A hónap észlelése: részletek a Marson
Úgy tűnik, ezen az őszön minden a Marsról szól. Nagyon sokan foglalkoznak a vörös bolygó megfigyelésével, részletdús felvételek készülnek szomszédunkról. Egy felvételt mégis ki kell emelnünk a sorból, Farkasréti György szeptember 23-i Mars-fotóját.
Meglehetősen nagy érdeklődést váltott ki ez a felvétel mind az amatőrcsillagászok, mind az érdeklődők körében. Maga a kép bolygóészlelői körökben jól ismert módon készült. A 406/1819-es Newton-távcső Dobson-zsámolyon, ekvatoriális platformon kapott helyet, a közel 10 méteres effektív fókusztávolság miatt (Barlow 5x). Észlelőnk a következőképpen írta le a kép készítésének körülményeit: „Vonuló felhőpamacsok között viszonylag jó nyugodtságnál (7/10) sikerült picit jobb felbontást elérnem. Eq platform követést és ADC-t használtam.
Meade LightBridge 16 Dobson, TEPP követés, Asi178Mc, Omegon ADC, TeleVue Powermate 5x, Sharpcap, 12ms, Gain270, 20000 Frame 10%-a. As!3, Fitswork, Psp.”
A felvételt később bolygós szakcsoportunk vezetője, Kiss Áron Keve alaposan tanulmányozta, és nem kevés munkával azonosította a bolygó albedóalakzatait, topografikus formációit és légköri jelenségeit. Így együtt a három képet akár marsi helyzetjelentésként is értelmezhetjük.
Még nem zárult le a Mars jelenlegi láthatósága, de egyértelmű, hogy számunkra, az északi félteke mérsékelt égövén észlelők számára sokkal kedvezőbben alakult, mint a két évvel ezelőtti nagy a oppozíció, amikor a bolygót még delelésekor is rendkívül alacsonyan tudtuk észlelni, ráadásul a földi légkör mellett még a marsi légkör is nehezítette a munkát, tekintettel a globális porviharra. (Lásd visszatekintőnket.
És most lássuk, mennyi mindent mutat Farkasréti György tagtársunk felvétele (a könnyebb olvashatóság érdekében kattintsunk a képekre)!
