóság: 4
Hőmérséklet: 2
Leírás: Elképesztő, lenyűgöző….
idei tervem volt, hogy teljes méretében lerajzolom az Orion-ködöt, így karácsonyunk utolsó estéjén, amikor megláttam, hogy a felhők helyett végre csillagok is vannak, kinyitottam a csillagdát, és a ceruzáimmal nekiálltam megrajzolni a legismertebb szabadszemes objektumot.
Bár maga az Orion-köd megérdemelne egy telilapos rajzot, azonban a felhőkép inkább arra ösztönzött, hogy eme tervemet egy másik alkalomra hagyjam, főképp azért, mert az észelelőlistámból még szinte nem fogyott 🙁
UHC szűrő segítségével maga az objektum, szinte kiugrik az okulárból. Szép, kontrasztos, a Trapézum vidéke egyszerűen nem önthető szavakba.Hosszas nézelődés után az az érzésem támadt, hogy a porködöt leszámítva teljes látómezőben fénylik. A Messier 43 szinte nem látszódik, annak fényét elnyomja az Orion-köd, de a látvány ettől függetlenül a nonplusz-ultra…
Észlelő neve: Hölgye Attila
Észlelés helye: Gyermely, Tatai utca 104
Észlelés időpontja: 2019-12-26 20:50:00
Észlelés vége: 21:05
Objektum neve: Messier 43
Műszer típusa: SW 250/1000 Newton
Műszer átmérő (mm): 250
Műszer fókusz (mm): 1000
Fókusznyújtás: 2x
Eredő fókusz (mm): 1000
Okulár típusa: LACERTA
Okulár fókusza (mm): 16
Nagyítás: 63
Szűrő: KSON UHC
Nyugodtság: 7
Átlátszóság: 4
Hőmérséklet: 2
Leírás: Az Orion-köd \”árnyékában\” megbúvó halvány kis ködösség…. Ami kiderült, hogy a Messier 42-vel egy látómezőben nem érdemes észlelni, mert az Orion-köd elnyomja a fényét. Nagyobb nagyításon ez elkerülhető, ám komolyabb részleteket így sem lehet kivenni, csupán azt, hogy nem teljesen homogén, illetve a jól ismert csepp alakját.
Messier 48
Észlelő neve: Hölgye Attila
Észlelés helye: Gyermely, Tatai utca 104
Észlelés időpontja: 2019-12-26 21:25:00
Észlelés vége: 21:50
Objektum neve: Messier 48
Műszer típusa: SW 250/1000 Newton
Műszer átmérő (mm): 250
Műszer fókusz (mm): 1000
Eredő fókusz (mm): 1000
Okulár típusa: LACERTA
Okulár fókusza (mm): 16
Nagyítás: 63
Leírás: Nagyon alacsonyan, épp kelőben lévő állapotában sikerült elcsípnem a nyílthalmazt. Magassága cca 10fok volt. Deklinációja egyébként is -24fok…
kis nagyításon nagyon szép, viszont elég magas a környezetében a csillagsűrűség. 24 vagy kisebb okuláron keresztül szépen rajzolódik a kehelyszerű formája, án a 16mm-es okuláron inkább csak a nyílthalmaz központi régiója látszik különösebben… Sajnos a rajzolásba már beleszóltak a felhők, így volt, hogy perceket kellett várnom, mire egy-egy csillagot fel tudtam rajzolni.
Messier 79
Észlelő neve: Hölgye Attila
Észlelés helye: Gyermely, Tatai utca 104
Észlelés időpontja: 2019-12-26 20:50:00
Észlelés vége: 21:05
Objektum neve: Messier 79
Műszer típusa: SW 250/1000 Newton
Műszer átmérő (mm): 250
Műszer fókusz (mm): 1000
Fókusznyújtás: 2x
Eredő fókusz (mm): 1000
Okulár típusa: KSON ORTHO
Okulár fókusza (mm): 10
Nagyítás: 100
Szűrő: KSON UHC
Nyugodtság: 7
Átlátszóság: 4
Hőmérséklet: 2
Leírás: Nagyon pici és kompakt gömbhalmaz…. Észleléskor egy (látómező szerint) függőleges fényesebb formát fedeztem fel benne. Csillagokra nem bomlott, inkább ködszerű az objektum. Nagyon kevés csillag veszi körül
Majzik Lionel, Tápóbicske
2019. december 26-án éjjel egy gyors pillantást vetettem az okulárba nézve, illetve a kamerán keresztül is az egyre fényesedő – becslésem szerint 9,7 magnitúdós C/2017 T2 (PANSTARRS) üstökösre. Az üstökös érdekes 15′ hosszúságú “elhajló” (kb. PA 180 irányba) csóvával mutatkozott meg. A kométa maximális fényessége 2020 májusának közepén-végén várható, remélhetőleg ennél még hosszabb és látványosabb csóvával fog rendelkezni. Sajnos akkor sem lehet majd szabad szemmel megfigyelni, de kisebb távcsövekben már mindenképp látványos lehet. Ez a kép amolyan “üdvözlő” képként készült, ugyanis a kiváló láthatósági körülmények miatt a következő hónapokban többször is megpróbálom megörökíteni 2020 üstökösét. A fénykép az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő és a Nemzeti Tehetség Program által kiírt Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíj támogatásával valósulhatott meg.
Ezúton is boldog új évet kívánok a Polaris személyzetének! 🙂
Üdvözlettel: Lionel
EXIF:
Időpont: 2019. 12. 26. 20:28 UT
Helyszín: Tápióbicske, Pest megye
Összesített expozíciós idő: 5 perc
Távcső: Sky-Watcher Esprit 80/400 mm apokromatikus refraktor
Mechanika: Sky-Watcher EQ6-R Pro GoTo
Kamera: Canon EOS 1300D (átalakított)
Sky-Watcher Field Flattener
Lacerta MGEN-II (off-axis guider)
1 x 300 s light – ISO 800
Feldolgozás: Astro Pixel Processor, Adobe Lightroom, Adobe Photoshop
A Sirály-köd, Lázár József felvételén. Képkészítés dátuma: 2019. dec. 24. és 25.
L: 1 óra, Halfa: 2 óra, RGB: 3 x 1 óra
Távcső: Nikon 200mm f/2 teleobjektív (Chilescope T4)
Feldolgozás: Astro Pixel Processor, Photoshop
CCD: FLI Microline 16200
Köszönjük a karácsonyi észleléseket!
Ne felejtsük el feltölteni észleléseinket az év többi napján sem ide: eszlelesek.mcse.hu
