Égi kalendárium: 2009. március

A bolygók láthatósága

A Merkúr a hónap első napjaiban még megkereshető a délkeleti horizont közelében, bár csak fél órával kel a Nap előtt. A hónap további részében nem látható, 31-én felső együttállásban van a Nappal.

A Vénusz a hónap első felében az esti égbolt feltűnő égitestje, hó elején három órával a Nap után nyugszik. Láthatósága ezután gyorsan romlik, 27-én már alsó együttállásban van a Nappal. Fényessége –4,6 magnitúdóról –4,0 magnitúdóra csökken, átmérője viszont 45"-ről 59"-re nő. Fázisa 0,19-ről 0,01-re csökken, majd 0,02-re nő. A hónap legutolsó napján már a hajnali ég alján látható, háromnegyed órával kel a Nap előtt.

A Mars előretartó mozgást végez a Bak, majd a Vízöntő csillagképben. Háromnegyed órával kel a Nap előtt. Megfigyelésre továbbra is kedvezőtlen helyzetben van, a keleti látóhatár közelében kereshető a reggeli szürkületben. Fényessége 1,2 magnitúdó, átmérője 4,1"-ről 4,3"-re nő.

A Jupiter előretartó mozgást végez a Bak csillagképben. Hajnalban kel, alacsonyan látszik a délkeleti ég alján. Fényessége –1,2 magnitúdó, átmérője 34".

A Szaturnusz folytatja hátráló mozgását az Oroszlán csillagképben. Egész éjszaka látható, 8-án szembenállásban a Nappal. Fényessége 0,5 magnitúdó, átmérője 20".

Az Uránusz a Nap közelsége miatt nem megfigyelhető meg, 13-án együttállásban a Nappal, 27-én pedig átkerül a Halak csillagképbe.

A Neptunusz a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg.
 

Bolygók tánca

A hónap fő látványosságai mind Naprendszerünk bolygóihoz kapcsolódnak. Miközben a Vénusz alsó együttállásba kerülve a Nappal estcsillagból hajnalcsillaggá válik, a szembenállásba kerülő Szaturnusz gyűrűjére pedig egyre kisebb szögben látunk rá, a hajnali égen bolygók sorakoznak szép egymás utánban, bár nagyon alacsonyan, a délkeleti horizont közelében.

A Vénusz a Naphoz közelebbi pályáján gyorsabban haladva lassan utoléri, majd lehagyja bolygónkat. Ilyenkor az esti égen látszik fényesen, majd meglepő gyorsasággal látszólag elkezd közeledni a Nap felé, egyre alacsonyabban látszik az esti égen, miközben távcsővel szemlélve alakja és mérete is gyors változásokon megy keresztül. Egyre nagyobb és egyre vékonyabb lesz, majd amikor pontosan a Nap és a Föld közé kerül, egészen meglepő alakot ölt. Mivel pályájának síkja nem esik egybe a Föld pályasíkjával, nem vonul el a Nap előtt, csak megközelíti azt. A mostani legkisebb távolság meglepően nagy, 8 fok lesz, ráadásul északra fog látszani a Naptól, így kellő elővigyázatosság mellett esély van arra, hogy a nappali égen megfigyeljük az alsó együttállásban lévő bolygót. Ilyenkor az éjszakai, sötét féltekéjét mutatja felénk, vagyis elvben láthatatlannak kéne lennie, ám sűrű légkörén megtörik a Nap fénye, így egy kör alakú glória övezi. A jelenséget március 27-én és 28-án lehet majd megfigyelni, de vigyázzunk, nehogy a Nap a látómezőbe keveredjen, és ha van rá lehetőségünk, használjunk kék szűrőt.

MISSING DST IMAGE!!!!

A Vénusz alak és méretváltozásai a 2004-es alsó együttállás felé közeledve.

