Égi kalendárium: 2009. február

A bolygók láthatósága

A Merkúr ennek a hónapnak az elején egy és negyed órával kel a Nap előtt. 14-én van legnagyobb
nyugati kitérésben, 26 fokra a Naptól. Egész hónapban megfigyelhető, de
lassan közeledik a Naphoz — a hó végén már csupán fél órával kel előtte.

A Vénusz továbbra is az esti égbolt legfeltűnőbb égitestje, magasan a  DNy-i látóhatár felett.
Február elején még több mint négy órával a Nap után nyugszik, de ez az érték hónap végére három
órára csökken. Átmérője 28"-ről 45"-re nő, miközben fázisa 41%-ról 19-%ra csökken.
Legnagyobb fényességét 21-én éri el, –4,6^m-val

A Mars előretartó mozgást végez a Sagittarius (Nyilas), majd a Capricornus (Bak) csillagképekben. Felkeresése a hónap
második felétől lehetséges, de csak a hajnali szürkületben, a DK- ég alján. A hónap
végén is csak negyven perccel kel a Nap előtt. Fényessége 1,2^m, átmérője 4" — így komolyabb felszíni részletek megpillantására még ne számítsunk. 

A Jupiter a hónap végén már ismét feltűnik a hajnali szürkületben a DK-i égen. Egy órával kel a Nap előtt., fényessége –1,9^m, átmérője 33". Látványos és gyorsan változó felhőalakzatai miatt már ilyenkor is érdemes elkezdeni a megfigyelését!

A Szaturnusz hátráló mozgást végez a Leo (Oroszlán) csillagképben. Az esti órákban kel, és az éjszaka
nagy részében látható. Fényessége 0,6^m, átmérője 20".

Az Uránusz a hónap első felében még megkereshető sötétedés után az Aquarius (Vízöntő) csillagképben.
Kora este nyugszik. A  Neptunusz a Nap közelsége miatt sajnos nem figyelhető meg. 12-én kerül együttállásba a Nappal.

Együttállások, csillagfedések

A hónap végén három nagybolygó, a Mars – Merkúr – Jupiter csoportosulását figyelhetjük meg pirkadatkor. Ehhez átmenetileg a fogyó hold sarlója is csatlakozik majd.

22-én a három bolygó 2,5-2,5°-ra lesz egymástól, majdnem egy vonalban. 23-án hajnalban a 3,5%-os holdsarló elfedi a θ Cap 4^m-s csillagot. Eközben az 1,2^m-s Mars alig fél fokra látszik majd, 3°-al nyugatabbra pedig a Jupiter-Merkúr párosa szépíti a látványt. 24-én kerül a legközelebb a Jupiter és a Merkúr, tőlük K-re a Mars vöröslik. A szép hármas együttállást már csak távolról kíséri a 0,6%-os Hold is, sajnos ez azonban 25 perccel a Nap előtt kel csak, így megfigyelése nehézségekbe ütközhet.

A Mars – Merkúr -Jupiter együttállása február 24-én.

Mint a fenti leírásból is kitűnik, a fenti látványosság nem csak egy hajnalon lehet érdekes. Hangulatos lehet napról-napra követni a három égitest keringőjét — kis kreativitással egyedi sorozatfelvételek készíthetőek a jelenségről.

Földközelben a Lulin-üstökös

Február 24-én kerül földközelbe a C/2007 N3 (Lulin)-üstökös, amely
5-6 magnitúdós fényességével az év legfényesebb csóvás égi vándora
lehet.

Már a felfedezése is igen különleges volt, hiszen egy
Kínában tanuló diák, Quanzhi Ye találta meg a tajvani Lulin Sky Survey
felvételein. A 2007. július 11-ei képeket Chi Sheng Lin készítette, ám
az akkor 18,9 magnitúdós üstökös mégsem Ye-Lin névre hallgat. Ennek az
az oka, hogy a 6,4 CSE távolságban járó égitest teljesen csillagszerű
volt, így elsőre kisbolygónak nézték. Csak a pályaszámítások után
derült ki, hogy parabolikus pályán jár, kómáját pedig az ezt követő
nagy határfényességű képeken mutatták ki először. Így a szabályoknak
megfelelően az automata keresőszoftverrel dolgozó program nevét kapta
meg, nem a felfedezőkét.

További információk az üstökösről: a Polaris honlapján.

Részletes előrejelzések, észlelési ajánlatok a Meteor csillagászati évkönyv 2009-ben.