Égi kalendárium: 2008. október
Az idei október csendes őszi hónapnak ígérkezik — már ami a csillagászati vonatkozásait illeti. Nem lehetünk tanúi különleges jelenségeknek, "csak" az éjszaka mindennapos csöndjének és varázsának.
A bolygók láthatósága
Nappal. Ezt követően láthatósága
gyorsan javul, és az ez évi legjobb hajnali láthatóságát figyelhetjük meg! A keleti látóhatár felett fénylik majd, 22-én éri el legnagyobb kitérését a Naptól, 18,3° távolságra. Ekkor egy és háromnegyed
órával kel a Nap előtt. A hajnali láthatóságok kedvezőbbek megfigyelési szempontból, mert a még sötét égen megtalált bolygó az idő múltával egyre magasabbra kerül, így nyugodtabb légrétegeken át figyelhető meg.
A Vénusz immár az esti égbolt fényes látványossága. A hónap elején egy, a végén már másfél
órával nyugszik a Nap után. Fényessége –3,9m-ról –4,0m-ra, átmérője 12"-ről 14"-re nő, fázisa 0,86-ról 0,79-ra csökken.
A Mars napnyugta után kereshető az esti
szürkületben, közel a látóhatárhoz az Virgo (Szűz) majd a Libra (Mérleg)
csillagképben. Alig több, mint fél órával nyugszik a Nap után.
Fényessége 1,6m-ról 1,5m-ra változik, átmérője 3,8"-ről 3,7"-re csökken — így sajnos felszíni részletek megfigyelésére nem nagyon van lehetőségünk.
A Jupiter továbbra is az Ekliptika déli részén tartózkodik — előretartó mozgást végez a
Sagittarius (Nyilas ) csillagképben. Este még feltűnő látvány a délnyugati ég alján, de már éjfél előtt nyugszik. Fényessége –2,2m, átmérője 38".
A Szaturnusz is megfigyelhető már, igaz egyenlőre még csak a koránkelők számára. A hajnali égen látható a Leo (Oroszlán) csillagképben. Kora hajnalban kereshető a K-i ég alján. Fényessége 1,0m, átmérője 17".
Az Uránusz az éjszaka nagy részében látható az Aquarius (Vízöntő) csillagképben. Kora hajnalban nyugszik.
A Neptunusz csak az éjszaka első felében figyelhető meg a Capricornus (Bak) csillagképben. Éjfél után nyugszik.
Együttállások
A Hold ebben a hónapban a Kárpát-medencéből nézve elkerül szinte minden fényes objektumot. A Fiastyúk fedése nappali időszakra esik, mint ahogy a Jupitert is napközben közelíti meg az első negyedben levő Hold. Ilyen pech az is, hogy 19-én este az M35 nyílthalmaztól ugyan mindössze 2-3°-ra jár, de sajnos ekkor még éppen csak kelni fog a Hold, és a fázisa is nagy (70%-os), így fénye erősen zavaró a viszonylag halvány halmazhoz képest.
Október 20/21-én éjjel azonban a Praesepe (M44) halmazának déli részét súrolja a 42%-os fogyó Hold, ennek fotózása — elsősorban a nagy dinamikai különbségek miatt — érdekes kihívás lehet. 22-én ugyan megközelíti a Regulust (α Leonis), de mire hazánkból is felkel a Hold, már több mint 3°-ra lesz tőle.
25-én hajnalban, az ekkor már vékonyka holdsarló a Szaturnusz után néhány perccel 5° távolságban kel fel. Két nappal később, azaz 27-én hajnalban pedig egy Hold – Merkúr – Spica háromszög ékesíti a hajnali égboltot. A Hold és a Merkúr között 7° távolság lesz, és ez a páros 9°-ra lesz a Nap előtt háromnegyed órával kelő Spicától.