A Szaturnusz az Oroszlán csillagképben látható, ám a korábbi évektől eltérően gyűrűjére nagyon kis szögben látunk rá. Közeledünk a 15 évenként bekövetkező gyűrűátforduláshoz. Sajnos a szeptember 9-én bekövetkező esemény nem lesz megfigyelhető, de addig csak két vékony "pálcika" fog kilógni a bolygó korongjából, megkönnyítve a gyűrű közelében látható halvány holdak megfigyelését.

A Jupiter, a Neptunusz, a Mars és az Uránusz szép vonalban helyezkedik el a hajnali égen, de nagyon közel látszanak a Naphoz, így a Jupiteren és esetleg a Marson kívül nem sok esélyünk van megpillantásukra. Apró vigaszként március 25-én hajnalban a 36 órás holdsarló is csatlakozik a bolygók sorához.

Holdsarló az esti égen március 27-én

Az esti égen megjelenő vékony holdsarlónak rendkívüli kultikus jelentősége volt évezredeken keresztül, vagy talán már azóta, amióta az ember öntudatára ébredt. Az újjászületés, az újrakezdés reményének megtestesítője volt az újhold után újrakezdődő ciklus, amely az újabb "hónap" kezdetét jelentette. Mai, modern társadalmunkban már megfakultak ezek a jelentések, ám amatőrcsillagászként mindig érdekes és szép dolog megpillantani az esti égen a fiatal holdsarlót. Az ekliptika hajlásszögének változása miatt erre hazánkból márciusban van a legkedvezőbb alkalom. Ebben a hónapban 26-án van újhold, másnap este, 27-én pedig 25 óránál alig öregebb holdsarlót figyelhetünk meg az esti égen.

Állatövi fény

Szép tavaszi estéken, alkonyat után a nyugati égboltot szemlélve, a
horizonttól a Fiastyúkig felnyúló ezüstös fénylést figyelhetünk meg. Magyarország földrajzi szélességén a tavasz az ideális időszak, hogy a csillagászati
szürkület elején megpillantsuk az állatövi fényt, de csak a legjobb, legtisztább éjszakákon, sötét égboltú észlelőhelyekről. Sokszor hívják "álalkony"-nak is, mert a nyugati horizonton látható fénylés összekeverhető az alkonypírral. De nem véletlenül állatövi fény a neve, mivel a halvány derengés az állatövi csillagképek mentén mutatkozik. Ott ahol a bolygók járnak, ahol a Naprendszer fősíkja található. Itt rengeteg igen finom por van, amely üstökösökből, kisbolygók porladásából keletkezik. Ez a por visszaveri a nap fényét, a legjobban a Naphoz közeli tartományokban. Ezért látható az állatövi fény a legjobban alkonyatkor, közvetlenül napnyugta után a nyugati égen. De valójában a legeslegjobb észlelőhelyekről, amelyek Európában a fényszennyezés miatt talán már nincsenek is, az ekliptika teljes hosszában fénylik halványan.

 MISSING DST IMAGE!!!!

 Az állatövi fény a Zselicből Kolláth Zoltán tavaly tavasszal készült felvételén.

Messier-maraton

Március a Messier-maraton hónapja, mert ebben az időszakban nyílik
lehetőség arra, hogy a lista mind a 110 objektumát végignézzük. Ha megnézzük a Charles Messier által a XVIII. század második felében összeírt objektumok listáját, kiderül, hogy 22 óra és 0 óra 40 perc rektaszcenzió között nincs Messier-objektum, csak a magasan északon látszó M52. Így amikor a Nap ebben a tartományban jár, egy "messiert" sem takar el, így elvben az összes megfigyelhető. Ez az időszak tavasszal érkezik el, a legjobb március második fele, az idén pedig az újhold környéki március 26-28-ai napok. Kedvcsinálóként érdemes elolvasni Ladányi Tamás 2005-ös beszámolóját.

Részletes előrejelzések, észlelési ajánlatok a Meteor csillagászati évkönyv 2009-ben.