Gyerekeknek: Rosetta és Philae kalandjai
A Rosetta szonda Philae leszállóegysége a történelem során első alkalommal szállt le egy üstökös magjára. Készítsük el ezek makettjét!
A Rosetta nevű szondát 2004-ben indították útnak azzal a céllal, hogy a történelem során első alkalommal bocsásson egy leszállóegységet (a Philae-t) egy üstökös magjára. A kijelölt 67P/Churyumov-Gerasimenko nevű üstökös megközelítése sikeres volt, az kométát 2014. augusztus 6-én érte el. Bár a Philae leszállása november 12-én nem pontosan a terveknek megfelelően történt, a két egység sok hónapon át figyelte a Nap felé közelítő, majd napközelpontja után egyre távolodó csóvás vándor magján, illetve annak környezetében lezajlott változásokat.
Fantáziarajz az üstökösmagra leereszkedő Philae, valamint a körülötte keringő Rosetta szondáról (Forrás: ESA)
A Földre továbbított hatalmas mennyiségű adat még ma is rengeteg munkát ad a kutatóknak, és számos jelentős tudományos eredmény is napvilágot látott már. Külön érdekesség, hogy a szonda és a leszállóegység elkészítésében számos magyar kutató is részt vett.
A 67/P Churyumov-Gerasimenko üstökös magja a Rosetta-szonda felvételén (Forrás: ESA)
Az üstökösök rendkívül érdekes célpontok. A modellek szerint Naprendszerünk egy porban és gázban gazdag, lapos, az ősi Nap körül lassan forgó, örvénylő ősködből alakult ki. Ebben az anyagban az apró szemcsék összetapadtak, egymással ütköztek, így bolygócsírák jelentek meg, amelyek végül a ma megfigyelhető bolygókká fejlődtek. Az az anyag, amely nem épült be a bolygókba, részben a kisbolygókban, részben pedig a Naptól rendkívüli távolságban levő vagy oda eljutó üstökösök anyagában maradt fenn. Mivel az ezekben az apró égitestekben megőrződött anyag nem ment át azokon az átalakulásokon, melyeken a bolygókba beépülő anyag átesett, ezeknek közvetlen vizsgálata rendkívül fontos a Naprendszer ősanyagának megismerése szempontjából.
Fantáziakép a porral és gázzal teli, formálódó Naprendszerről (Forrás: NASA/JPL-Caltech/Sci-News.com)
Erre utal a két egység elnevezése is. A Rosette-i kő egy rendkívül értékes és jelentős régészeti lelet: rajta ugyanaz a szöveg szerepel három nyelven: egyiptomi démotikus írással, görögül, valamint egyiptomi hieroglifákkal. Az addig teljesen ismeretlen hieroglifák jelentését e kő segítségével fejtette meg Jean-Francois Champolion, mivel a görög szöveg egyes részeit sikerült megfeleltetniük az egyes hieroglifákkal. A Philae egyike a Felső-Egyiptomban felfedezett obeliszkeknek (négyet alapú magas gúlához hasonló kőoszlop), melyre szintén két nyelven, egyiptomi hieroglifákkal és ősi görög nyelven került fel ugyanaz a feljegyzés.
Egyszerű papírmodellekből elkészítheted a híres üstökösszonda és leszállóegysége mókás, vagy komolyabb modelljét az alábbi linkekről letölthető anyagok segítségével:
